Eger - hetilap, 1879

1879-01-30 / 5. szám

3 b* kegyeleten emlékünnepélyen, az ez idötájt még előforduló kelle­metlen időjárás, sokszor járhatlan utak miatt, a közönség csak is egészségének koczkáztatásával vehetett részt, hogy tehát jövőben mennél számosabban jelenhessenek meg ez ünnepélyességen, az elveszett honvédek emlékének megünneplése február 28-ról már ez évben május hó 21-ik napjára tétetik át, mely napon hazánk úgy is Budavár bevételének emlékét ünnepli. A gyöngyösi bonvédegyletnek válasza az innét a m. évi deczemher hó 15-ik gyűlés határozatából kelt felhívásra, a felhívás indítványozójának a mai napon tartott gyűlésben meg nem jelené­se miatt, egyelőre tudomásúl vétetvén, ez ügybeni érdemleges ha­tározat hozatala a legközelebbi közgyűlésig elhalaszt,atott. A kápolnai emlékszobor elé tervezett keresztnek felállítása, s illetőleg a már felajánlottnak áthelyezése körül felmerült gátló körülmények miatt e uegyeletes szándék kivitele, az egyheti pénz­tár kedvezőbb állapotáig abbanhagyatolt. Az egyleti pénztár javára múlt évi szeptember hó 1-re terve­zett, de az augusztus 31 -ki árviz miatt meg nem tartathatott kerti mulatságra történt elöleges kiadásoknak részbeni viszszatéritése czéijából, a számadással tartozó rendező bizottság elnöke, száma­dásának mielőbb leendő bemutatására utasitatott. Pillér József egyleti pénztárnoknak 1878 márczius 8-tól 1878 augusztus hó 24 ig vezetett, bemutatott s megvizsgált számadásá­ra a felmentvény megadatott. Jász Alajosné folyamodása, melyben az egylet pártfogását kéri, hogy a honvéd özvegyek, árvák és rokkantak segélyezésire adományozott országos pénzalapból segedelmet nyerhessen, pártoló- lag fog a központi honvédsegélyzö egyletnek bemutaitatni. Bogár András első huszár ezredbeli őrmester, az 184%-ki magyar hadseregben, tényleges szolgálatát igazolván részére a hon­véd igazolási jegy kiadatni határoztatok. Potyoró Gábor volt egyleti jegyző elien, ki a jegyzösége ide­jében tartott közgyűlések jegyzőkönyveit s egyéb általa átvett iro­mányokat számodásokat, többszöri felhívás daczára sem adta át az elnöknek — a törvény rendes utján támasztandó kereset megindí­tása végett az elnök újból megkéretett. Hevesmegyei 1848/9-ki honvédek egylete részére kiállítandó egy díszes nemzeti zászló költségeinek fedezésére egy az elnök által aláírandó gyüjtöív kiadása határoztatok el, mely gyüjtö-iv elhordozásával Rieger Béla egyleti eljáró bízatott meg. Az egyleti pénztár javára indítványozott farsangi mulatság tartása, a kedvezőtlen anyagi viszonyok alakulása következtében czélszeriítlennek mondatván ki, az ez iránti indítvány visszavétetett. Jegyzetté Herczeg Ignác?., honv. egyl. jegyző. Az egri kir. törvényszék ügykimutatása 1878 éviöl. Az elnökségnél: hátralék 1877-ik évről. ..... 14 ügydarab. 1878-ik évben beérkezett ..... 1689 55 összesen . 1703 ezekből elintéztetetett ...... 1701 hátralékban maradt ...... 2 sí A törvényszéknél polgári ügyek: hátralék 1877-ik évről. ..... 101 Ugydarab. 1878-ik évben beérkezett ..... 12022 55 Összesen . 12123 77 elintéztetett ........ 12013 n hátralékban maradt ...... 110 55 Telekkönyvi ügyek: hátralék 1877-ik évről ...... 151 5? 1878-ík évben beérkezett ..... 14408 55 Összesen. 14559 17 elintéztetett........ 14365 hátralékban maradt ...... 194 55 Fegyelmi ügyek: 1878-ik évben beérkezett ..... 114 hátralék ........ — 17 Bűnügyek: hátralék 1877-ik évről...... 73 1878-ik évben beérkezett ..... 4412 55 Összesen . 4485 elintéztetett ........ 4444 hátralék ........ 