Eger - hetilap, 1879
1879-01-30 / 5. szám
35 ró), miként több helyen pénzt tud 8 ön hitt ez állításoknak? Vádi.: Elhittem neki, hogy sok pénzt tud, mert azelőtt pénzügyőr volt. Ein.: Hát Kronovszky is ütött Gözné fejére. Mondja a balta élével ütött-e vagy a fokával? Vádi.: Arra kérem nem emlékszem, de azt tudom, hogy nem is egy kézzel ütött, amint szokás, hanem két kézre fogta a baltát, mint a mészáros a taglót. Ein.: Miért szemelte ön ki betöréseinél főleg az izraelita imaházakat. Vádi.: Losonczon megvertem egy zsidó fiút s ezért egyszer körülfogtak a zsidók és jó elhánytak, nem is bocsátom meg nekik soha. Semperger Miklós vádlott határozott tagadásba veszi, hogy a rablási tervről elöleges tudomása avagy végrehajtásának részese, elösegélője lett volna. Tagadása közben azonban ellenmondásokba keveredik s társaival szembesittetvén, bevallani kényszerült, hogy ö szerezte a kocsit Nánára, ő szerezte be az álruhákat és az eszközöket és hogy a rablott ezüst pénzből szintén részt kapott. A fövádlottak önvallomásai után, Molnár Borbála tanú, a gonosztevőknek ezen kiszemelt, azonban szerencsésen életben maradt áldozata vezettetett a terembe. Megható volt látása azon megrendítő behatásnak, melyet a vérengző rablók első megpillantása is a leányra gyakorolt. Két ízben ájult el mielőtt kihallgatása lehetővé vált volna. Utóbb azonban körülményesen elbeszéli miként a két rabló esti 7 órakor jött Gőz Györgyné házához; előbb közönyös tárgyakról beszélgettek, de midőn Gözné Kronovszkyt felismerte s azt mondá: „Hisz maga financz“, Kalmár öt balkarjánál megragadta s egy rövidnyelti baltával fejbe vágta, mialatt társa a kést fogai közé szorítva nénjére rohant s vele óriási dulakodásba elegyedett. Azonban az asszony erősebb volt megtámadójánál, úgy hogy Kalmár Józsefnek a haltával kellett társa segélyére sietni, de az asszony még ezután is védte magát s párnákkal védte fejét az ütések elöl, a rablókat pedig lábával igyekezett elrugdi sni magától; végre Kalmár baltacsapásai alatt összerogyott. Elbeszéli tanú, hogy mindezt jól látta, de életielt adni nem mert, sőt mint előadja még ahhoz is volt bátorsága, hogy a kutatás végett az első szobába tá- távozott rablók után a konyhába menjen, ezek miveletét figyelemmel kisérje, később pedig a ház ajtaját belülről bereteszelje. E vallomással szemben még Kalmár József sem tudott mindenben előbbi tagadása mellett megmaradni. — Többi beidézett tanúk vallomása lényegeset alig tartalmazott. Vádlott Horváth Mátyás tagadja, hogy ö a Semperger Mátyás által felváltás végett neki átadott 44 darab huszas nem igaz eredetéről tudomással birt volna; vádlott Vizi Márton pedig daczára Kronovszky és Kalmár szembemondásának, hogy ö a nevezetteket valaha ismerte, vagy kocsiján szállította volna. Vádlott Szokircsák Mária, Kalmár József kedvese kezdetben semmiről sem akart tudni, azonban azon állítással szembe, hogy Kalmár egyszer 1 egész ludat vitt volna ö hozzá, egész indignátióvai kijelenti, hogy nem volt annak csak a háta, meg a czombja s ezzel kapcsol tosan volt kedvesét több Ízben lesújtó tekintetekkel illetvén, elismeri, hogy ö a neki átadott pénz lopott voltáról tudomással birt. A bizonyítási eljárás ilyetén befejeztével, Tóth Móricz királyi ügyész vádbeszédjében Kronovszky Sándor mint értelmi bíinszerzö ellen a rablógyilkosság, 4 rendbeli betörés lopás, Kalmár József ellen, rablógyilkosságban való büurészesség, súlyos testi sértés, 13 rendbeli betöréses lopás s egy toívajlás; Semperger ellen rablógyilkosságbau való segédkezés és orgazdaság. Vizi Márton ellen bün-elösegélés, Szó, kircsák Mária s Horvát Gáspár ellen az orgazdaság vádját emelt s Kalmár és Kronovszkyt kötél általi halálra. Sempergert 15 évi a többi vádlottat egy-egy évi börtönbüntetésre kérte elitélni. Komjáty Béla, Kalmár József védő ügyvéde, a rablo-gyil- kosság bűntényét beigazolva nem látja, mert ez egy meghatározott személy éltének előre megfontolt szándékkal való kioltását feltételezi, már pedig ezen száudék létele Kalmár József vádlottnál beigazolható nem volt. Ezen szándék fenn nem forgása esetén pedig csakis szándékos emberölés jelentkezhetik, mely pedig halállal aunál kevésbé sújtható, mert ezt a büutetö gyakorlat csupán a legvégső esetekben hozza alkalmazásba. Egyébként véleménye szerint véden- cze ellen egyedül az emberölés bűnténye constatálható, nem lévén igazolva, hogy védenczének bármilyen ülésre irányzott szándoka lett volna. A büntetés kiszabását illetőleg a büutény minőségén kivid az erre irányzott akarat és a beszámithatási |képesség öszhangja lehet szerinte irányadó. Már pedig ajvádbeli tényállás védencze szabad akaratának szüleménye annál kevésbé lehet, mert az ennek végrehajtásához megkívánt értelmi képességet védencze neveletlensége teljesen kizárja. A vádbeli tény csak okozat, oka a hibás társadalmi rend. S igy nem látja különösnek, ha Kalmár József megalázta az emberi méltóságot, melyre felemelve sohasem volt és megsértette a társadalmat, mely megtagadta tőle, hogy ember legyen. Legyen az Ítélet megtartása a sértett jogrendnek, de legyen egyszersmind méltányos és igy orvossága a megtért bűnösnek. Petravich Bertalan ügyvéd, Kronovszky Sándor védencze ellen a vád kizárásával csupán az emberölés bűntényét látja igazoltnak, mert egyéb adatok hiányában vádlott azon állítása veendő alapúi, hogy neki ölésre irányzott szándoka sohasem volt. Az ügyészi indítványban hangsúlyozott váddal szemben pedig tagadja, hogy a vádbeli cselekmények értelmi szerzője védencze lett volna és e tekintetben hivatkozik védencze vallomása és a vizsgálat által igazolt következő adatodra: Molnár Borbála állítása szerint, úgy öt, mint Göznét, egyedül Kalmár József bántalmazta; a ládákat Kalmár J. törte fel és a rablott pénzt is ö vette magához; hogy védencze késsel volt felfegyverkezve, de ezt — mint az orvosi vélemények igazolják — alkalmazásba nem vette. Föbftnösként tehát Kronovszky Sándor épen nem állítható és szerinte legfeljebb az emberölés és rablásban való bíinrészesség bűntényeiben marasztalható el s ily érte- lémben kér ítéletet. Csókás István ügyvéd Semperger Miklós részéről alaptalannak nyilvánítja a rablásban való bünrészesség vádját, mert védencze tagadja, hogy a rablásról eleve tudomással birt volna s ellene ter- belöleg egyedül Kronovszky Sándor vádlottársa nyilatkozik. Ezen vallomás pedig marasztaló Ítélet alapjáúl annál kevésbé vehető, mert Schvartz Miksa és Keresztesi Mihály tanúk vallomásaival megczáfol- tatott nevezett bűntárs azon állítása, hogy védencze a rablás alatt fegyverrel őrködött volna. Bár igaz, hogy a rablott ezüstpénzböl részt vett által védencze, de ennek eredetéről felvilágosítva nem lett s ekként legfeljebb is csak gyanús tárgyak magáhozvétele által elkövetett orgazdaság esete foroghat fenn s ebben kéri véden- czét elmarasztaltatni. Kovács Endre ügyvéd, Horváth Mátyás részéről hangsúlyozza, hogy védencze az általa szívességből felváltott néhány darab ezüst huszas nem igaz eredetéről tudomással nem birt, s kéri ezért felmenteni. Petravich Antal ügyvéd, Vizi Márton részéről nem lát bűnpártolást ott, hol még meg sem kísérlett bűntény pártolásáról van szó, kéri védenczét úgy alanyi mint tárgyi tényálladék teljes hiányából felmentetni. A kir. trvszék másfél órai tanácskozás után Kalmár József és Kronovszky Sándort a szándékos emberöléssel párosult rablás, ezenfolül Kalmár Józsefet a szándékos emberölés bünkisériete, 13 rendbeli betöréses, lopás és egy rendbeli toívajlás, Kronovszky Sándort a két rendbeli orgazdaság, Semperger M. a rablásban való bünrészesség és orgazdaság, Szokircsák Máriát az orgazdaság bűntényében mondotta ki bűnösöknek és ezért Kalmár Józsefet 20 évi Kronovszky Sándort 15 évi, Semperger Miklóst 8 évi, Szokircsák Máriát 2 havi börtönre ítélte. Ellenben Horvát Mátyás és Vizi Mártont felmentette. Úgy a vádlottak, — Szokircsák Mária kivételével — mint a közvádló kir. ügyész felebbezésöket jelenték be. Megjegyezzük végül, hogy a tárgyalást, mely három napon keresztül tartott, Vavrik Béla, törvényszékünk jogtudományáról országszerte ismert elnöke, páratlan buzgóság, kiváló tapintat s beható ügyismerettel vezette s a bizonyító eljárás alatt a vádlottakhoz intézett ügyes kérdéseit hallván, még a laikus is tudhatta, hogy kitűnő criminalistát vau szerencséje az elnökben tisztelhetni. Ami a vádbeszédet illeti, arról hallgatunk. Komjáty védbeszéde szónoki beszéd volt a szó szoros értelmében, azonban nagyobb részben általános elvek körül forgott. Bámultuk svádáját s örültünk, hogy megismerhettük a függetlenségi párt e jeles fiatal szónokát. Petravich Bertalan védbeszéde tárgyilagos volt s ügyesen megfelelt Komjátynak, ki saját védenczét Petravich védencze eláztatásával akarta szépíteni. Előadása kellemes, habár nem egészen ment a modorosságtól, védekezése korrekt volt s teljesen kielégített. Ki kell még emelnünk Petravich Antalnak rövid, de igen talpraesett és jól sikerült védbe- szédjét is. A hevesmegyei 184s/9-iki honvédek egylete által Egerben 1879. január hó 19-én tartott közgyűlésben a kővetkező határozatok hozattak: Kápolnánál az 1849-ik év telén vívott csaták évfordulati napján február hó 28-án a honvéd-emlé kszobornál megtartatni szokott *
