Eger - hetilap, 1879
1879-01-23 / 4. szám
27 b') c) Ezekből a) b) <0 d) e) f) g) bíróságtól más hatosáétól Összesen besztintettetett illetéktelenség indokából , tényálladék hiányból. ,, visszavonás folytán . a kir. törvényszékhez áttétetett a panaszlott ügyvéd rendre utasításával fegyelmi eljárás elrendelésével . más módon elintéztetett . h) folyamatban maradt Összesen . Fegyelmi eljárást rendelő végzések jelien beadott felebbezés a legfőbb itélöszékhez felterjesztetett Ezek közül leérkezett a) helyben hagyva b) megváltoztatva 41 7 14 2 2 2 4 1 7 41. 3 1 Összesen . Vizsgálat 2 esetben rendeltetett el, azonban még folyamatban vannak. Végtárgyalás 1878 évben nem tartatott. Ügyeit pedig ezen kamara a lefolyt évben 4 közgyűlés, 26 választmányi és 10 fegyelmi ülésben intézte el. Szokolay Lajos, titkár. Heti szemle. A k é p v i s e 1 ö b á z jan. 20-iki első üléséről kevés jelenteni valónk van. Az ülést nagyobbára a szünet alatt beérkezett beadványok es új kormányjavaslatok előterjesztése töltötte be. A kormány előterjesztései közt van a rendőri kihágásokról szóló törvényjavaslat is. Az ülés vége felé gr. Apponyi interpellálta a miniszter elnököt Bosznia és Herczegovina közigazgatasi szervezése tárgyában, melyről az a bír van elterjedve, bogy a kormány e szervezetet a törvényhozások mellőzésével szándékozik életbe léptetni. Erre Si- monyi Ernő az oroszországi pestis ellen teendő óvó intézkedések iránt terjesztett elő iuterpellatiót, melyre a miniszterelnök rögtön felelt, megnyugtatván a házat, hogy a kormány megtette a kellő intézkedéseket a ragályra vonatkozó biztos értesülések megszerzése végett, s az eddigiek alapján oda nyilatkozott, hogy a bajt ma még oly nagynak nem lehet tekinteni, hogy hazánk egészségi viszonyai általa fenyegetve lennének. Az orosz-török békeszerződés létrejővetele, melyet a táriró már aláiratottnak hirdetett, újólag nehézségekbe ütközött. Az orosz megbizottak ahhoz ragaszkodnak, hogy a szerződésbe egy czikk vétessék, mely a portát a san- stefanoi szerződésnek a berlini szerződés által nem érintett összes határozatainak végrehajtására kötelezi. Most már tudjuk, hogy Oroszország milyen feltétel alatt hajlandó a berlini szerződést megtartani — ha mellette a san- stefanoi is kötelező lesz a portára nézve. Mire való is volt hát az a berlini congressus ? . . . Ugyan Londonban és Bécsben is erősen állítják, hogy az orosz-török külön egyezményben semminek sem szabad foglaltatni, mi a berlini szerződés határozatait módosítaná; de az eddigi tapasztalatok után nem nagyon bízhatunk benne, hogy igy lesz. Francziaországban a köztársasági párt előbbi számunkban jelzett gyözedelmét nyomban kormányválság követte. A republikánus baloldal Dufaure programmjávaí sehogysem akart megelégedni, Dufaure pedig a két fő kérdésben : az átalános politikai amnestia és a nem köztársasági hivatalnokok elbocsájtása kérdéseiben nem volt hajlandó engedni, hanem csak esetről esetre intézkedni: a miért a republikánus baloldal és balczentrum a minisztérium visszalépését kívánta. A mérsékelt baloldalnak azonban sikerült, Dufaurenak a programmhoz magyarázatképen előterjesztett nyilatkozatai után, a miniszteri programm fölött indokolt napi rendre térést keresztülvinni s ekkép a válságot befejezni. Mennyi időre? Meglátjuk. Németországban