Eger - hetilap, 1879
1879-09-04 / 36. szám
282 a Duna balparti területén 52.79 °/oa Tisza jobb partján 46-51 7o- | „ „ jobö „ 53.2a r> n n hal n 47.33 „ 1 a Duna Tisza közén 55.76 „ Maros-Tisza mentén 52.53 n Erdélyben 42.21 °/0. Ezek az adatok eléggé igazolják, hogy e tekintetben a leg- magyarabb vidékék a legkedvezőtlenebb viszonyokkal küzdenek. Keleti itt is a születések szaporodásával érvel s úgy találja, hogy a magyar elem a legszaporább lévén, a legtöbb esik áldozatul a hálálná*. Ezen állítás beigazolására, a fentebb elmondottakon kivül, idézzük még nehány megye ide vonatkozó adatait. így Csanád megyében egy születés esik 16 emberre ' a gyermek halandóság. 59.8 %. Békés „ 18 n 57.5 „ Esztergom „ 18 V) 54-6 „ Somogy 19 n 56. i „ Pest „ 19 n 55.7 „ Heves „ 20 r> 52., „ Krassó „ 26 r> 41. „ Nagy-Küköllö megye 27 r> 40.8 „ Szolnok-Doboka n 28 Y) 39.3 „ Hunyad megye 29 n 36.7 „ 1 az utóbbi megyék kedvezőbb népesedési viszonyokat tüntetnek fel, mégis, az 1875-ik évhez képest átlag csak 0.5 %-kal emelkedett népességük, t. Krassó m, 0.56 %> Szolnok-Doboka O.j, %, Hunyad 0.85°0-kal. — Ellenben a nagy gyermek halandósággal biró Hevesben a népnövekedés tett 1876 ban a 75- dikhez képest l.u °/0-ot, mig Pest m. 1.0 °/0-, Somogy 1.6I Békés 2.17 °/0-, Csanád mely pedig a legnagyobb gyermekhalandósággal bír, 2.í2 %-ot. Ebből világos, hogy fajunk rendkívüli szapo- raságánál fogva, a születések a halálozási eseteket sokkal múlják felül, a miért, ha levonjuk a halálozásokat a születések számából, a magyar elem átlagos évi növekvése 1—2 °/0-kot tesz; mely számok teljesen megczáfolják kedves szomszédaink és némely jó testvéreink azon tendentiosus ráfogását, hogy a magyar elem folyton fogy. Sőt ellenkezőleg. A népesedési mozgalomnak 1876 iki kimutatásai szerint, tett az egyes nemzetiségek szaporodása az elébbi évhez képest, a horvátoknál 3.58, a tótoknál 2.84, a németeknél 1.66, a magyaroknál l4i, az oroszoknál l.33°/0-ot; ellenben fogytak : az otáhok 3.08, a szerbek 0.39-kal. Ezen kimutatás szerint a magyar elem növekedési viszonyai Európának az e tekintetben legnagyobb mérveket feltüntető államaival versenyeznek; a miért helyesen mondja Keleti idézett müvében, hogy: „A nagy gyermekhalandóság nem gátolja meg a népesség természetes és egészséges arányú szaporodását, s hogy a nagy gyermekhalandóság kiválóan a magyar többségű megyékre esvén, az ugyan itt tapasztalt gazdag születési arány amazt ellensúlyozza s a magyar faj erős szaporaságát bizonyítja. (Folyt, köv.) Ur. Sz. H. Szépészeti szabályok. Eger város képviselő testületé által az épületek szabályszerű készítése, a szabályellenes épületek átalakítása úgy a közútczák és köztérek rendben tartása és csinosítása tekintetéből következő szabályok alkottattak. I. Az építési tervről és az építés ellenőrzéséről. 1. §. Bárminemű építkezés csak a városi hatósághoz elölege- sen bemutatott, egy hatósági s egy szépészeti bizottsági tag, (kiket a tanács elnöke nevezi ki minden egyes esetben) 8 a városi mérnökből álló küldöttség által megvizsgált, helyesnek talált vagy módo8Ított, s ennek alapján hatóságilag is jóváhagyott terv szerint lesz végrehajtható, — ugyanazért: 2. §. Az építkezni akaró építkezése megkezdése előtt legalább egy hóval építkezési engedélyért a városi hatósághoz tariozik folyamodni, mely folyamodáshoz két példányban melléklendők: a czélba vett építkezés alaprajza, hossz és kereszt szelvényei, és útcza felöli homlok nézete, melyen a szomszédos épületek magasságai is kitüntetve legyenek. A tervezet egyik példánya a hatóságnál marad a másik pedig végrehajtás végett az építtetőnek adatik ki, kisebb (belső) építkezéseknél nem nélkttlözbetlenül kívántatik a terv bemutatása, a hatóságnáli egyszerű bejelentés elégnek tekintetik, s ily esetekben nem három hanem két tag küldetik ki a tanács elnök által. 3. §, Az engedély nélkül építkezők 5—100 frtig terjedhető birsággal s a szabályellenesnek talált építkezések lebontásával fognak bünfettetni. 4. §. A munkálat bevégzését hogy a szükséges felülvizsgálat a küldöttség által is megtétethessék, még a falak bevakolása előtt tartozik az épitö vagy épitetö a hatóságnak bejelenteni. 