Eger - hetilap, 1880

1880-07-08 / 28. szám

219 hogy a múlt évek terméketlensége miatt szegénység uralkodik, | hál’ Istennek, elmúlt; mert a merre jártam és megfordúltam, oly i termést láttam, milyet még sohasem. S ha Miskoicz, Szombathely, Temesvár, Székes-Fehérvár s más városok tudtak szinházügyeik iránt e hazában oly érdeklődést teremteni, melylyel aztán színházaikat fel is építették: azt hiszem, hogy a mi kopogtatásunk sem fog meghallgatás nélkül maradni. Ha becses lapodban soraimnak helyt hagysz, *) addig is, mig ide kirándulni fogsz, idönkint élményeiről értesitend barátod: Gáspárdy Gyula. Politikai heti szemle. Ausztria. A miniszterválság véget ért. Stremayr igazságügy- miniszter, Horst honvédelmi miniszter, Korb kereskedelmi minisz­ter, b. Krigsau pénzügyminister helyett kineveztettek: b. Streit Mór országos, fötörvéuyszéki elnök, igazságügyi miniszterré, gr. Wel- sersbeim Zénó, vezérőrnagy, honvédelmi miniszterré, auenrodi lo­vag Krémer Alfréd, udvari és miniszteri tanácsos, kereskedelmi mi­niszterré s dr. Dunajewski Julián kormánytanácsos, pénzügyminisz­terré. Ez uj kinevezések által a Taaffe-miniszterium minden össze­köttetést az „alkotmányhü“ német szabadelvű párttal megszakított. Francziaor8zág. A márcz. 29-iki rendelet végrehajtása a kiutasított szerzetesekre nézve jun. 29-én vette kezdetét. Párisban először is a jezsuiták sévres-útczai kápolnájára tették a hivatalos pecsétet. Másnap reggel 4 órakor, mialatt a rendőrség a collegium kiürítéséhez fogott, mintegy ezer főre menő tömeg gyűlt össze az utczán s zajosan éljenezte a jezsuitákat. A rendőrség a tüntetőket szétüzvén, a collegium kapuját s a czellákat lakatosok által egy­másután felnyittatta, mire a jezsuita atyák tiltakozásukat jegyző­könyvbe foglalván, elhagyták az épületet. A jezsuiták a megyékben is mindenütt azzal a nyilatkozattal hagyták el zárdáikat, hogy csu­pán az erőszaknak engednek. Lyonban s másutt is panaszt emel­tek a rendőrség ellen a bíróságoknál a ház-, személy- és tulajdon­jog megsértése miatt. — A senatus a commünárdok megkegyel- mezéséröl szóló törvényjavaslatot azon módosítással fogadta el, hogy a közönséges bűnösök nem fognak a megkegyelmezésben ré­szesülni. A kormány a javaslatnak a senatus által elfogadott szö­vegét már a képviselöház elé terjesztette, s Freycinet meg akarja nyerni a balpárt vezéreit, hogy a ház a senatus határozatát magá­évá tegye. Németország. A porosz képviselöház az egyházpolitikai javaslatot, az 1. és 4. czikk kivételével, mely utóbbi a száműzött püspökök hazahívásáról szól, 206 szavazattal 202 ellenében elfo­gadta. Bismark kívánsága, habár csak részben és makacs ellenál­lás után, mégis teljesült, s nem szenved kétséget, hogy e törvény a katolikusoknak is könnyebbségére lesz és legalább is a kibékü­lés első lépcsőjéül fog szolgálni. Belgium és a Vaticán közt a diplomatiai összeköttetés, azon viszály következtében, mely a belga kormány és a pápa közt hosz- szú idő óta uralkodik, most végleg megszakittatott. Törökország. A berlini conferentia eredménye roppant izgatottságot okozott Konstantinápolyban. A minisztertanács napon­ként foglalkozik e kérdéssel s a többség, e közt Ozmán pasa is, az ellenállást pártolja. A fegyverkezés lázas sietséggel foly s Kon­stantinápolyban nyíltan toborzanak önkényteseket Epirus és Thes- salia számára. Görögország is fegyverkezik. Montenegró. Miután a Törökországgal kötött áprilisi con- ventio alapján Montenegrónak átengedett terület megszállása az al­bánok ellenállása miatt akadályokba ütköznék, a nagykövetek azt javasolták a portának, hogy kárpótlásul Dulcigno kikötőjét s an­nak a Skutári tó és a Bojana folyó torkolata közt fekvő területét engedje át Montenegrónak. Csakhogy az albánok ebbe sem akar­nak beleegyezni. Észak-Amerika. Miután a republicánusok elnökjelöltjüket megválasztották, most a demokraták jelölő gyűlése is megtartatott, melyen Hancock tábornokot jelölték ki az Egyesült-Államok elnöki székére. *) Szívesen. Szerk. T Á E C Z F—y F. emlékkönyvébe. — Jun. 22. — Dörgött az ég. . . rá a sziklafal Bátor daczczal visszadörögte: Villámaid meg nem renditnek, Emelt fővel állok örökre ! Haragos ár rombolva zúgott, Letört, sodort annyi virágot! Hej, a virág még szebben hajt ki, A vész neki hiába ártott! A bősz harczot mosolyogva néztük ! Ránk is törhet a sors viharja: Ám megállunk! — és férfi-keblünk Virágait csak szebben hajtja! r. Budapesti levél. Elindulás 32° hőség mellett. — Utazás vaspályán gyűlő o. — A lenyűgözött oroszlán. — A hatodik nagyhatalom — Nyári mulatság a svábhegyi Eötvös-villában. — Tanügyi enquete. Talán nincs olyan civilisált egyén, ki a nyári nap égető he­vében a vasúti utazást meg nem próbálta s ezen könnyelmű tettét meg nem bánta volna. Bizony, kellemetlenül érzi magát az ember, ha azt a kevés szuszt, melyet a m. kir. állam-vasúti kocsik csö­römpölő rázása még meghagyott benne, a még idő előtt nekihevült nap igyekszik beléje fojtani. — Aki a testileg, lelkileg tönkrement embereket akarja tanúlmányozni : tekintsen be egy vasúti coupéba. Talál ott becsömöszölve nyolcz embert, kiknek mindegyike önma­gának és felebarátjainak nagy terhére van; egyik paródiázza szu- szogásával a prüszkölő gözparipát, a másik a trafikot szidja szom­szédjának megmagyarázhatlan minőségű szivarja miatt; ez a csu­kott ablakok miatt handa-bandáz, az meg csúzos bántalmaival fe­nyegetőzik, s mindannyian a 32 fok melegben egyetemlegesen iz­zadják a kéjutazás irigyelt verejtékét. Beszélhetsz ezeknek franczia amnestiáról, háborút csináló berlini béke-konferencziáról, Kozma­hajszák borzalmairól; lepipálhatod hazugságaiddal de Manx bárót, nagyobb hazafinak adhatod ki magad Tisza Kálmánnál, mondhatod, hogy soha életedben toasztot nem mondtál: rád se hallgatnak; észre sem vesznek, még akkor sem, ha csalhatatlan gyógyszert ajánlasz a tyúkszem ellen. Rendkívüli, az idegeket megrázó ese­ménynek kell közbejönnie, hogy kizavarja őket tehetetlen állapo­tukból. Mint a tapasztalat igazolja, ily rendkívüli esemény rendsze­rint közbe szokott lépni. Velem is igy történt. Mikor kedves Egerünkből elindúltam: a lankasztó hőség még a szellemi tehetségek rendszeres működését is elfojtotta bennem, s belőlem az embert teljesen kifőzte. Hogy mennyire nem rendelkez­tem szellemi képességemmel, kitetszik abból, hogy egyáltalán nem tudtam különbséget tenni a közmondásossá vált csigamenés és az eger-füzes-abonyi szárnyvasút gyorsasága között. Lehet, hogy ezen öntudatlan állapotomból csak a budapesti indóház csengetyüjének éles hangja zavart volna ki, ha közbe nem lép a — rendkívüli esemény. Túrán ugyanis a vonatvezetö magyarúl és németül, amint dukál, tudtunkra adta, hogy szedelödzködjünk, mert reggel Isaszeg- nél vasúti baleset történt, s egy parthiet az apostolok lovain kell megtennünk. Isaszegre megérkezvén: leszállottunk, kiki elzsibbadt kezeibe fogta málháját s igyekezett a sorban elsővé lenni. — Ked­ves olvasóm, itt láthattad a házas férfi nyomorát! Ha végig tekin­tettél a gyalogolok hosszú során, mindjárt eltalálhattad, kit övez­nek Hymen boldogító rózsalánczai s kit nem. A legényember fü- työrészve vagy szivarját fogbegyre csipve, hetykén s vígan foly­tatta útját, kacsingatott a szép nők ragyogó szemeibe s gondatla- núl vagdalta pálczájával az izzó levegőt; mig a házas férfi hóna alatt két esernyővel, meggémbercdett kezeiben többrendbeli málhá­val, teherhordó állatként megrakva, görnyedve, izzadva és szitko­zódva czammogott azon helyig, mintegy 400—500 lépés, hol új gőzös várt az utasok fölvételére. Érdekes utazás volt ez. Annak a nehány száz embernek tar­kabarka csoportja, mintha az emberek egyenlőségét bizonyítaná: egyenlően tikkadt, fáradt volt s még a baja is egyenlő volt rain- deniknek — gyalog utaztak vasúton. Ha lánglelkü Petőfink látta *

Next

/
Oldalképek
Tartalom