a parlamenti szólásszabadság elleni törvényjavaslatnak kevés kilátása van az elfogadtatásra. Helyette a conservativ párt készít elő javaslatot, mely a házszabályok módosítása utján törekszik a ház fegyelmi hatalmát kibővíteni. Bismarck vámpolitikája sem talál visszhangra Németországban s valószinii. hogy azon javaslata, mely szerint minden mezőgazdasági termék behozatali vám alá lenne vetendő (mi bennünket nem kevéssé sújtana) nem lesz szerencsésebb az előbbinél. Ezt mondják legalább a német lapok. Csak úgy ne járjanak vele mint a socíalista-tör- vénynyel. Az afgán harcztérről érkezett hirek szerint az angol csapatok Kandabaron túl Herat felé s a Kabulba vezető úton Ghazni (vár) ellen nyomúlDak. Londonban a háborút tényleg befejezettnek tekintik; mert Sir Ali fia is elhagyta már Kabult és atya után sietett, az afgán harczosok pedig ezredenkint szöknek haza, s igy az angolok ellenállástól nem igen tarthatnak. T Jl. IE3 C Z A vadrózsa meséje. (8. Piroskának, névnapjára. 1879 jan. 18.) Csöndes erdők árnyas rejtekében, Nyilt egy piros vadrózsa szerényen, S bár a szirma alig hogy kinyílott, A környéken szebb virág nem volt ott. Tisztelői, a serény kis méhek, Nem bántották, bár csókjáért égtek, De eljöttek a csalfa darázsok S körül zsongták a szegény virágot, „Légbe’ ringó piros kis vadrózsa, Ne légy oly vad, tárd ki kelybed csókra, Te vagy a völgy legszebbik virága, Téged bírni szivünk kívánsága!“ Csacska virág! büszke lett a bókra: S megnyitotta szűz kelyhét a csókra. Bárha mondták neki a kis méhek: „Ne higyj soha hizelgő beszédnek.“ Hosszú a csók, ámde végit érte, A kis rózsa meg is lakolt érte, Elhagyták a darázsok, s a méhek — Kik szerették — többé rá sem néztek. Azóta az erdők vadrózsája, Világgyütölövé lett bújába’, S ha valaki hozzá akar nyúlni: Tövisével rögtön kész megszúrni! Tanúsága e virágmesének: Ne higyj soha hízelgő beszédnek, Mert az a ki dicséri szépséged Szépségedet szereti s nem téged ! Gyulay Endre. Nehéz órák. A lámpa homályosan lobog a kis kerek asztalon s az óra is oly lassan de oly lassan ketyeg, mintha tudná, hogy itt tilos zavarni a esöndet. Hófehér párnái közt, aléltan, nehéz súlyos láztól gyötörve fekszik a szép fiatal nö, ki még néhány hét előtt is oly vidám, oly viruló volt mint egy feslö rózsa, mint a tavasz első, ragyogó hajnala. Nehéz, szakgatott lélekzete kínosan emeli meg mellét, 8 hálóköntösének fodrai meg-megremegve, oly fájdalmasan suhogtatják az azt összetartó kék selyemszalagot. Az ágy mellett egy ifjú ül, fejét kezére támasztva kétségbeesetten dúl gyűrűs hajában, s aggodalmasan lesi a beteg minden mozdulatát. A szép asszony néha fölemeli hosszú, selymes pilláit, s lázas fényben csillogó sötét szemeit a mellette ülő arczára szegzi, mialatt halvány mosoly játszik ajkai körül. „Richard — te vagy itt —“ susogja alig hallható hangon, s az ifjú arczán öröm és reménysugár czikázik át. „Megismert — megismert!“ ujjong önmagában s a beteg fölé hajliá. Ez átkulcsolja nyakál és forró, lázas ajkát az ifjú ajkaira tapasztja. „Mióta vagy itt ?“ — susogja még halkabbau. „Almaimban mindig csak veled foglalkoztam, mindig előttem láttalak, s igazán — igazán itt volnál ?“ A szegény beteg remegve, hogy csak láz- álmai-okozta csalképet lát maga előtt, még erősebben fonódik az