41 77 ezek szerint tehát 1878-ik évben elintézendő volt összesen 31281 ügy­darab, elintéztetek összesen 30936 ügydarab, a hátralékok összege 345. A fennkitett törvényszéki ügyarabok számán felül a törvényszéki vizs­gáló bírák saját elintézményeinek száma 1034. Heti szemle. Oroszország és a porta között még mingig folynak az alkudozások anélkül, hogy végleges megállapodásra tudnának jutni. Mint Bécsböl jelentik, az orosz kormány az utolsó pillanatban tá­masztott nehézségeket s szándékosan halogatja a a békeszerződés aláirasat, mi ismét a mellett bizonyít,, hogy Oroszországnak titkos szándékai vannak, melyeknek megvalósítására az időt nem tartja még elérkezettnek. Londonban sem nagyon bíznak az orosz kor­mány őszinteségében s attól tartanak, hogy Kelet-Ruméliat a ber­lini szerződésben meghatározott időn túl is megszállva akarja tar­tani, mi komoiy bonyodalmakra szolgáltathatna okot. Törökország több jóakaratot tanúsít a berlini békecon- gressus határozatainak végrehajtásában. A legújabb tudósítások szerint Podgoricza kiürítését megkezdette, sőt Spuz átadása is leg­közelebb várható; azonban a görög kérdés megoldását hónapról hónapra halasztja, pedig a görög elemet egyedül ez lenne képes elválasztani a nagy orosz-szláv tábortól s ellensúlyozná azon ve­szélyt, mely a bolgárság tömörüléséből Törökországra háramlik. Az afgán harcztérről érkezett birek szerint Stewart (Stuart) tábornok ellenállás nélkül megszállotta Khe!at-i-Ghilzait, Sir Ali pedig az angolok győzelmes előnyomulása fölött gondol­kozóba esvén, minthogy Oroszország cserben hagyta, vissza akar térni Kabulba, még mielőtt az angolok elfoglalják, hogy békét kössön. A porosz országgyűlés a német birodalmi gyűlés fegyelmi hatalmáról szóló törvényjavaslat ügyében oly határozatot hozott, melyet minden más alkotmányos minisztérium bizalmatlansági sza­vazatnak tekintett volna; de Bismarck, berezeg nem az az ember, ki könnyen tágít s lapja már eddig is kijelentette, hogy a javas­lat visszavonásáról szó sem lehet. Hiába, a herczeg hozzá van szokva, hogy Németországban az ö akarata legyen a döntő s nem a népképviseleté. Francziaországban a párttusa egyelőre háttérbe szőrűit miu­tán a kormány előterjesztette az 1880-ik évi költségvetést, melyet a képviselöbáz a pártérdekek félretételével kivan tárgyalni. Való­ban követésre méltó példa. A szenátusban azonban a szenatorvá- lasztások vitákra fognak alkalmat szolgáltatni, miután a monarchis- ták a (köztársasági szenatorválasztások megsemmisítését fogjak követelni. XII. Leo pápa bibornokí gyűlést bivott össze, melynek elő fogja terjeszteni azt a kérdést is, vájjon Németország-, Oroszor­szág- és Sveiczczal megkezdessenek-é a tárgyalások s minő ala­pon, mi Leo pápa azon szándéka mellett szól, hogy az egyházi békét helyre állítani törekszik. t Jl. c z Kedvesemről. (Nyék-Ládházán, 1877, április 10-én.) Hogyha lettél volna sárba letíporva, Rád tekintvén, el nem Ítéltelek volna; Nem hihettem volna, hogy ne légy te angyal, Bűvölő szemeddel, bájoló arczoddal; Hisz’ valósúlt képe vagy te az eszménynek, Aki mielőtt még téged ismerélek — Tavaszi hajnalban álmom látogatta. . . Te vagy az én lelkem legszebb gondolatja! De te nem vagy ott lenn; fönn vagy a magasban, Körüled ragyogás, pompa, imádat van, Amerre csak látják föltűnni szép arezod, Dicsöitnek téged, diadalt aratsz ott. De neked az nem kell. Te leszállasz értem, Hogy láthassam legszebb álomképem — ébren! S a való az álmot oh! hogy meghaladja! . . . Te vagy az én lelkem legszebb gondolatja. Aztán, ha távoztál, hiába kerüllek, Csak te nézesz felém mindig, mindenünnet. Ha egy csillag hull le, — mikor a nap támad, Hogyha csillog a tó, — csak tégedet látlak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom