Eger - hetilap, 1880

1880-04-29 / 18. szám

139 fogja majdan Ö is Fönséged fejedelmi gondjait és örömeit legszí­vesebben s legboldogabban megosztani. E boldogító remény költötte örömérzettel viszsztik mi is, Hevesmegye közönsége, hódolatunk- és szerencsekivánatunkat Fön- ségtek elé, s kérjük Istent: bogy a lelküuk előtt e pillanatban megnyilatkozó fényes jövőnek áldásait, liny Fönségtek, mint nem­zetünk boldogságára, egész teljében árassza reánk! Kelt Hevesmegyének Egerben 1880. évi april hó 26 án tartott rendes bizottsági közgyűlésében. Fönségednek legalázatosb szolgái Hevesmegye közönsége. Az alispán nemkülönben az árvaszék évnegyedes jelentései tu­domásul vétetvén, az 1879 : 31, 41 — 60 s az 1880. évi 1 — 13 törvényczikkék hirdettettek ki, mire a bizottság a jövő rendes közgyűlést a f. évi j u 1 i u s h ó 12. és következő napjaira tűzte ki. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöház april 19-ki ülésén befejezték a vallás-és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének részletes tárgyalását. Ez alkalommal érdekes eszmecsere fejlődött ki Irányi és Jókai között a színházainkban és sajtónkban uralkodó erkölcstelen irány felett. Irányi nem a kormányt, hanem, igen helyesen, a közönséget és az Írókat hívta fel, hogy ezen kóros irányt mielőbb kiirtani si­essenek. A 20-iki ülésen az igazságügyminiszter költ­ségvetésének általános tárgyalása került napirendre. Az igaz­ságügyi budget fölött, mint előre látható volt, hosszú és heves harcz fejlődött. A vitát Hosztinszky J. kezdette meg hosszabb beszéddel a sajtóbiráskodásról. Utána szólt Vesz ter a szóbeliség mellett, mely uralkodó motívum maradt a vitában. V. határozati javaslatot is nyújtott be a szóbeliség behozatala iránt. Teleszky V. beszédét bírálva, feltárta azon akadályokat, melyeket le kell küzdenünk, mielőtt e nagy reformot megvalósítanék. Szerinte kez­detben az Írásbeliséggel kell párosítani s úgy mindinkább a szóbe­liségre helyezni a fösúlyt. Emmer K. e tárgyban határozati ja­vaslatot nyújtott be, jeles beszédben fejtvén ki programmját, mely szerint előkészíteni s nem keresztülerőszakolni akarja a szóbeliség reformját. — Azt hisszük e programmal, melyet magáévá tesz minden komoly jogász, a szóbeliség belépett a gyakorlati megvaló- súlás első stádiumába. — A 21-i ülésben számosán szóltak jogá­szaink közül, Dárday S. a kir. táblák decentralisatióját sürgette s az ügyvédi kar bajaival s ezek orvoslásának módjával foglalkozott. Apáthy tartalmas beszédben védte a kormányt a/, igazsáügyi mu­lasztásaiért tett szemrehányások ellen. Tagadta, hogy a megtáma­dott bagatell-eljárás tette volna tönkre az ügyvédi kart, s bizonyí­tani igyekezett, hogy igazságügyünk nem oiy fekete, milyennek az ellenzék festi. Fauler az igazságügyi administrate s ügykezelés, a bíróságok túlhalmozottsága, az elllenörzés és a bírói kinevezé­seknél követett eljárás ellen emelt vádakra igyekezett megfelelni. Nagy érdeklődéssel halgatott beszéde végén megígérte, hogy a sür­getett reformok életbeléptetésére haladéktalanúl meg fogja tenni az előmunkálatokat, de időhöz nem köti magát. Emmer és Dárdai javaslatait elfogadta. Pulszky A. bírálat alávette az egyes tör­vényalkotásokat s úgy találta, hogy azokban semmi harmónia s összefüggés nincs. Kikelt azon a codificatiónál nálunk követett abnormis eljárás elleu, hogy az önállóság köpenyege alatt csak recipiálnak ; az idegen jogalkotást annyira kiforgatják, hogy sem az idegen állam, sem a belföld jogrendébe nem illik, s e tekintetben hivatkozott a keresk. és váltótörvényre és a büntető törvényre. Né­zete szerint arra kell törekednünk, hogy elérjük a nyugati államok színvonalát s hogy ha sok pénzbe kerül is a justitia, jósága ál­tal fizesse ki magát. Az april 22-ik ülés csak kevés érdekest nyúj­tott. A szónokok sorából felemlítjük 8 i mony it, ki mint minden­hez az igazságügyi reformkérdéstiez is hozzászólt; kikelt az ügy­védek ellen, a miért saját érdeküket helyezik előtérbe s azt az ál­lam érdekével azonosítják; utalt Angliára, hol nincsenek codexek, a bírák kevés számmal alkalmaztatnak s mégis mindenki meg van elégedve az igazságszolgáltatással. Hodossy, mint ügyvéd, pro- domo beszélt. Végül Máriássy S. előadó Veszter J. tartották zárbeszédeiket. A 23-ik ülésen Szende honvédelmi miniszter be­nyújtotta a véderötörvény némely szakaszainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Hogy e módosítások mibeu állanak, meg fogjuk ismertetni olvasóinkkal. — Az igazságügyi budget általánosságban letárgyaltatván, Emmer megtartotta zárbeszédét, melyre az igaz- ságügyminiszter válaszolt. A ház erre Emmer és Dárday hat. ja­vaslatait elfogadta. A részletes tárgyalásid, u. fél2-ig befejezték. Ez­után kezdetét vette a honvédelmi minisztérium budgetjének általá­nos tárgyalása. Degré a műszaki csapatok felállítását sürgette; mert ezek nélkül a 300,000 honvéd harczképes sohasem lesz.; Ha­sonló értelemben szóltak Ernuszt és Farkas. A 24-iki ülésen be­fejeztetett a honvédelmi budget tárgyalása , mely alkalommal Szende válaszolt az említett szónokok, továbbá a Tischler és Thaly által felhozott hiányok és mulasztások vádjára. A honvé­delmi miniszter úr szerint mindennek oka, hogy nincs pénz. — A részletes vita folyamán Molnár Gy. a pénzügyi bizottság részé­ről javaslatba hozta, hogy a honvéd-menház és alapjai országos gond és kezelés alá adassanak s a 48-49-iki honvédekből a men- házban annyi láttassák el, mennyit ez befogadni képes, s ha többé 48-49 iki ellátásra szőrűit honvédek nem lesznek, a menház és alapjai mint országos alapok a jelenlegi honvédség rokkantai­nak ellátására fordítassanak. A pénzügyi bizottság hat. javaslatát a ház az april 26-ik ülésben elfogadta. Politikai heti szemle. Az angol királynő, miután Hartington és Granvillet a a kormány alakítására felszólította s mindkettő Gladstonet aján­lotta, meghívta ez utóbbit magához Wiudsorba. Gladstone vállalko­zott a cabinet megalakítására 8 a kormányelnökségen kívül a kincs­tári kanczellárság terhes hivatalát is viselni fogja- Az angol lapok meg vannak győződve, hogy Gladstone oly józan miniszter lesz, mi­nőt az ország kiván s a külügyi politikában aligha fog lényeges változás beálíani. A szlávvilág azért mégis jubilál, s előre örvend a szabadelvű kormánynak. Az orosz sajtó kiadta már a jelszót s ez a jelszó bejárja a szláv keletet, sőt Csehország és Horvátországban is viszhangot keltett. Horvátország is Udvözöini akarja Gladstonet. A legújabb hirek szerint a kormány megalakítása nehézségekbe ütközik, miután a liberálisok nem akarnak radicalisokat a cabinetbe bevenni, ezek azonban határozottan jogot formálnak valamelyik fon­tos tárczára. Afganisztánban kényes helyzetük van az angoloknak. E hó 19-én győzelmet aratott Stewart tábornok, de, mint a „Ti­mes“ tudósítója irja, a málbás szekerek oly hosszú sorát kellett fö- döznie az angol lovasságnak, hogy nem üldözhette az ellenséget. Stewart tábornok Guznitól 25 mértföldnyire délre 15.000 afgánnal találkozott, a kik közül 3000, karddal, megtámadta az angol sere­get. A harcz egy órahosszat tartott. Az afgánok megverettek és és 1000 halottat vesztettek. A török-montenegrói egyezmény végrehajtása tegnap­előtt az albánok tényleges ellenszegülésbe ütközött. Mint Cettinjéböl. jelentik, a mentenegrói török követség titkára, ki f. hó 21-én a montenegrói küldöttekkel Tusliba akart menni, hogy az átengedett terület kiürítése iránt Osman pasával értekezzék, útközben arnauták által megtámadtatott s csak nagy bajjal sikerült neki magát Pod- goritza felé átvágni. Másnap Osman pasától hírnök érkezett a mon­tenegrói táborba azon jelentéssel, hogy a török csapatok a területet az nap délután 4 órakor Uritik ki. Erre a montenegróiak nem voltok elkészülve, s csak csekély haderő indult meg a kiszabott i döben Tusli felé. De a Semvize hiújánál nagyszámú arnuata-csapat puska­lövésekkel fogadta, mire a mootenegróiak kénytelenek voltak az előnyomulást elhalasztani. Az összeütközés alkalmával 1 monte­negrói elesett 7 pedig megsebesült. — A Skutariban és környékén lakó albánok fegyver alá szólíttattak. A miriditák is az albánokhoz csatlakoztak. Összesen 9000 albán áll a montenegróiakkal szemben. Pétervárról Írják, hogy Lorisz-Melikov gróf népszerűsége növekedik. Ennek egyik oka az, hogy emberséges módon bánik a sociálistákkal, nevezetesen azokkal a fiatal emberekkel és tanulókkal, a kik csábítás következtében léptek titkos társulatokba. Nagy ér­deméül tulajdonítják azt is, hogy a végrehajtó bizottság tagjaivá olyan embereket neveztetett ki csupán, a kik illetékesek a jogi kérdésekben vagy önálló jelemmel bírnak. A czár születés napjára (ma van) a vallásfelekezetek egyenjogositására és számos polit. bűnös megkegyelmezésére vonatkozó rendeleteket várnak. A chili-perui háború mindinkább elkeseredett pusztítássá és öldökléssé fajul. Chili, a győztes fél, hadügyminisztere utasította a hadsereg és a hajóhad parancsnokait, hogy minden fegyveres perui polgárt löjjenek agyon; a parti városokat, melyek ágyukkal védelmezik magukat, bombázzák; a vasutakat pedig, melyeket csa­patok szálitására használ az ellenség, rombolják szét. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom