Eger - hetilap, 1879
1879-07-31 / 31. szám
242 lencz uj iskoiaház emeltetett, még pedig Egerben a község részéről egy, a rom. kát. bitfelekezet részéről is egy, továbbá Bodony- ban, Kakiban, Ludason, Mikófalván, Szt-Márián, T.-Nánán és Ver peléten a rom. kát. bitfelekezet részéről egy-egy, rnig T.-Nánán a belvét hitfeiekezet részéről a fennálló leányiskolához még egy tanterem hozzá épittetett. Jelenleg a megyebeli 116 község közöl csak egy van t. i. Puszta-Vezekény, mely iskolaházzal nem bir, a nevezett községben a gyermekek a harangozó lakában nyernek oktatást, mivel egy külön iskolaház emelése iránt mar 1872-ben megindított tárgyalások még mai napig sem vezettek a kívánt czélhoz. A megyebeli puszták közöl p. Hidvégen és Díonyésháton nyílt meg az 1877/8 tanévben az 1876/7-ben épült iskolaházakban az oktatás, mig a puszta Kisasszonytéren létezett pusztai iskola a puszta birtokosa gróf Károlyi Gyula által be lett szüntetve. Az egri kir. törvényszék hatósága alatt álló börtönben is létezik egy jól berendezett iskola, s ez volna a megyénkben fennálló iskolák 195- dike, mely azonban azért nem vétetett fel a főösszegbe, mivel ennek költségei a m. kir. igazságügyi minisztérium tárczájából fedeztetnek. Iskolába járó gyermekek száma. A mindennapi iskolába járt 10,694 fiú és 9875 leány, összesen 20,559 gyermek. Ismétlő iskolába járt 3015 fiú és 2566 leány, összesen 5581 tanuló. Magán iskolákat látogatott 18 fiú, 50 leány, összesen 67 tanuló; középtanodába járt 727 fiú. E szerint az iskolába járók összes száma tett: 26,935, vagyis 82.70 százalékot a tanköteles gyermekek összes számából, mi az 187®,7 évi tanulók összes számával összehasonlítva 2.85 százaléknyi és az 1869/7o-hez képest 38.45 százaléknyi baladást íelez. Iskolába nem járók száma. Iskolába nem járt 2785 fiú és 2849 leány, összesen 5634 gyermek, vagyis 17.3o százaléka a tankötelesek összes számának, mig 1876/7-ben az iskolába nem járók száma még 20.i5 százalékot tett ki. Remélhető, hogy folytonos utánnézés és serkentés által el fog éretni a törvény czélja, hogy minden egészséges tanköteles gyermek az iskolát fogja látogatni, csak a kezdet nehézségeit legyőzni volt erős munka. Az iskolába járók vallásukra nézve. Vallásukra nézve volt az iskolába járók közt rom. kát. 23,786, görög kát. 2, görög keleti 13, helvét hitvallású 1782. ágostai hitvallású 23, Mózes vallásu 1326 gyermek, vagyis az iskolába járók összes számából tett rom. kar. 88 32, a görög keleti 0.05, a helvét vallásu 6.61, az ágostai vallásu 0.o9 és a Mózes vallásu 4,92 százalékot. Az iskolába járók nemzetiségük szerint. Az iskolába járók közöl volt magyar 26,877, vagyis 96.78 magyar-német 43, vagyis 0.16, és magyar-tót 15, vagyis 0.o6 százalék; Hevesmegye tiszta magyar lévén, ez utóbbiak idegen megyebeliek. Az iskolalátogatás té len-nyáron és csak télen, összehasonlítva. Az iskolába járók közöl volt olyan ki télen- nyáron járt 20, 769, olyan ki csak télen járt 6166. Vagyis az iskolába járók összes számából járt télen-nyáron 77.n, csak télen 22.89 százalék. 187% évvel összehasonlítva a télen-nyáron iskolába járók száma az 1877/s évben 2.26 százalékkal növekedett, mi ismét hahidást jelez. A tanulóknak t a n k ö u y v e k k e 1 való ellátása. Az iskolába járók közöl volt tankönyve 24,504-nek és nem volt tankönyve 3431-nek. Vagyis az iskola növendékei közöl 87.25 százalék el volt látva könyvvel, és 12.75 százalék a tankönyvet nélkülözte. 187%-ben az iskolai növendékek közöl csak 83.82 százaléknak volt tankönyve, s e szerint a múlt évben a tavkönyvekkel ellátott növendékek száma. 3.43 százalékkal szaporodván, e tekintetben szintén haladás történt. Megjegyzendő azonban, hogy a városokat és nagyközségeket kivéve, a falusi iskolákban a tanulók saját tankönyvei sok helyen csak kátéból és olvasókönyvből állanak és hogy csak gazdagabb szülök gyermekei bírják a tankönyvek teljes számát. (Vége köv.) (Népisb. T.) A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Folytatás.) Ezek után önkénytelentil azon kérdés merül föl: mily hálrá- nyok azok, melyek a dohányzásból a testre hárulnak? Itt fökép azon körülmény veendő tekintetbe, vájjon a dohány pipából vagy más alakban (szivar) fogyasztatik-e? Első esetben a dohánygöz a pipaszáron keresztül egy bizonyos fokig lehűtve, továbbá a pip i fenekén levő kivájásbani lerakodás folytán bóditó elemeitől megfosztva jut a szájüregbe; a másik esetben meleg és dús nicotin tartalommal vétetik fel. A szájba hatolt dohányfüst egyrészt a nyelv és szájtakhártya érző idegeit izgatja, másrészt az Ízlés idegeit eltompitja, mi mellett a nyál mirigyek elválasztását nagyob- I bitja. A nagyobb mennyiségben elválasztott keserű nyál vagy le- | nyeletik vagy kiköpetik; utósó esetben, a testnek egy az emésztésre kiválóan szükséges anyag vész el; ha pedig a nikotin tartalmú nyál lenyeletik, akkor ritkább dohányzásnál és kevesebb nyálelválasztásnál szomjúság és különösen oly italok utáni vágy támad — mint sör, kávé, melyek a dohány erejét közömbösítik: neu- rralisál ják. Ülő életmódú embereknél, kik székrekedési hajlammal bírnak, a mértékletes dohányzás jótékony hatású annyiban, a mennyiben a lenyelt erősebb nyál a belek peristaltikus mozgását elősegíti, de nagyobb nikotin mennyiséggel bővelkedő nyál emésztési zavarokat, az albas szerveiben vérgyülemet idéz elő, a táplálkozásra, szövet- képződésre különféle hátrányos befolyást gyakorol. Erős dohányzóknál erősen bevont nyelvet és kevés étvágyat találunk. E mellett a dohányfüst az ajkakra, fogakra, a száj és torok- takhártyára, a légzőszervekre és a szemekre hat. Azon körülmény, hogy az ajkrák nőknél l°/0, férfiaknál 26%: szintén a dohányzás rovására tétetett, és bár nőknél a rák különféle nemei gyakoriak, a gyomorrák aránylagosau ott igen gyéren fordúl elő, holott férfiaknál 53°/0-tel vétetik fel; azonban ez még mint tény eldöntve nincs. Hasonló állittatik a dohány befolyásáról a fogakra; melyekre is nem a nikotin, hanem, különösen a metsző fogaknál a pipaszár és a szivar rágása hatna, mint folytonos izgató kártékonyán, másrészről pedig a folytonos hirtelen változás forró füst és hideg levegő közt. Továbbá ismeretes előttünk, hogy a dohányzás a torok és gége takhártyájára szintén kártékony hatású, a mennyiben utóbbi folytonos izgatásnak lévén kitéve, ott idült lobok létrejöttét elősegíti. Hogy a szivar meleg gőze szembajokat is előidéz, az is tudva levő dolog. Hogy mily tünetek mutatkoznak az úgynevezett nikotin-mérgezésnél, melyek az orvosnál különös figyelmet érdemelnek, ezeket külön akarom majd rövideden végül mint különös betegséget felhozni. Mértékletes dohányzás, különösen előrehaladott korban, az agy működésére valamely kipuhatolható ártalmas befolyással nem látszik lenni; mértéktelen élvezete azonban slatistikai adatok nyomán különféle tekintélyek részéről az elmebetegek szaporodásának és az általános hüdéseknek okául állittatik fel. Nem fogunk csodálkozni a nikotinnak a gerinczagyra való hatásánál fogva, hogy dohányzóknál aránylagosau gyakrabban találkozunk spiualirritatióval, mely összeszoritó érzéssel légcsögörcs, szívdobogás, gyomorgörcs, hányás, bélgörcsök, alakjában jelentkezik, sőt félbeszakadozó szív- és érverést is hoz magával. A szivarozás ártalm sabb mint a pipázás. A szivar forró füstje hat a száj- takhártyájára és a szemre, és mivel az ember a szivart szájában tartván rágja, s az ilyképen nikotinnal elvegyült nyálat elnyeli, ez a gyomorban teszi meg hatását. Tudnivaló, hogy a nikotin a dohányból, a nélkül hogy annak substantiája meg ne semmisüljön, el nem távolítható. A dohányrágásnál a folytonos inger nagyobb nyálelválasztást idéz elő, mely nyál nikotinnal vegyülve, mint fönt említettük, akár kiköpetik akár lenyeletik: mindkét esetben ártalmas hatású. A burnót használata, föltéve hogy holm ártalmas szerek nincsenek a burnótba vegyítve, legkevésbbé befolyásolja az egészséget. Átlag véve a nikotin tartalma 2°/0, miután 4% készítésénél megy kárba. A burnót az orr takhártyáján könnyű izgalmat és nagyobb nyákelválasztást idéz elő, és habár nagyobb része a prüsz- szentés és orrfuvás által csakhamar ismét eltávolittatik, mégis mindig marad bőven vissza belőle annyi, hogy vagy helybelileg vagy általánosságban ártson, — helybelileg: a szaglás nagymérvű eí- tompitása sőt tökéletes elpusztítása által; általánosságban pedig emésztési zavar által, mely annak folytán áll elé, hogy a burnót az orrkagylón keresztül a torokba, innét pedig a gyomorba jut. Ami az idült nikotin mérgezést illeti: meg kell jegyeznünk, hogy a szippantó kevésbbé van annak kitéve, mint a dohányzó és rágó. (Vége köv.) Városi ügyek. Eger városa részéről az 1879-ik évi julius 27-én tartott képviselőtestületi gyűlésben a következő ügyek tárgyaltattak. A folyó évi június 22-iki ülés jkönyvének hitelesítése után Szederkényi Nándor orsz. képv. következő indítványa: „Tekintve
