Eger - hetilap, 1879
1879-01-23 / 4. szám
26 hallgatta és — pusztulni, mint igazainkat életbevágó gyakorlati eredményekre való kilátás néikül hangoztatni. Azon év, melyben az utolsó országos iparos gyűlés a fővárosban megtartatott, a korlátlan iparszabadság proclamálása által forduló pontot, igen sokak meggyőződése szerint, végzetes forduló pontot képezett hazunk ipartörténetében s igy az 1872-diki ipartörvény meghozatala és tegyük hozzá, minden átmeneti rendszabályok nélkül történt életbe léptetése, úgyszólván kényszerokokat szolgáltatott az iparosok országos tanácskozására. Ne foglalkozzunk most ezen gyűlés eredeti czélzataival, ennak lefolyásával és végeredményeivel; mindenki, a ki a dolgoknak csak némi ismeretével bir, constatáini lesz kénytelen azt, hogy az 1872-diki ipartörvény által teremtett alapokon is, a mi különösen a társulati szervezkedést és az ennek kifolyását képező némely hasznos intézmények létesítését vagy újjászervezését illeti, a mi történt, az nem legcsekélyebb részben tulajdonítható azon törekvéseknek, melyek eme gyűlésből és, a törvényes szervezetére nézve bár papíron maradt, de azért erkölcsi hatáskörét sok irányban fentartott országos iparos szövetségből uyerte.; kiindulást. Jelez-e az 1879-diki év iparunk továbbfejlődésére és az iparos-osztály existenciáíis érdekeire nézve szinte valamely forduló pontot ? egy oly új helyzetet, mely vaskényszerüséggel utalja az iparosokat arra, bogy azzal szemben vállvetve állást foglaljanak '? jbn erre határozottan azt merem válaszolni, hogy: igen. Bár az Ausztriával létrejött új közgazdasági kiegyezés egészben keveset változtatott az 1867 óta köztünk és Ausztria, közt fenállott közgazdasági viszonyon, mégis az iparosokra, annyiban új helyzetként nehezedik e kiegyezés, mert most már véglegesen elzárvák előttünk iparunk versenyképesitésének és felvirágoztatásának mindmegannyi első rendű tényezői. Egy önálló vámterülettel biró Magyarország (melynek szükségszerű folyománya a ftí- getlen bank lett volna) kezében tartaná mindazon legbatható- sabbaknak bizonyult állami eszközöket, melyekkel az iparfejlesztés terén egyedül lehetséges nagy és maradandó eredményeket elérni. De azért a vámközösségnek fentartása nem jelenti sztíkségképen ipari érdekeink feláldozását, mert a helyes szabad kereskedelmi irányú vámpolitika, ba megóvja az ország pénzügyi érdekeit, ha közeli jó piaczokat biztosit az ország nyers productiója számára, ba olcsón és jó minőségben juttatja a fogyasztásnak mindazon iparczikkeket, melyeknek előállítására a szükséges előfeltételek és erők nálunk egyelőre hiányzanak: az ily vámközösség s az ily szabad kereskedelem — habár lassan és nehezen s csak közvetve ugyan, de még mindig sikeresen megindíthatja egy fúlnyomólag földművelő államban a belterjes indrustrialismus fejlődési proces- susát. Tehát akár önálló vámterület, okszerű mérsékelt védvámos irányú kereskedelmi politikával; akár vámbözösség a szabad forgalomnak valódi biztosításával és az eddigi pénzügyi károsodások megszüntetésével: a több éveD át minden mást háttérbe szorított nagy kiegyezési kérdéseknek ezen egyik, vagy másik irányba való megoldására el kellett készülve lennünk. De a megoldás, politikai kényszerűségek következtében, sem ! az egyik, sem a másik irányban nem történt meg. A vámközösség fentartása mellett oly kereskedelmi politika ínaugnráltatott, mely a külfölddel szemben határozottan védvámos, kizárólag Ausztria iparának javára; ellenben Magyarország és Ausztria közt a korlátlan szabad forgalmat fentartja és ez által beláthatatlan időre továbbra is Ausztria ipari egyeduralmát biztosítja. Nem lehet tehát joggal azt mondani, hogy az új közgazda- sági kiegyezés — akár a vámügyi, akár a bankügyi, akár az indirect adókra vonatkozó fináncziáliS rendezkedést tekintjük — merőben új helyzetet teremtett ? Akár fektetünk nagyobb súlyt az új kiegyezésnek némely elvitázhatlan előnyeire, akár annak még inkább elvitázhatlan súlyos hátrányaira, akár bírnak ránk nézve a tisztán politikai szempontok döntő sulylya! : a födolog az, hogy most már Magyarországnak a gyarmatihoz rendkívül hasonló függő közgazdasági helyzetére nézve csakugyan oly stbalitás állt be, mely vaskényszerüséggel más irányt kell, hogy adjon a hazai ipar emelésére, sőt. igen gyakran csak a létezőnek megmentésére czélzó állami rendszabályoknak. Mondjuk, egészen világosan: a mely törvényhozás a vámtarifa megállapításánál és a kereskedelmi szerződések kötésénél fötekintettel lehet a nemzeti munka érdekeire, avagy az a parlament, melynek nem kell állandó óriási deficitekkel megküzdeni, az bátran mellőzhet minden olyan kisebb szabású és legtöbbnyire csak igen közvetett kihatással biró állami intézkedéseket, melyek a m i helyzetünkben annál mellözhetleneb- bek, mennél inkább kezdenek az eddigi egyoldalú közgazdászatunkból eredő veszélyek őstermelésünk mindmegannyi ágaira nézve kézzelfoghatókká válni. Ha pedig ez igy van, ha új feladatok várnak törvényhozásunkra és kormányunkra, új akadályok, súlyosbodó versenyviszonyok, új terhek és új erőlködések az iparosokra: akkor igenis helyesen van az idő megválasztva az iparosok országos tanácskozására. Azonban még egyéb körülmények is kívánatosnak, időszerűnek, sőt halaszthatlannak tüntetik fel a vidéki iparosság részéről évek óta sürgetett második iparos „congressus“-nak ez évbeni megtartását, oly körülmények, melyek egyszersmind biztos reményt nyújtanak arra nézve is, hogy meleg érdeklődés és rokonszenv fogja kisérni a mozgalmakat mindenütt ott, a hol érzék van az ország anyagi .fejlődésének annyira elsőrendű tényezői iránt. Vegyük sorra, bár csak egészen röviden : (Folyt, köv.) Az egri ügyvédi kamara kimutatása 1878 évről. i. A kamarához 1878. év folyama alatt érkezett beadványok folyó ügyekben .... 650 darab. fegyelmi „ 68 55 Összesen 718 darab. Ezek közül 1878. évben elintéztetett a) ülésben: folyó ügyi ..................................... 472 d arab. fegyelmi ügyi .... 53 r> b) ülésen k i v ii 1 : folyó ügyi...................................... 176 n fegyelmi ügyi .... 2 Összesen 703 darab. Folyamatban maragt folyó ügyi ..................................... 2 d arab. fegyelmi ügyi .... 13 55 Összesen 15 darab. II. 1877. év deczetnber 31-én a kamarának tagja volt ....... 134 Az 1878. év folyama alatt bejegyeztetett. a) felvétel által 8 b) átköltözés folytán 1 lett összesen 143 tag. 1878. év folyama alatt töröltetett a) önkénytes lemondás folytán . 3 b) elhalálozás folytán 4 Összesen 7 tag. 1878. év deozemb. 31-én bejegyezve volt összesen 13 közül a kamarának. Pártfogó ügyvédül . 4 Gondnokul .... 5 rendeltetet 1 ügyvéd könyve biíelesittetett. III. 1877. év végén bejegyezve volt ügyvédjelölt ........ 44 1878. folyama alatt bejegyeztetett a) felvétellel .... 19 b) átköltözés folytán 2 Összesen . 65. 1878. évben töröltetett a) az ügyvédi lajstromba történt felvétel által 2 b) eltávozás folytán ...... 4 c) egyéb ok miatt ...... 6 Összesen 12 1878. deczember 31-én tehát tényleg bejegyezve volt 53 ügyvédjelölt, kik közül a) bíróságnál volt gyakorlaton .... 10 b) kir. ügyészségnél „ .... 1 c) ügyvédnél ....... 42 Összesen 53. Irodát változtatott 5 ügyvédjelölt 10 esetben, az ügyvédi vizsgára pedig 5 folyamodott. IV. Panasz érkezett 1878. évben 25 ügyvéd ellen 41 esetben éspedig a) magán féltől . . . . . . .37