5. §. Ha az építés folyama, vagy annak bevégzése utáni felülvizsgálat alkalmával tapasztaltaméi, hogy a helybehagyott és engedélyezett építési tervtől — építési szabályokba ütköző eltérés történt: valamint az épitetö tulajdonos, ha beleegyezésével hajtatott végre a tervtöli eltérés, úgy az épitö mesterek is a tanács által megszabandó pénzbírságnak fognak alávettetni, ezenfelül szabályellenesen tett építést lebontatni, és újból fe!épitetni tartoznak. A pénzbírságot minden egyes esetekben a tanács határozza meg, a kiküldött tagok dija szabályszerű esetekben, hol három tag küldetik ki, 8/emélyenkint 2 osztr. ért. írtban, kisebb építkezéseknél hol két tag küldeti*, ki, fejenként 1 osztrák értékű forintban állapittatik meg. 6. §. Az építési terv elöleges megvizsgálása is a helyszíni szemle alkalmával intézendő el a küldöttség által; valamint a felállítandó új épület előtt az utczai színvonal meghatározása a földszinti osztály talajának az utczai színvonal feletti magassága, a közös falak, csurgók, ablakok és szelelö-lyukak s előfordulható más tárgyak iránt a szomszédok között felmerülhető kérdések. Ezek elintézéséről a küldöttség jegyzőkönyvet vesz fel, s azt a felek által is aláíratva a terv iránt adandó véleményeivel együtt a hatóságnak beterjeszti. 7. §. Ha a megelőző §-ban említett kérdések békés utón el nem intézhető, azok felett az 1868-ik LIV. t. ez. szerint választott bíróság határoz, 8. §. A pénzbírságok a városi pénztárba folynak be, melyek az építésekből felmerülő netaláni kisajátításokra fordítandók ; mire nézve a kisajátításokból befolyt vagy befolyandó összegekkel elkülönítve a városi pénztárból együttesen kezelendők. 9. §, A klildött8égi tagok eljárási dija, mely az építtető által fizetendő, minden eljárás után személyenkint a 4. §-ban meghatározott fokozat szerint állapittatik meg. (Folyt, köv.) A hevesmegyei 1848/s)-iki honvédek egylete választmányának Egerben 1879. augusztus hó 6-án tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata. Elnök bemutatván a honvéd egyletek országos központi választmányának 1879 évi február 6-tól f. é. junius hó 5-ig tartott rendes üléséről az egylet részére megküldött jegyzőkönyveit: tudomásul vétetni s e jegyzökönyvhöz csatoltatni rendeltetett. — Elnök bemutatváu a győri 1879. 1849-ki honvéd egylet meghívását, a Győrött f. é. October 6-án a magyar hadsereg 13 tábornoka s vértanúi emlékére tartandó gyászmisére;- ezen szívélyes megemlékezésért az egylet bajtársi köszönetének nyilványitását határozta el azon sajnálatnak kifejezésével, hogy a hevesmegyei honvéd-egylet ugyanazon napon hasonló czélból Egerben is adózván a dicső férfiak kegyeletes emlékezetének, e miatt a szives meghívásra Győrött meg nem jelenhet. — Elnök előterjeszti, a f. é. február 23-ki közgyűlés határozatából, az egylet dísz-zászlójának költségei fedezésére nyitott s nála letett gyűjtő ivét, a gyűjtés eredménye 27 ft 35 krnyi öszeggel együtt. A gyűjtő iv a jegyzökönyvhöz csatoltatni s egyleti pénztárnok a 27 frt 35 krnyi összegnek átvételére utasitatott, köszönet nyilványitatván az adakozóknak, kik a honvédegylet disz-zászlójának felszerelési költségeihez járulni szíveskedtek. — Elnök jelenti, hogy az egylet disz-zászlójának fehér lapja beboritásához 3 darab nemzeti szinti selyem kelme lett megvásárolva, felhasználására azonban nem lévén szükség, a választmányt e kelmék feletti intézkedésre kéri fel. E felmaradott selyem kelmék iránti intézkedés , váljon azokból egy kisebb zászló alakitassék-e ? a közgyűlés határozatára bízatott. — Felolvastatott Csanádi Mihály volt hunyadi s Lrbán András volt atilla-huszár folyamodása , melyoen magukat a becsatolt bizonyítvány alapján mint volt 1848/9-ki szabadságharezosokat igazoltatni kérik. Miután mindkét folyamodót Kovács János és Bogár András, ezen egyletnek igazolt tagjai, az 1848/9-ki önvédelmi harezban résztvetteknek bizonyítják, részükre az igazolási jegyek kiadása elhatároztatott. — Felolvastatott Rieger Béla egyleti e!járó“bajtársnak kérvénye, mélyben segedelmi, esetleg csekélyebb összegű kölcsönpénzt kér. — Részére az egyleti pénztárból négy forintnak kölcsönadása megszavaztatott oly feltétellel, hogy ez összeget eljárási dijaiból tartozik törleszteni. —- Elnök felemlíti, hogy a I múlt év őszére tervezett kerti mulatságra bevásárlóit különféle i anyagok megvevöi, még mai napig sem mutatták be a pénztár- | nak számadásaikat. Ezen számadások megejtésére egyleti pénztár-
