Eger - hetilap, 1880
1880-07-08 / 28. szám
218 Városi ügyek. Eger város 1880. évi junius 4-én tartott képviselői ülésében következő ügyek tárgyaltattak. A folyó év junius hó 20-iki jegyzőkönyv hitelesítése után — inditványoztatott: Tekintettel arra, hogy a folyó évi junius első felében egybehívott fegyvergyakorlat alkalmával Egerben az u. n. vásártéren felállított hadisátrak feldíszítésénél kitűzött zászlók között egyetlen magyar n e m z e ti 'z á sz 1 ó sem volt, holott ott lengett a sárgafekete zászló mellett az osztrák vörös-fehér, sőt még idegen állam zászlója is, a bájor kék-fehér, csak Magyarország állami zászlója hiányzott, a mi azelőtt sohasem történt meg; mert a fegyvergyakorlatra behíva volt 60. ezrednél eddig, akár ünnepélyen, akár táborozásnál a magyar nemzeti zászlónak mindig méltó hely jelöltetett ki, s különben is az ezred épen e vidéknek, Heves- Borsodmegyék s a Jászság fiaiból áll, s tiszta magyar ajkú ezred; tekintve továbbá, hogy ezáltal honfiúi érzelmeink, köz- s államjogunk, törvényeink vannak sértve, ennélfogva ezen körülmény azon kéréssel hozassák tudomására a m. kir. miniszterelnöknek és a honvédelmi miniszternek, hogy az elrendelendő szigorú vizsgálat alapján sérelmeinknek orvoslást, a jognak igazságot s elégtételt szerezni és intézkedni méltóztassanak, hogy a magyar nemzeti zászló kitűzése, minden e haza földjén történő országos vagy katonai ünnepély alkalmával a törvények értelmében eszközöltessék, s annak tisztelet szereztessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, úgy a m. kir. miuiszter elnök, mint a honvédelmi miniszterhez felirat intéztetni határoztatott. Elnöki előterjesztés folytán a m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztérium sürgetöleg felkéretni határoztatott, miszerint tekintettel arra, hogy az 1878-ik évi augusztus havi árvíz óta nem sokára két év múlik el, s hogy a lakosság folytonos rettegésben, a hatóság pedig örökös zaklatás között él a patak szabálytalansága folytán bekövetkezhető újabbi catastrofa miatt, intézkedni szíveskedjék, hogy Egerváros patak-szabályozási ügye, mely végelhatározás végett a czimzet minisztériumhoz van felterjesztve, mielőbb elintézést nyerjen. Az esetre pedig, ha ezen kérelmünk 14 nap alatt sikeres megoldást nem nyerne, Szederkényi Nándor orsz. képviselő és Tavasy Antal polgármester megbizatnak, hogy ez ügy sürgetése czéljából az illető minisztériumnál személyesen jelenjenek meg. Plank Kálmán házi pénztárnok számvevöileg megvizsgált 1879-ik évi számadása felülvizsgálat végett Hevesmegye bizottságához felterjesztetett. Olvastatott a m. kir. belügyminisztérium f. évi 21,157. számú rendelete, mely szerint a közigazgatási bizottságnak a községi képviselő testületi tagok választása ügyében hozott Il-od fokú végérvényes határozatai ellen további felebbezésnek helye nem lévén, Jobbágyi István és Ludvigh György egri lakos- és megválasztott községi képviselők választhatósága ellen fenforgó panaszos ügyben az 1878. évi julius hó 8-án 632. sz. a. kelt közig, bizottsági határozat ellen beadott felfolyamodvány tekintetbe nem vétethetett. Tudomásúl vétetvén, érdekelt feleknek hiteles másolatban kiadatott s Jobbágyi István és Ludvigh György helyei Gál János és Kaniszky Mátyással, mint a sorrendben következő póttagokkal töltetnek be. Vavrik Endre, Belánszky Mór, Gyubek Lajos és Bernekker Ferencz választott képviselők, mint kik egyszersmind a legtöbb adót fizetők névjegyzékében is felvannak véve, kijelentik, hogy a választott tagsági minöségöket kívánják megtartani; ehhez képest nevezettek a legtöbb adót fizetők névjegyzékéből törültetnek, s helyeik: Dr. Kösztler József, Toronyi Sándor, Martonffy László és Eötvös József, mint a sorrendben következő póttagok által töltetnek be. — Legközelébb elhúnyt id. Morvay Károly képviselő helyét Vécsey Alajos foglalja el. Az egri önkénytes tűzoltó egylet választmányának kérelme folytán az egylet szükségletére két ló- a város részére pedig egynek megvétele elrendeltetik, s foganatosításával a városi tanács megbizatik. Végül tekintettel azon körülményre, hogy évközben több oly sürgős kiadások igényeltettek, melyek a f. évi költségvetésben fedezetüket nem találják, milyenek a kir. posta-hivatal átalakítása, a kir. tszéki épület előtti űtcza-csatorna kiépítése, a katona-tiszti- lak kijavítása, 3 lóval sat. a városi tanács addig is, még ezen a czimen felmerült költségek fedezéséről pótköltségvetés, s annak alapján történendő kivetés által gondoskodva lesz, — 3500 frt kölcsönnek a sorjáték jövedelméből 5°/0-tóli kamatra leendő felvételére felhatalmaztatik. Levelezés. Párád, Timsós-fürdö, jul. 4. 1880. Kedves Szerkesztő barátom! Hallom, hogy gyengélkedel. Nem csoda! ezen rekkenö hőségben szobád hüs legére vagy utalva, mert másutt vajmi csekély szórakozást találhatsz; mert hiszen az érsekkerti köröndön való őgyelgést csak nem fogod szórakozásnak mondani? Én, édes barátom, kimozdúltam Egerből azon szándékkal: hogy ezúttal nem Monaco vagy Interlaken bájos vidékét fogom felkeresni, hanem szűkre vont tárczám tartalmához képest itthon valamelyik fürdőben keresek üdülést. Ezen föltétellel rándultam ki a Margit-szigetre; mondhatom, nagyon szép; üde lég, haragos zöld erdő környezi a sétálót; de azt a bizonyos egyformaságot, melyet már 3 napi ottlét alatt tapasztalunk, változatossá tenni nem képes. Visszajöttem. Eszembe jutott, hogy pár kedélyes saisont töltöttem a parádi „Timsós“-ban. Próbáljuk meg! Különben is érdekemben állott ott megjelenni; mert hiszen a szinházügyi bizottság arra kórt fel, hogy a fürdő jelenlegi tulajdonosát, Károlyi Gyula grófot, ki Hevesmegyének legnagyobb birtokosa, kinek tehát közvetve szintén érdekében áll, hogy megyéjének székhelye — tekintve a culturalis viszonyokat — emelkedést tanúsítson, a szinházügy előmozdítására kérjem fel. Atránduitam tehát K. siroki plébános barátommal a „Timsós“-ba. Mondhatom, csalódtam; mert azt hivém, hogy 1873 óta, mikor utól- jára voltam ott, a fürdő emelkedésére mi intézkedés sem tétetett, pedig nem úgy van. Azon rettenetes út, mely a baktai parttól egész a fürdőig majdnem kétségbe ejté a kirándulót, eltűnt. Most már Sírokig, mondhatom, kitűnő karban tartott úton lehet haladni; onnan kezdve az új út most van már munkálatba véve, s remélhető, hogy pár hét alatt készen lesz. A fürdő maga kellemes meglepetésben részesíti az ott megjelenőt, s 1873 óta nagy haladást tanúsított. A fürdő előtti sétány virág-csoportozatai tetemesen szaporitattak s ugró-kuttal látatott el; a régi fabódé helyett diszes áru-csarnok emeltetett; az alsó sétány kétakkorára bövittetett ki, mint 1873-ban volt. A zene meglehetős. Vendégeket szép számmal találtam. Nagyon elömozditja a fürdő fényét már azon körülmény is, hogy a grófi család, a hozzá érkezett előkelőségekkel együtt, e sétányt naponként felkeresve, a vendégekkel egybeolvadva társalog. Akadnak merész touristák is; igy a többi közt akkor, midőn ott valék , Tors Kálmán, országgyűlési képviselő, délben megindulván Gyöngyösről, a Mátrán keresztül gyalog tévé meg az utat, egész a „Timsós“-ig 30° melegben. Hát, édes barátom, te, ki minden évben szoktál fürdőre menni, nem jobban tennéd-e, ha az idén e szép, kies hasznos fürdőt látogatnád meg? Majd összeszedjük magunkat s gondoskodni fogunk szórakozásról. Azt hiszem, hogy a fürdő-igazgatóság meg fogja engedni, hogy a vájúdással küzdő szinházügyünk előmozdítására egy hangversenyt rendezzünk; résztvevőkben, azt hiszem, nem leszen hiány; mert volt szerkesztő elődöd, Szabó Ignácz barátunk, még mindig in flo- ribus van, nem megy „aus der Mode“ ; csak még pár héttel ez előtt is a Blaháné körében mulattatá a gyöngyösieket; hát Kovács Endre barátunk, kinek szép bariton hangja és „Ilkája“ ma is elragadja a közönséget; s azt hiszem, hogy ha Szokolay Lajosné ö nsgát egy pár zongora-darab eljátszására, továbbá nőd ö nsgát valamely szép dal eléneklésére — úgy nagyon szépen — felkér- nök: a közreműködést nem tagadnák meg; továbbá a kitűnő lövő Keglevich Gyula gróf, mint a galamblövésztársulat elnöke, felkérésünk folytán, hiszem, hogy az idei galamblövészetet Párádon rendezendő Ezen hangverseny által a közönségnek is kellemes szórakozást okoznánk Párádon, másrészt az épitendö szinház tőkéjének gyarapítását is eszközölnők, mely most már hatalmas lendületnek néz elébe. Te még, úgy lehet, nem is tudod, édes barátom, hogy mily lendületet vett szinházügyünk, mióta Zalár József, ékes tollú megyei főjegyző barátunk, az ó-casinó, valamint a szinház részvénytársulat nagy gyűlésén hatalmas indítványát megtevé, mely indítványt a kettős küldöttség, tagjai élén derék alispánunk, Isaák László erélyes támogatása mellett, el is fogadtak. Most már hiszem s remélem is, hogy a f. hó 12-én összejövő megyei bizottság ezen ügyet akkép fogja pártfogásába venni, hogy a nemesi pénztárból pár ezer irtot meg fog szavazni, továbbá a részvények elhelyezését megyeileg is eszközölni fogja. Hát édes barátom, csak tennünk kell valamit. Az az ok,
