Eger - hetilap, 1879
1879-05-29 / 22. szám
172 gúnyos mosolylyal utalnak a vén leányok elvirúlt arczrózsáira s az agglegények tehetetlen lényére. Goethe talán a legtökéletesebb, legpompásabb ember 8 férfiú volt ki valaha élt, s mégis ö, kinek a szerencse mindent bökeziíleg osztott, nagyon késön jutott ahhoz, mi nélkülözhetetlen, miért a babér nem nyújt kárpótlást: a családi boldogság- s egy bizalmas, kedves otthonhoz. Sokat szeretett s szerettetett; de hozzá méltó nö nem jutott osztályrészéül, s igy ez az olympu8Í férfiú gazdasszonyát, a jó Krisztinát vette feleségül, ki egész életén át a mélységből tekintett föl a titkos tanácsos úrhoz, 8 ki, miként mondják, Bachus kultuszát igen, de nem a múzsákét is volt képes megosztani vele. Végül nem kerülhetem el, hogy ne említsem meg némely ember szerencséjét vagy szerencsétlenségét az Időjárással. Ismerek egyéneket, kiket bátran idömutató helyett lehetne használni, s kiktől csak azt kell kérdezni: „Szándékoznak-e holnap kirándulást tenni ?“ hogy az ember megtudja, másnap kitünöeu szép vagy pocsékos idő lesz-e. A meghalt tüzmüvész Stunder időjárási szerencsétlensége közmondásossá vált, ellenben Vilmos császárnak rendkivüli szerencséje van az időjárással, ngy- annyira, hogy vajmi ritkán rontja el katonai szemléjét vagy sétáját a rossz idő — hacsak véletlenül serét-zápor nem esik . . . így tehát valóban van a világon egy titokteljes, kiszámíthatatlan, nagy és kis dolgokban egyaránt szeszélyesen uralkodó hatalom, melyet szerencsének vagy szerencsétlenségnek avagy végzetnek neveznek. Tehát egy része az embereknek valóban menthetetlenül azon sors zsákmányául esett, hogy hiábavaló fáradsággal íSysiphus kövét hengerit8e a hegynek, mig másoknak ölébe az élet aranyos gyümölcsei önkényt hullanak? E hiedelem nem hat-e nyomasztólag, demoralizálólag a szerencsétlenre s nem szaporitja-e az elégedetlenek számát, ellenkezőleg pedig a szerencsések vakhitét nem fokozza-e egészen a bűnös elbizakodottságig? Mindenesetre ezt eredményezné, ha azon elvitázhatatlan tapasztalás nem ellen súlyozná, hogy a szerencse úgy mint a szerencsétlenség f'organdó s változó, miként a mindennapi élet bizonyitja. Két dologgal nem szabad a szerencsétlennek felhagyni soha: a reménynyel s a bátor küzdéssel a balsors ellen. A kislelkü- és gyávának nincs joga a sors ellen panaszkodni. Végül sokat segíthetnének a balsors áltál sújtott szerencsétleneken felebarátaink, ha nem tetéznék szereucsétlenségö- ket bántalmaikkal, hanem inkább örömet igyezuéuek nekik szerezni, s enyhíteni törekednének a rájok mért csapások által okozott szívsebek fájdalmán A sors gyakran kegyetlen s könyörület- len; de nem lehet elég gyakran mondani, hogy az emberek szeretető 8 szelídsége sokat képes lenne kiegyenliteni. A szeretet s részvét által enyhíteni a sors csapásait volna az egyetlen lehető s egyszersmind, legszebb győzelme az embernek a végzet felett. Közli: U. M. — Érsek ur önmltsága, második bérmautjából, székvárosába tegnap szerencsésen vissza érkezett. Ez úttal Mezö-Kövesden, Bogácson, Keresztes-PUspökibeu és Szent-Istványon végezte a szent ténykedést. A nép és értelmiség mindenütt versenyezve igyekezett mennél fényesebben kifejezést adni ragaszkodása- és hódolatának a föpá8ztor iránt; de, mint nekünk írják, különösen Mezö-Kövesd hitbnzgó lakossága, melynek körében öexcja négy napnál tovább idö/ött, tett ki magáért az ovátiók s ünnepélyességek által. A város távol határától számos fogat és száz főre menő lovas bandérium kisérte be a magas vendéget a lelkesült nép ezreinek üdv- kiáltásai s mozsárdörgések között. A bandérium a sajátos, eredetiségével oly megkapó népöltözetben kiválóan festői képet nyújtott. A megérkezés estéjén ö excja tiszteletére fáklyászene tartatott, mely nem csak a péidás rendnél fogva, de a menetben részt vevők impozáns száma miatt is, nagyobb városban sem üthetett volna ki fényesebben. 0 excját, ki a meglepő ovátióra, a pl. lakból a néphez kijönni méltóztatott, szépen sikertilt beszédben Goics L. közjegyző üdvözlé; az üdvözletre ö excja nagy lelkesedést keltő szónoklattal válaszolt, kiemelve Mátyás király kedves népe, a „matyók“ ősi erényeit, melyeket az utóivadék, mint hagyománytökét, oly híven kamatoztat. Másnap a város ki voit világítva; s egyszersmind tűzijáték rendeztetett. Különösen szép látványul szolgált azon jó ötlettel rendezett kép, mely a piacztéren feltárult, hol is a matyó népviselet nem és korszerint csoportosított alakok színesen világított tableauiban volt feltüntetve. 0 excja kegyes leereszkedéssel gyönyörködött ez alkalommal is a nép örömében. — A hódolatnyil- vánitásokban részt vettek a másvallástiak is; különösen pedig M.- Keresztes értelmisége, mely Keresztes-Püspökiben derék lelkészük, I | Bornemisza vezetése mellett nagy számmal fogadta az érkező főpapot s tisztelgett nála. * Br. Fiedler a 60. sz. Wasa-, jelenleg br. Nagy ezred egykoron városunkban köztiszteletben állott s ugyanitt elhúnyt ezredesének bájos leánya Fiedler Eleonóra bárónő f. hó 17-én kelt egybe Pozsonyban br. Hohenbühel Ágoston cs. és kir. táborkari századossal. Kik e kedves, finom műveltségű hölgyet ismerték, bizouyára szivesen csatlakoznak hozzánk, midőn ez alkalomból a fiafai párnak tartós boldogságot kívánunk. * Honvéd tisztikarunk — mint utólagosan értesültünk — f. hó 17-én nyitotta meg a várban tekepályáját, mely alkalomból több közös hadseregbeli tiszt s polgári egyéniség is meg lön híva. Mar délután 5 órakor gyülekeztek a vendégek s kezdetét vette a kedélyes mulatság, melyet Fülek Henrik honvéd ezredes úr és bájos neje ritka szivélyességök- s elözékenységökkel felejthetetlenné tettek. Később a mintegy 40 főnyi társaság vacsorához ült, mely alatt, a jó kedv tetőpontját érvén, igen sikerült felköszöntéseket mondottak : Fülek ezredes, a honvéd-tisztikar nevében, a jelenlévő katonai s polgári vendégekért; Kempelen Béla tűzoltó főparancsnok a fehérvári országos kiállítás alkalmából, melynek megnyitása ezen ünuepélyességgel esett össze, lelkes szavakban József fö- herczégért; Seemann alezredes, a 60-ik tartalék-ezred parancsnoka, a közös hadsereg és honvédség közötti jó egyetértésért; majd a tűzoltókért, illetőleg azok főparancsnokáért stb. A kedélyes mulatság esti 11 órakor ért véget s onnan bizonyára mindenki azon tudattal távozott, hogy a legszebb társas-estvék egyikét tölté előzékeny, vendégszerető honvéd-tisztikarunk körében. * A Wasa-kert ünnepélyes megnyitása. E hó 22-én a 60 sz. Nagy nevű gyalogezred tisztikara az ezred ezelőtti tulajdonosa Wasa hg. után nevezett, ez alkalomra nagy gond- és csínnal feldíszített kertbe városuns katonai és polgári köreiből számos vendéget gyűjtött össze, hogy e városunkban páratlan mulató-helyet ünnepélyesen megnyissa, s bizouyára azért is, hogy a katonai s pylgári köröket egymáshoz közelebb hozza, minek hiányát rég óta éreztük. Sajnos, hogy a kedvezőtlen időjárás a kerti ünnepély megtartását meghiúsította; de azért a rendező bizottság pillanatig sem habozott, hanem a mind nagyobb számmal gyülekező vendégeket a laktanya tágas s meglepően tiszta folyosóján a gazdagon ellátott asztalok köré gyüjté. S ekkor a falakon belöl is, a 65. sz. gyalog ezred ez elkaiomra Miskolczról ide érkezett zenekarának szívhez szóló dallamai mellett oly kedélyes és fesztelen mulatság fejlődött ki, melyre a jelenlevők még sokáig vissza fognak emlékezni. Midőn a jó kedv tetőpontját érte, Seemánn alezredes és tartalék-parancsnok úr, F i- lek m. kir. honvédezredes stb. talpraesett pohárköszöntései, ö Felségeik-, a 60. sz. ezred tisztikara-, a m. kir. honvédség és polgári elemek egyetértéséért, lelkes éljenekre ragadták a vendégeket; mire — a kertben elkészbett s Ízlésesen feldiszitett tánezbelyet használni nem lehetvén a legközelebb jelentékeny költséggel raktárrá alaki- totj u. n. széna-tárban — a táncz vette kezdetét, mely lankadatlan kedvvel reggeli 3 óráig tartott. — Kellemesen lepte meg a vendégeket a nyájas modorával mindenkit egyaránt lekötelező s rövid ittléte daczára már is közbecsülésben álló Seemán alezredes úr azon felhívása, melyben — kedvezőbb időjárás reményében — a vendégek megjelenését más napra is kérte. S e szívélyes meghívás és a rendező bizottság buzgalma azt eredményezte, hogy másnap még többen jelentek meg a laktanya barátságos falai között; mert az időjárás szeszélye az ünnepély folytatását a szabadban megint csak meggátolta. Ez azonban nem képezett akadályt, hogy az ünnepély lehetőleg még kedélyesebbé ne alakúljon. A táncz újra megindúlt, melyben városunk szépei közül sokan vettek részt s ho^ry a mulatság még változatosabb legyen a kertben, födél alatt, czél-lövészet és tekézés folyt, este pedig tüzjáték- s Rossi úr által ügyesen bemutatott ködképekben gyönyörködött a vendégsereg. Ez alkalommal nyilvánúlt a mulatságot rendező tisztikar elismerése — a maga is mint rendező buzgolkodó — Herdlicska kapitány úr kedves neje iránt, ki a háziasszony szerepét páratlan buzgóság-, figyelem- s avatottsággal vitte. Seemann alezredes úr rövid beszéd kiséretében a vendégek lelkes éljenzése között, gyönyörű virágcsokrot nyújtott át neki. A társaság e napon éjfélkor oszlott szét, e szép ünnepély eltörölhetetlen emlékét vivén magával. * Az eger-füzesabonyi szárny-vasút april havi forgalma a következő volt: Elutazott 2527 személy, érkezett 3149; elszállittatott különféle árú 644,000 klg., érkezett 1.016,200 klg. * Tűz. Múlt szombaton reggel a gör. kel. templom közelségé- I ben tűz ütött ki, azonban csakhamar eloltatof. Kárba mindössze egy fél házfödél ment. Tűzoltóink ez alkalommal is bebizonyították, I mennyire szüksége van rájok városunknak.
