Eger - hetilap, 1879

1879-10-30 / 44. szám

346 Da vószthozó lehet a dajhálás — mint mondók — azon gyermekekre nézve is, kikhez a dajka szegödtetett. Hadd beszélje­nek itt statistikai adatok: 100 gyermek közül, kiket az anya táp­lált az első élet-évben meghalt 9; 100 gyermek közül, kiket a dajka táplált, az elsö-életévben meghalt 28; 100 gyermek közül, kik mesterségesen tápláltalak, az első élet-évben meghalt 63. (V. ö. Dr. Wittmann Lázár. A gyermek ápolás kézi könyve czimü müvét). Tehát három annyi szopós gyermek hal el, ha daj­kára bizatik, mint ha az anya maga teljesiti. Azért csak kárhoz­tatni lehet azon, újabb időben általánosan lábra kapott divatot, hogy u. n. úri házaknál a szoptatni képes anya is ezen leg­szentebb és legszebb hivatásának teljesítését idegen, többnyire csa­vargó, erkölcsileg sülyedt, bukott nőkre bizza, annálinkább, — mert „ha a szoptatást lényeges körülmény nem tiltja, az az anyára nézve nemcsak nem hátrányos, hanem egyenesen előnyös.“ Ugyancsak Dr. Wittmann fentebb idézett müvében olvassuk: „Azon szoros viszony, melyben a magzat anyjával a terhesség alatt van, a szülés által habár szervileg megszakad is, tulajdonkápen még szorosan fenáll, az ujdon-szülött egyidöre táplálkozásában anyjára van utalva, — az anyai feladat nehézsége csak a szülés után tűnik fel, de a mily nehéz oly nemes egyúttal a feladat.“ De másrészt csak előnyös az anyára nézve ha gyermekét maga táp­lálja, a mennyiben e neme3 hivatása teljesítésében más körülmé­nyek által nem gátoltatnák, mert: „nem közönyös az anya szerve­zetére az, hogy a tejelválasztás, mely az egész szervezetre vissza­ható befolyást gyakorol, erővel akadályoztassák és visszatartassék. Nevezetes szülészek tapasztalatai szerint oly anyáknál, kik nem szoptatnak számos betegség lép fel, melyeknek szoptatás által eleje vétetik stb.“ (U. o.) Ártalmas lehet végre sokszor az orvosilag megvizsgált dajka is a csecsemőre; mert: „Könnyen megtörténhetik, hogy rendellenes vérvegyületen, vagy idegmüködési zavarokon alapuló kórok, melyek a szoptató nő külső megvizsgálásakor föl nem tűnnek, a tartós szoptatás alkalmával a csecsemőre is átmennek.“ (U. o) Ha már a háznál tartott, tehát mindig szemmel kísérhető dajka által való táplálás, következményeiben ily vészthozó lehet a csecse­mőre, mennyivel szomorúbb sorsuk lehet a szegény ártatlanoknak, kiket a dajka saját házánál szoptat. — Ezen méltán az „angyal­kákat szaporító“ névvel nevezhető szörnyetegek sokszor a lelkiis­meretességet, emberiséget s minden nemesebb érzetet levetkőztetve a legdurvább és legkegyetlenebb bánásmódot tanúsítják e gyengéd lények iránt s hány ily szerencsétlen csecsemő vesz el ily módon megkínzottan sőt éhen szüleiuek bűne miatt! Nem rég Egerben, tehát némileg központi városban, történt, hogy egy sajnálatra méltó, megcsalatott anya, viszonyai miatt, kény­telen volt idegen kezekre bízni kisdedét. — Midőn azt egy alka­lommal meglátogatta, az előbb piros, pozsgás, vidor gyermek he­lyett egy szánalomra méltó elgyöngült vázt talált piszokban és sze­métben. A szegény gyermek egészen kék volt és majdnem egészen kivetköztetve formájából. — Midőn e miatt a szerencsétlen anya méltó felindulásában a dajkának szemrehányásokat tett, a szörnye­teg azt felelte neki: „Minek él e poronty, adjanak nekem 20 frtot és én elvesztem öt, csak egy hétig nem adok neki enni.“ — És tisztelt közönség ez nem mese, ez tény! Hány szegény újszülött, csecsemő sorsát fejezi ki e nehány sor, és vájjon nem a társadalom öszbüne-e ez is? De ezen lehet sőt kell is segíteni, ez irányban nálunk van­nak is törvényes intézkedések. így pl. az egészségügyre vonatkozó 1876: 14. t. ez. rendeli, hogy i dajka csak egy szoptatós csecse­mő elvállalására vau jogosítva; de azt is csak úgy, ha e szándékát előbb a községi elöjáróságnak bejelentette és ha ez alapos vizsgá­lat után, mely főleg a dajka lakására és lakásán elöfordúló egyéb körülményekre terjed ki. melyekből a gyermekre veszély származ- hatik, az engedélyt megadta. Köteles az elöljáróság a dajkálásra adott gyermekről jegyzéket vezetni, s idöröl-idöre megvizsgálni, hogy vájjon teljesiti-e a dajka elvállalt kötelességét, mit ha nem tapasz­talna, a dajka nemcsak megbüntetendő, hanem tőle a gyermek el­veendő és a dajkálási jogtól megfosztandó. — Mily szépen van ez megírva, s mily szép eredményeket lehetne ez intézkedésektől várni, hogy ha itt is annyi „ha“ elő nem fordulna. . . . Dr. Sz. H. (Folytatása köv.) Városi ügyek. Az Eger városa részéről folyó év október 26-án tartott képv. ülés­ben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó év és hó 4-én tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után, olvastatott Heves megye bizottságának f. évi 313. számú | határozata, mely szerint Eger város 4-ik al-választó kerületéből el- | halt Poppel Gyula volt megye-bizottsági tag helyébe egy megye bizottsági tagnak választására határnapul f. évi november hó 23-ik napját kitűzi. Ezen megyebizottsági határozat folytán Tavasy Antal mint a 4-ik alválasztó kerület elnöke és Danilovich Pál h. elnök (ezen választókerületet képezik, a város 4-ik, a hatvani külvárosi 3. és 4 ik negyedek) f elhivatnak, hogy a választást a törvény ér­telmében foganatosítsák, a mennyiben pedig a megyebizottsági tagok választására azon választók jogositvák, kik az országos kép­viselők választására jogosultak utolsó névjegyzékében felvéve van­nak ; ennél fogva az országgyűlési képviselők választása czéljából 1879-ik évre összeállított a város 4 ik s a hatvani külváros 3. és 4-ik negyedet illető névjegyzékek a választási elnöknek haszná­latra kiadatnak. Végre, választási helyül a városház nagy terme tűzetik ki, miről a vál. elnökök alkalmazkodás, a városi tanács pedig közhírré tétel végett értesittettek. — Visontai Ignácz és tár­sai felfolyamodását melyben a képv. testületnek a szölöutak meg- megcsináltatására vonatkozó határozatát megsemmisittetni kérték, a megye bizottsága elutasitotta azon indokból, hogy a képv. testület azon határozata, hogy a fő közlekedési utak fele részben a városi pénztár, másik fele részben pedig a szöllőbirtokosok költségére állíttassanak helyre, helyes és törvényes alapra van helyezve. — A megye bizottsága azon értesítése, hogy az Egerpatak szabályo­zására vonatkozó tervek és iratok az 1840. X. t. ez. 5 ik §-a ér­tekeimében Isaák László alispán elnöklete alatt Kováts Kálmán kir. főmé rnök és Simáczius Gusztáv megyei főjegyzőből álló kül­döttségnek adatott ki, az érdekelt felek meghallgatása és vélemé- nyes jelentéstétel végett tudomásul vétetett. — A városi tanács által bemutatott Eger városának a cselédszerzési és tudakozó intézetre vonatkozó szabályrendelete elfogadtatott, s jóváhagyás végett He­vesmegye bizottságához felterjeszteni rendeltetett. — A törvény- széki épület átvételével Babies István elnöklete alatti bizottság bí­zatott meg, — A városi sorsjáték bizottság jelentése, úgy az alispán leirata, raelyszerint a f. évi november 1-én megtartandó sorshúzás­hoz politikai biztosul íme Miklós megyei tiszti főügyész külde­tett ki — tudomásul vétetett. — Bénisz Lajos, volt városi mérnök halála folytán, a mérnöki teendők ideiglenes teljesítésére Kubik Endre mérnök s városi képviselő kéretett fel. — Végre az utczai Iá mpa-világitás iránti véleményadással megbízott küldöttség jelen­tése, mely szerint az eddigi 110 lámpa 14-el szaporítandó, melyek közül: 5 a vasúti indóházhoz vezető útvonalon, 3 a vásártéren, 3 hatvani külváros l-sö és 2-ik negyegyedében az „Iskolasoron“ és a „Farkasvölgy“-nek vivő utczában, 2 a makiári külváros l-sö negyedében a csinált utón, egy pedig a Sóház-utczában állítandó fel; továbbá a világitás, mely eddig októbertől márczius végéig eszközöltetett, jövőre minden év September 15-töl april 15-ig ter­jesztendő ki, nem különben, hogy az eddigi 20 nap helyett, ha­vonként 24 napon át történjék a világitás, végül: hogy 12 lat pet­róleum helyett jövőre minden lámpába 15 lat adassék, elfogadtatott és végrehajtásával a városi tanács bízatott meg. *) Heti szemle. A berlinböl érkezett legújabb jelentések szerint ma már két­ségtelen, hogy Andrássy, Bismarck és Haymerle között szerző­dés jött létre, melyet mindkét uralkodó aláirt és kicserélt. Ezt tehát bevégzett ténynek tekinthetjük, daczára a félhivatalos taga­dásnak. Sőt a berlini „Nationalzeitung“ e szerződés egyik czélját is megjelöli, mely Andrássy szemei előtt lebegett, midőn azt Bis­marckkal létre hozta. Az említett lap szerint az uj szövetség hivatva lenne Ausztria-Magyarország útjait egyen­getni Bosznia és Herczegovina annexiójára; a mi kijátszása volna a berlini szerződésnek , melynek végrehajtása képezte Andrássy polit. programmjának első és fő pontját. Ki a diplomatia tekervényes útját csak némileg is ismeri, nem fogja a „Nz.“ leleplezését valószínűtlennek tartani; de minthogy minden szolgálat viszonszolgálatot von maga után s Bismarck nem az az ember, ki becses szolgálatokat csak úgy barátságból teljesítene bárkinek is, ki váncsiak vagyunk, vájjon miből fog ez a viszonszolgálat állani? Nem lehetetlen, hogy Németország támo­gatása fejében monarchiánk azon kötelezettséget vállalta magára, *) Örömmel üdvözöljük városi képviseletünk ezen intézkedését, s kívánjuk a városnak, hogy nemsokára azon helyzetben legyen, hogy utczáit éjjelenkint legalább is 200 lámpa nemcsak szeptember 15-étől april 15-ig, hanem az egész éven át naponkint világítsa meg. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom