Eger - hetilap, 1880
1880-07-01 / 27. szám
211 Interpellate volt 80, ebből elintézetlen maradt 12. Kérvény beadatott 419, függőben van 19. Személyváltozások voltak: Wenckheim B. báró halála folytán ö felsége személye körüli miniszterré Orczy Béla br. neveztetett ki; Szlávy József bázelnök közöspénzügyminíszterré neveztetett ki s helyette elnökké Pécsy Tamás miniszter választatott meg, ennek helyét pedig Ordódy Pál képviselő foglalta el. Politikai heti szemle. Magyarország. Azon tiszteletlenség, melylyel egyik-másik telivér osztrák hadparancsnokság nemzeti lobogónkat illette és a méltatlan bánásmód, melyben részökröl a magyar harczfiak részesülnek, igen élénk megbeszélés tárgyaivá tevék sajtónkban a közös hadsereg ügyeit s különösen a tisztikar nemzetiségét. A „P. N.“ ez alkalomból felemliti, hogy a legutóbbi magyar delegáczio elhatározta a magyar tiszti iskola felállítását, e határozat végrehajtását azonban a hadügyminisztérium jónak látta elodázni. A legközelebbi delegácziói üléseken a magyar tiszti iskola Ugye újra szóba fog hozatni, s kiváncsiak vagyunk rá, a hadügyminiszter úr mulasztását miféle kifogásokkal fogja mentegetni. Az ország elvárja képviselőitől, hogy e határozatnak majd érvényt is fog szerezni. F ran c ziaország. Múlt száaiunkban jeleztük, hogy a kép- viselöház m. hó 21-én tárgyalta az elitéit s száműzött communar- dok megkegyelmezé8éröl szóló törvényjavaslatot, melyet ugyanazon az ülésen nagy többséggel el is fogadott. E meglepő eredményt Francziaország jelenleg legnépszerűbb és legünnepeltebb fia, Ga tube tt a idézte elő e nevezetes ülésen mondott nagyszabású beszédével, melynek bűvös hatása alól a monarcbicus párttöredékek sem menekülhettek, s melynek dicséretétől visszhangzik most az egész Francziaország. Kérdés most már Gambetta diadala nem vészhozó-e Francziaországra? A megkegyelmezett communardok s velők még igen sokan Francziaországbau és azon kívül a romboló elemet képviselik az emberek között s ellenségei minden positiv intézménynek, tehát a köztársaságnak is, s több mint valószínű, hogy a jövő évi választásoknál erejűket a mérlegbe fogják vetni, s ha ez feléjök billen . . . ? akkor Gambetta szónoklatának tüze a forradalmat lobbantotta lángra s a béke és engesztelés helyett a rombolásnak tett szolgálatot. Németország. Bismarck egyház-politikai törvényjavaslatával a képviselöházban nem boldogulhatván, magához hivatta Be- ningsent és Rauchhauptot, mint a nemzeti szabadelvűek és a con- servativek vezéreit, hogy a javaslat elfogadásának módozatai iránt értekezzék velők. Az értekezés eredménye az lett, hogy a képvi- selöház elfogadta az egyháztörvény IX. czikkét a Bandemer által indítványozott szövegezéssel s azzal a pótinditványnyal, hogy a törvényszerűen beigtatott lelkészek olyan plébániában is büntetlenül elláthatják a lelkipásztorságot, melynek lelkésze hivatalának ellátásában akadályozva van. — A berlini conferentia befejezte működését. Görögország megkapta — papíron, a mit kívánt: egész Thes- saliát, Epirusnak mintegy felét a tengerpartokkal, 400,000 lakossal és Janinával. A hatalmak nem vállalják magokra e határozat végrehajtását, hanem felhatalmazták Görögországot, hogy szükség esetében fegyverrel is érvényesítse jogosakká vált igényeit. Ezt nevezik diplomatiai nyelven béke-conferentiának! Angol ország. Az angol parlamentben a múlt héten igen érdekes eset fordúlt elő. A jun. 22-ki ülésen a bizottság jelentését tárgyalták Bradlaugh (olv. Bredlaug) nevű képviselő ügyében, ki, minthogy magát istenben nem hívőnek vallja, eleinte vonakodott az angol parlamentben szokásos esküt letenni s egyszerűen arra ajánlkozott, hogy becsületszavára megfogadja, hogy az alkotmányhoz hü marad. Mikor a bizottság ezt elfogadhatatlannak jelentette ki, Bradlaugh azt mondotta, hogy ö nem bánja, leteszi az esküt de előre is kijelenti, hogy ö arra, mint üres formalitásra, semmit sem ad. Erre a hizottság kijelentette, hogy ily nyilatkozat után az esküt nem tartja megengedhetőnek. Ez ügyet tárgyalták a parlamentben. 8 hosszas vita után, a kormány ellenére, elfogadták a bizottsági jelentést s Bradlaughnak az eskületevést nem engedték meg. Az esetnek azonban még ezzel nem lett vége. A képviselöház 23-iki ülésén Bradlaugh megjelent a házban s kijenté, hogy kész az esküt letenni. Elnök erre kijelenté, hogy Bradlaughnak a házban megjelenni nem szabad. Ez kétszer megtagadta az engedelmességet. Nortcothe (olv. Nortkót) erre azt indítványozta, hogy a ház határozatának kényszer utján szerezzen érvényt. Az indítvány 326 szavazattal 38 ellenében elfogadtatott, mire Bradlaugh a parlamenti rendőr által a házból erőszakkal eltávolíttatván, még egyszer visz- szatért s ismételten megtagadta az engedelmességet. Nortcothe most már azt indítványozza, hogy Bradlaugh a parlament börtönébe tétessék. Gladstone pártolta ez indítványt, mely két órán át tartott vita után 274 szavazattal 7 ellenében elfogadtatott. Bradlaugh a parlament börtönébe vitetett. Ez eset természetesen nagy feltűnést keltett. A lapok mind erről czikkeztek s nem épen simán bántak el a kormánynyal, mely ez alkalommal is gyengének és bátortalannak mutatta be magát. Törökország. A sok oldalról szorongatott s ma már csak névleg fényes porta, hír szerint, megváltoztatta azon a berlini értekezlettel is közlött határozatát, hogy Janináról semmi szín alatt nem hajlandó lemondani. Nem mert ellenszegülni a hatalmak határozatának és esetleges végrehajtásának, s azért Berlinben tudatta, hogy Janinát átengedi Görögországnak. Csakhogy Törökország engedékenysége koránsem oldotta meg e kérdést; mert Janina az albán liga hatalmában van, s a liga előre tiltakozott a berlini értekezlet minden oly határozata ellen, mely Albánia megcsonkítását czélozza, ellenszegülése tehát még végzetessé válhatik Görögországra nézve. — A görög követelések sikerének még egy másik kellemetlen következménye is van. A bolgárok vérszemet kapván, szintén azon igénynyel készülnek fellépni, hogy Bolgárország a san- stefanói béke feltételei szerint Kelet-Rumeliával egyesittessék. — Törökország bajait tetézi az arab lázadás, mely napról napra nagyobb mérveket ölt. Újabban is négy törzs csatlakozott a felkelőkhöz, s a lázadók egy ütközetb en már meg is verték a török csapatokat. T -A. KOZ Bűvös szemed égő napja.............. Bűvös szemed égÖ napja, — Melytől lelkem fényét kapja, — Az én fájó, bús könyeim Hő sugárral száritgatja, — Mosolyod: e tündér-álom, — Melyben üdvömet találom, — Szétveri búm fellegeit, Hogy ne okozzák halálom, — Virág-ajkad méz-beszéde: Szivem, lelkem leigézve, Gyermekkori boldogságom Hozza vissza emlékembe, — Galamb-szived érzeménye: Lelkem éltető reménye, Mely biztat, hogy csalódásom Valahára véget éré, — Magas lelked gondolatja: Bú-éjszakám fényes holdja, Mely fekete kétségeim Egy sugárral is megoldja, — De búm végkép’ el akkor vesz, Boldoggá csak azzal teszesz, J3a mint szenvedésim dijja Egészen az enyém leszesz! Kapácsy Dezső. Első szerelem. Az utolsó években valóban pihenés nélkül való életet éltem, otthonom nagyobbrészt a vasúti coupé, váróterem és vendéglő volt. Sokat olvasok, mégis lemondok arról, hogy csak válogatott olvasmányokkal foglalkozzam. Tisztelet az angol és franczia regény- és beszélyiróknak, különösen azoknak, kik ismeretlenek előttem, vagy a kiknek irálya nekem nem tetszik. Ezek müveibe még csak egy tekintetet sem merek vetni, még a legborzasztóbb unalom pillanataiban sem. Eltekintve e kivételtől, mindent megragadok, a mit az irodalmi uj- donság-piacz nyújt, és sohasem mulasztom el a havi és heti folyóiratokat, melyeket az olvasó-termek és szállodákban elötalálok, keresztüllapozni. Innen van, hogy folyton magamnál hordozok egyes töredéke*
