Eger - hetilap, 1880
1880-07-01 / 27. szám
210 tárában egyre aggasztóbb apály mutatkozik; az étlap most már a szerint igazodik s a megszokott nyalánkságok elmaradnak az asztalról. A férj kezdetben csodálkozik — magában; de utóvégre is e változás okát kutatja, s ilyenkor a fiatal asszony, többnyire könyek között, kénytelen bevallani azt a borzasztó valóságot, hogy a konyhapénz fogytán van. A házasság első hónapjaiban a férj mindig hajlandó a nagylelkűségre s a hiányt szó nélkül fedezi; csakhogy ez nem folyhat így tovább a nélkül, hogy saját költségvetésén is csorbát ne ejtsen. Azért, ha a fiatal házi asszony az ilyféle keserű tapasztalatokat kerülni óhajtja, még idejében szerezzen magának áttekintést a háztartásról és törekedjék a háztartási pénzt helyesen beosztani. Ezt legjobban az által fogja elérhetni, ha rendes háztartási könyvet vezet. Minden hónap végén befejezi számadását, mi által rendes áttekintést nyer a megállapított összeg hováfordításáról, mely alapon aztán könnyen el fogja találni a helyes beosztást. Az eszélyesség azt is követeli, hogy a ház asszonya a mindenféle árú- czikket és azok árait jól ismerje és a bevásárlásokat ne hagyja egészen szakácsnőjére, hanem a mennyire lehetséges, maga eszközölje. Sok mindenféle dolog szükséges a háztartásban, melyeket jobb minőségben és olcsóbban meg lehet szerezni, ha azokat nagyobb mennyiségben vásároljuk be. Ilyenek a kávé, czukor, fűszerek, hüvelyes vetemények (ázalékok), ris, dara, liszt, szappan, gyertya, burgonya sat. Másnemű, különösen a mindennapi használatra való élelmi szereknél, mint pl. a kenyérnél, húsnál, zöld főzelékeknél, gyümölcsnél sat., ez persze nem igen vihető keresztül; mégis, pl. a húsbevásárlásnál, a hűvösebb évszakokban, ajánlatos egyszerre nagyobb mennyiséget venni, melyet több ebédre és vacsorára fel lehet osztani, a mikor mindannyiszor jobb darabot fogunk nyerni. Mi az árúczikkek ismeretét illeti, ezt az éles tekintet leginkább a gyakorlat által fogja megszerezhetni, habár erre vonatkozólag bizonyos szabályokat is lehet felállítani, melyek a vásárlást tetemesen megkönnyítik. Ha nyájas olvasónöink nem vesztik el türelmüket, alkalmilag nehány idevágó gyakorlati utasítással fogunk szolgálni. Paterfamilias. A budapesti állami közép ipartanoda. Alkalmunk lévén a bpesti állami középipartanoda szervezetével megismerkedni és ennek czélszerüségéröl meggyőződni, minthogy ezen intézet nálunk rég érzett hiányt van hivatva pótolni és czéljánál fogva azon reményre jogosít, hogy hazai pangó iparunk fejlődését előmozdítani s iparosaink sorsát megjavítani fogja, kötelességünknek tartjuk az érdekelt szülék figyelmét ez intézetre felhívni, s annak feladatát és szervezetét velők röviden megismertetni. A budapesti állami közép ipartanoda czélja és feladata, hogy épitö mestereket, épitö pallérokat, a gépekkel és a munka megosztásával dolgozó, az u. n. tömegtermelő iparágak számára pedig elömunkásokat, művezetőket és kivételkép oly szakembereket képezzen, a kik kisebb ipartelepeknek, gyáraknak önálló vezetőivé is lehessenek. Ezekhez képest ez intézet az országban létező ipartelepek gyorsabb fejlődését és a hazai azon fontosabb iparágak átalakítását, fokozatos kifejlesztését akarja előmozdítani, sőt ezeket nagy részben gyáriparágakká átváltoztatni, melyek mai alakjokban, mint kis ipar, a külföldi hasonnemü iparágakkal többé nem versenyezhetnek, ellenkezőleg mindinkább tért vesztenek. Ez intézet mümunkásokat, müiparosokat nem nevel; de némely iparágak természete szerint a tanúlókban a müipari érzéket is felfogja kelteni és kifejleszteni annyira, hogy iparáguk müvészie- sitése is törekvésök czélja legyen, s ez irányban — ha mások segélyével is — bizonyos öntudattal működhessenek. Az intézetbeli oktatás elméleti és gyakorlati. Az utóbbit illetőleg az intézet tanműhelyében a tanítás szorítkozni fog a kézi ügyesség gyakorlására, azonban a bevégzett mechanicai ügyesség megadása helyett csak az elméletben kifejtett elvek alkalmazására, a szemléltetésre és a főbb müveletmódok lényegének átdolgozására lesz főtekintettel. A tanítás fösúlya az egyes iparágak elméleti ismertetésére fektettetik, mialatt az értendő, hogy az egyes iparágak czéljaira használt nyers anyagok természete, a gyártásmódok lényege, továbbá a használt különböző műtárgyak, készülékek s gépek szerkezete s helyes alkalmazása, végre a gyártmányok alkotása és rendeltetése fog oly behatóan tárgyaltatni, melyek alapján és segélyével a tanulók az illető munkák és iparágak mechanikai és gépészeti részét, müveletmódj ait és szerkezettanát — tanulmányaikhoz és hivatáskörükhöz mérten — tudomá- | nyos alapon ismerjék meg s ez iskolából mennél több motívumot vigyenek a gyakorlatba arra nézve, hogy mily anyagokból, mily módon, mily eszközökkel miket lehet előállítani és gyártani. De mivel ily magasabb hivatáskörökhöz való rendszeres szak- képzettséget az intézet csak azon egyéneknek adhat, kik koruknál fogva még az elméleti tárgyak iránt is fogékonyak s kik az előirt három éves tanfolyam alatt idejöket az egész iskolai tanulmányoknak szentelhetik : megkivántatik, hogy az intézetbe lépők kellő elméleti elökészültséggel, e mellett valamelyes mühelyi gyakorlattal biró 14—15 éves ifjak legyenek. Elöhaladott korú és oly egyéneknek, kik gyakorlati foglalko- zásnkat meg nem szakíthatják, az intézet rendkívüli tanfolyamokkal csak arra nyújthat alkalmat, hogy szakismereteik egyes hézagait pótolgatha8sák. Az intézetbe, melyben a f. 1880. év szeptember havában az I. évi közös osztályon felül az építészeti, vegyészeti és fémvasipari szakcsoportok is megfognak nyittatni, tanulókúl felvétetnek : a) azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; b) a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályból jó sikerű bizonyítványt nyertek; c) iparos segédek és mindazok, kik az a) avagy a b) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Atalában megkivántatik, hogy a belépni kivánó növendék az általa választandó szakcsoportbeli iparágban vagy előre már gyakorlatot szerzett légyen, vagy az első évi tanfolyam bevégeztével kiadott két havi szünidő alatt gyakorlatot szerezzen. A felvételi feltételeknek különben megfelelő s már a gyakorlatban működött tanulók a nem gyakorlottak felett előnyben részesülnek. A tanfolyam 3 évre terjed. Mindegyik év két félévi tanfolyamra osztatik A tanítás díjmentes. A tanulni valók közösek és szaktanulmányiak. A köz s tanulni valókat (az első évben: nyelvtan, {mennyiségtan, vegytan, ásványtan, természettan, kőzettan, mértani rajz, szabadkézi rajz, mintázás, német, franczia és angol nyelv) minden tanuló köteles kivétel nélkül hallgatni és megtanulni. A közös tanulni valókra oly iparos tanulók is beírhatják magokat, kik foglalatosságuknál fogva a három szakcsoport egyikéhez sem tartozhatnak; az ilyenek rendes tanulóknak tekintetnek ugyan, azonban bizonyítványt csak a közös tanulni valókból nyerhetnek. A szaktantárgyakat kiki hajlama szerint szabadon válaszhatja, azonban az ily tanuló az általa kiválasztott szakcsoport tárgyainak hallgatására és tanulására egyaránt köteleztetik. Rendkívüli tanulót az igazgató testület csak kivételesen vehet fel. Az igazgató testület és az illető szaktanárok előtt minden félévben szigorlatok tartatnak, melyeknek eredménye tantárgyak szerint a tanuló neve után egyszersmind annak leczkekönyvébe is bejegyeztetik. Az országgyűlésről. A képviselöház m. hó ‘21-én tartotta meg utolsó ülését, melyen nyolcz szentesített törvényczikk olvastatott fel, s kihirdettetett a királyi leirat, melylyel az országgyűlés elnapoltatok szeptember 25- ikéíg. Ez utolsó ülésen fölolvasták Pécsy Tamás házelnök jelentését az ülésszak folyamán történtekről, melyből közöljük a következőket: A jun. 21-én bezárult ülésszakot ö felsége október 2-kára hivta össze, s ugyanazon hó 6-án alakult meg, és azóta a képviselöház 140 ülést tartott. Ez idő alatt kilencz képviselő húnyt el: Morvái Pál Beregmegye felvidéki, Katona Lajos Pest-Pilis-Solt-Kis- kunmegye monori, Zákó Sándor Bács-Bodrogmegye ó-kanizsai, b. Józsika Gyula Torda-Aranyosmegy e toroczkói, Füzeséri Sándor Zemplénmegye királyhelmeczi, Botos Kálmán Maros-Tordamegye ákosfalvai, gr. Pejácsevics Adolf horvátországi, Molnár György Deb- reczen sz. k. város 3-dik választókerületi képviselő. Lemondás folytán 12 választókerület üresedett meg. Uj választás húsz kerületben volt. A 447 tagból álló képviselöháznak jelenleg 444 igazolt tagja van, s e szerint még három tagja hiányzik és pedig 1 horvátországi és 2 magyarországi, a borsodmegyei mezö-kövesdi (Prónay Józsefnek belügyi államtitkárrá történt kineveztetése folytán jött üresedésbe) és turóczmegyei stubnyai választókerületek képviselői. A képviselőház 73 törvényt alkotott. Törvényjavaslat a ház asztalára tétetett 90, a múlt ülésszakról fenmaradt 5; ezek közül szentesítve kihirdettetett 73, szentesítésre vár még 1; visszavonatott vagy mellöztetett 6; a tárgyalás különböző fokán maradt 15.
