Eger - hetilap, 1879

1879-08-14 / 33. szám

258 telepítenünk kell, — nagyban s okszerüleg telepí­tenünk, gondoskodnunk kell pusztáink, különösen pedig Hortobágyaink be fásításáról, falvakkal be- plántálásáról s benépesítéséről, p roductivvé-téte­léről, ei vilisál ásáró 1, — egy új Magyarországot kell magyar hazánkba b e 1 e o 11 a n un k. Ez az a gyógymód, mely talán hosszadalmas, költséges és nehéz, de meggyőződésünk szerint egyedül képes rajtunk biz­tosan, tartósan és gyökeresen segíteni; ez az Ariadnc- fonal, mely egyedül képes bennünket közgazdasági bajaink s za­varaink tömkelegéből kivezetni. Mindaddig mig kedvezőbb népese­dési viszonyokat nem síkerülend el-érnünk , szerintünk minden közgazdasági rendszabályaink és intézményeink csak — a toldozás- foltozás jelentőségével birandnak. *) A nuiizlésiöl. (Folytatás.) (M. V.) Ami a zenének, mint müvészetnemnek lényegét illeti, eleget mondánk már, hogy fogalmaink róla tisztulást nyerjenek. A mondottakból sokféle corollarium vonható; azonban ezeket fölösle­ges volna magunknak eszközölnünk, mert akik figyelemre méltaták szavainkat, olykép hogy nem csak átfuták a sorokat, hanem gon­dolkoztak is fölöttük, — azok maguknak is beszámolnak azok ér­tékéről ; adtunk cséplöfát, s ott a dús termésű föld: a zenemüvek halmaza, tessék hát csépelni, s magtárba mérni. . . Akik pedig fö- lületesen siklottak el a mondottakon, vagy tán el sem olvasták azokat; azok számára hiába volna a korollariumozás. Elég tehát röviden annyit összegeznünk, hogy a zene a szív nyelve, a hangu­lat tolmácsa; s valamint kinevetnök azt, ki az ész tolmácsát: a nyelvet luxusnak mondaná, ép úgy nevetséges a mai világban az, ki luxusnak mondaná a szívre nézve a zenét. Avagy nincs a szív­nek semmi mondani valója? És tán Spontini, Cherubini, Palestrina, Rossini, Meyerbeer, Mendelsohn, Beethoven, Mozart, Gluck, Weber, Haydn, Auber, Gounod, Wagner . . . csak naplopók? ... 0 bár adna Isten a magyar hazának mennél több ilyen — hiányzókat! Hogy tehát szavunk beváltására siessünk, beszéljünk még a tisztelt szülőkhöz kissé a zenetanitás paedagogiájáról. — At. szü­lök megérthették azt, hogy a zene három tényezővel kelti a gyö­nyört: gyönyörszülö a hanganyag maga, s ez a hangszer jellege szerint hat: más hatású ugyanazon hang a hegedűn, a zongorán, a fuvolán, stb.; gyönyörszülö továbbá a rythmicus dallam; s gyö­nyörszülö az öszhang. Tanulni kell e szerint: a hangszer techni­káját, a hangtagok rbytbmicus kiadását vagyis a formaérzéket és az öszhangtant. Ezek közöl az elsőről külön nem szólunk, mert aki zenét tanúi, annak bizonyára van valamely hangszer a kezében, melylyel bánik. Hanem szólunk különösen a formatisztaságról, melyet a tanitók két fö hibában szenvedve akarnak tanítani. Egyik fő hiba, melyet múlt czikkünk végén penditénk meg, abban áll, ha a tanító nem a hangformatiót, hanem az egyes hangok tisztaságát követeli külön-külőn. A másik fö hiba pedig ellentéte ennek, mi­dőn t. i. nem az egyes hangok, hanem egyszerre egy tengernyi hangchaosz elsajátítása követeltetik, különösen a vég- és határnél­küli és minden fiíltani rhythmus hiával levő u. n. „scálázás“ utján. I Hogy e két tanmód hibás voltát szemlélhetövé tegyük, hasonlítsuk ! őket a nyelvtanuláshoz. Ha valaki a beszélni nem tudó csecsemőt úgy akarná beszédre tanítani, hogy egy hónapig folyton az o han­got gyakoroltatná vele, aztán ismét pár hónapig az i-t, aztán az e-t, aztán pár napig a gyermeknek az r-et kellene tanúlni, óra számra berregve: rrrrrrr ............nemde nevetséges volna e tani­tás mód, és a gyermek soha sem tudna beszélni? . . . így tanit zenélni az, ki Jépten-nyomon az egyes hangok tiszta pettyege- tését sürgöli. — Hát azt nem nevetnök-e ki, aki a gyermekkel óra számra ezt hajtatná mindig sebesebben: megymag, megymag .... vaey: pipakupak papkalap .... vagy: jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál .... vagy: szépen szól a szepsi szép sípszó .... s megkövetelné, hogy a gyermek ezt ötvenszer mondja el egy szuszra a legnagyobb gyorsasággal minden hiba nélkül. No hiszen várhatnék, mig a gyermek nyelve annyira kiképzödnék, hogy Ci­cero vagy Kossuth ékesszólásávál beszéljen ! És ezt mégis türjttk a zenetanitásnál, midőn a tanító skáláztat óraszámra minden forma *) ügy tudjuk, hogy a Hortobágy befásitásának eszméjével csak­ugyan foglalkoznak kormánykörökben. — A telepítés ügyének tanul- j mányozásával pedig ez-időszerint egyik kiválóbb szaktekintélyünk, j Galgóczy Károly foglalkozik, ki ide vágólag f. é. ápril 25-ikén is > tartott egy érdekes' felolvasást a nemzetgazdasági egyesület gyűlésén. — | nélkül! Inuen van, hogy ezer tanuló közöl sem válik ki néha egy, ki csakugyan megtanúl aztán zenélni; mert sem a szülő, sem a gyermek, sem a tanító nem képes kifejteni azon vasakaratot és türelmet, melynek gyümölcse volna : átgázolás a iabyrinthon a pa­radicsom kapujáig! — Igen is, kell skálázni, de előbb kisebb gya­korlatokban kell az izmokat kiképezni, s aztán a skálázás előbb csak egy fél, aitáu egy egész nyolczadra terjedjen, kellő tagolás­sal, és úgy következzék a két nyolezad átfutása egyszerre, — de mindig kellő rhytmikus beosztással még a leggyorsabb tempók­ban is. . . (Éolytatás köv.) Városi ügyek. Eger városa részéről a/ 1879-iki augusztus 10-én tartott képviselő­testületi gyűlésben a következő ügyek tárgyaltattak. A folyó évi julius 27-iki jegyzőkönyv hitelesítése után, több egri lakosok folyamodása, melybe > a szőlők közötti utak megcsi- náltatási költségeinek honnan s miként leendő fedezésére vonatko­zólag hozott 3777/79 számú képviselő-testületi határozat megváltoz­tatását kérik; a megye bizottságához fel terjesztetni határoztatott; az utak csináltatása azonban a most jelzett határozat értelmében foly- tattatni fog.— A belügyminiszter leirata, mely mellett az Eger patak szabályozására vonatkozó terv, Boros Frigyes orsz. középitészeti fel­ügyelő véleménye kíséretében leküldetik, egy tekintélyes számú kül­döttségnek kiadatott azzal, hogy a tervezet értelmében szükséglendö költségekről költségvetést készítsen, a tervezet miként keresztülvi­telére lehető rövid idő alatt kimerítő véleményt adjon, s egyszers­mind nyilatkozzék, vájjon tekintve ezen művelet pénzügyi olda­lát, kerülhetetlen szükségesnek látja-e a védgát felépítését, vagy sem ? — A budapesti pénzügyigazgatóság megkeresése folytán, mely szerint a fogyasztási adó bérlet 1880-ik évre felmondatik, — az új bérlet iránti tárgyalás megtartásával, s jelentéstétellel Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt Babies István, Fekete Károly, Fülöp József és Kubik Endre bizottsági tagok bízattak meg. — A szőlők közötti dűlő utak azonnali helyiehozatala megrendeltetett, s a költségek fedezése, —- mely az összes szöilöbirtokosok által lesz megtérítendő, —a közpénztárnal folyóvá tétetett.— A ezifra malom­nál tervezett ideiglenes fahid azonnali felépítésére a városi tanács utasitattotf. — Kiss Veronika nyugdíj iránti kérelmével elutasitta- tott. —- Petrovich Ferencz gazdasági felügyelő 1876 ik évi szám­vevőiig megvizsgáit-számadása felülvizsgálat végett az 1-sö szak­osztálynak kiadatott. Levelezés. Korytnicza, 1879 aug. 2-án. T. Szerkesztő úr! Múlt levelemben említettem, hogy az Anna- bálra itt Korytniczán is nagy előkészületek történtek, azonban az a rendezőség minden fáradozásai daczára egészen sikerültnek nem volt mondható. De ha a tánezosnök hiánya miatt nem sikerült is — mivel a négyest 10 pár tánczolta, — annál sikerültebbnek mondható a kedélyesség s jó kedv tekintetéből, mert kivilágos ki- viradtig tartott, s mind a mellett, hogy minden nőre három tánezos jutott, senkinek sem lett semmi baja. Az idő folytonosan szép, s ezért a vendégek nem bogy fogy­nának, hanem folytonosan szaporodnak. Tegnap érkeztek: Koburg herczeg ö-fensége bájos nejével. A berczegnö igen egyszerűen volt öltözködve, szinte feltűnő volt az az egyszerűség a korytníczai nő­vendégek ezifra öltözéke mellett. Somssick Pál, báró Radvánszky, Zólyommegye, s Darvas, Abaujmegye főispánja szinte tegnap érkezett. De nem csoda, hogy e kedves helyet annyian látogatják, mert annyi élvezetet nyújtó kiránduló helyei vannak, hogy sokszor nem tudunk közülök választani. Legkeresettebb a „vadászlak,“ a hová 3/4 óra alatt kényelmesen lehet eljutni folytonosan árnyas he­lyen menve. Itt aztán lehet igen finom aludttejet, édes tejet, kávét, vajat, túrót és mézet, valóban olcsó áron enni. E helyre délutánon- kint 40—50 vendég szokott kirándulni. Meg kell még említenem, hogy Korytniczán igen jó szobákat lehet kapni naponkint 1 írttól 2 írtig; igen ízletesen főznek, az­tán nem is drága a fürdő; 2 frt naponkint élemre elég, s általá­ban 5 írtból naponkint ki lehet jönni. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy Xantus János Ko­rytniczán már minden rovart kifogott. Ugyanis tegnap küldött Bu­dapestre 9000 rovart, és elküldésre vár még 1500 pók jés számta­lan csiga. Siolossy Gusztáv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom