Eger - hetilap, 1879

1879-07-31 / 31. szám

243 azon nagy fontosságú érdeket, mely a Tisza vidékén a karczag- j flizes-abouyi tervbe vett vasútvonal kiépítése folytán úgy a vi­dékié mint különösen Eger városára merül fel; tekintve a vasút vonal érdekét és fontosságát azon esetre, hogyha ennek oly mó- doni folytatása, illetve befejezése vitetnék egyszersmind keresztül, hogy Füzes-Abonytól a készen levő egri szárnyvonalon át Egertől Nádasdíg építtetnék ki az összeköttetés, melynek az alfölddeli, a felfölddeli egyenes, úgy kereskedelmileg mint stratégiailag kiváiólag fontos összeköttetése jönne létre; tekintve, hogy mindez Eger vá rosát különösén érdekli, s ennek létesítése nagy fontosságú élet­kérdés:- mondja ki a képviselőtestület, hogy ez ügyet a felmerü­lendő körülményekhez képest kész támogatni, s most ennek min­den irányban megfigyelésére, érintkezésre s a felmerülendő szük­séghez képest jelentéstételre, kebeléből egy bizottságot küld ki.“ Elfogadtatott, s bizottsági tagokúi, Tavasy Antal polgármester elnök­lete alatt: id. Samassa János. Kubik Endre, Szederkényi Nándor, Fülöp József és Zalár József választattak meg. A sorsjáték rendező bizottság jelentése folytán a nyeremény tárgyak bevásárlásával egy szükebb körű bizottság bízatott meg; s ugyanezen bizottság felhatalmaztatott, a.) hogy a patakszabalyozási terv leküldését a ministeriumnál szorgalmazza, b) a szabályozás által felmerülendő költségek fedezésére szükséglendö kölcsön iránt az osztrák-magyar bank igazgatóságával értekezzék. — Hevesmegye bizottsága áti­rata, mely szerint a melegvizi hid helyreállítása a megyei közmunka alap terhére elrendeltetett: köszönettel tudomásúl vétetett. — A czifra kapunál levő „Szent János“ hídhoz építendő s szekérreli közleke­désre használandó ideiglenes tahid mikénti felépítésére vonatkozó vélemény adással Kubik Endre, Bénisz Lajos és Lipkos József bízattak meg — A szölöutak jó karba hozatala elrendeltetett; a felmerülő költségek fele részben az összes szőlő birtokosok, fele részben pedig a város által lesznek fedezendök. — Az árvaszéki szabályrendeletre tett miniszteri észrevétel — kiadatott az árva­széknek azzal, hogy a szabályrendeletet a ministeri leirat értelmé­ben átalakítva a jövő közgyűlésnek mutassa be. — Elnöki előter­jesztés folytán: a városi tanács megbizatott, hogy a katonatiszti szállásbérek magasabb osztályba leendő soroztatása iránt a kellő lépéseket tegye meg. — A m. rendőrkapitány véleménye, mely szerint a mészárosok marhái legeltetésére, külön legelőt véleményez kijelöltetni, azon indokból, mert egyeseknek külön legelő kije­lölése, illetőleg egyesek marháinak külön legeltetése, szabályrende- letileg tiltva van, — elutasittatott. — Végül Piszkor Antal, munka- képtelenné vált házi pénztári ellenőr hivatalától felmentetett, s ré­szére évi 100 frt segélydij szavaztatott meg, minek folytán a meg­ürült ellenőri állomásnak az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 85-ik § a ér­telmében leendő betöltésére batáridőül folyó évi augusztus hó 17 ik napja tűzetett ki. Levelezés. Tiszafüred, 1879. jul. 19. E Tiszavidék krónikájához tartozik, hogy mi is megírjuk, mikép a Tiszafolyamot vizsgáló külföldi szakértők e bó 11-én dél­utáni 3—4 óra között utaztak Tiszafürednél le a Tiszán, hol a révhez közel az átmetszés torkolatánál egy negyedórányi időre ve­tettek horgonyt, ki nem szállva azonnali u gőzhajóból. Alispáni intézkedés folytán Lipcsey Tamás és Kolossy Sán­dor szolgabirák ugyanott már varakoztak rájuk a tiszafüredi és poroszlói községi elöljáróság nehány egyedeivel együtt, s átmenve hozzájuk a hajóra, üdvözölték őket egyszersmind. Amint hallottuk, mások is számosán utaztak velők, különösen Hajdú Gyula hazai szakértő vizi mérnök, s Marzsó N. titkár urak. Ott volt közöttük az Alsószabolcsi-társulat főmérnöke Benedek Pál és Biró Imre ugyanazon társulat igazgatója, kik különben a tisza­füredi Tisza, egy pár hely tt újabb medret kereső, vájó hatalmát, s erős, gondosan ápolt, de itt ott kétes jövőjű helyzetét csakoly jól ismerik, mint saját tűzhelyük bútorzatát. Ez alkalommal közibök szállt a hajóba a jásznagykunszolnoki állami mérnök is, s mentek igy tovább a tasko yi megpihenöig. ügy tudjuk a lapok útján, hogy ha idejük lesz, e külföldi uraknak, szándékukban van még egyszer a Közép-Tiszát megszem­lélni. Bizony nézzék is ! Az érdekeltebb olvasók kedvéért felhozzuk ez alkalommal, hogy Tiszafüred felett éjszakkeletre az úgynevezett Ásottfoknál most metszetik át a gát a vadvizek lebocsátására. E dolog időben, aratás idején, kissé huzamosabban megy a munka, mert kevés hozzá a napszámos, de nem is oly sietős volt az eddig, a Tisza mostani változatos, kétes és lassú apadása miatt, S úgy látszik nem is igen akar az oly nagyon epedni, sovárogni a gátjain kívül tespedö vi­zek után, melyeket tőle a gáttalaj hajcsövessége rabol el, hogy a mentett tereket nem fekete, de fehér szürke gyász-fátyollal bevonja. E hajcsövességre eszünkbe jut, hogy 1876-ban a nagy­kunsági Mirhó-gátat, melyet az akkori taskonyi tiszai átszakadás árvize szinte áttört, mi átmenetileg kissé megvizsgálván, annak ke­leti részén az alapban törmelékes égésréteget vettünk észre melyre, ámbár annak eredete a hagyomány szerint a múlt században da- táltatik, csakhamar azt az észrevételt tettük, hogy itt már az ős­időben is volt, lehetett, kellett lennie valamely gátszerü töltésnek a tiszai árvíz felfogására, mert hiszen ez ilyetéuszerü alap pogány- kori műalkotást jelez, mint amely már abban az időben legczélsze- rübb eszköznek találtatott a földtalaj hajcsövességének ellen- súlyozására. E műalkotás már a kökorszak végén, a fém és vaskoron ke­resztül egész a keresztény korig, a pogány népeknek idöszerinti áttérése mozzanatáig, többé-kevésbbé rendszeresen, átaiában min­denütt divott t. i. a sirok, e legkegyeletesebb helyek töltelékének, némely népcsoportoknál valóban művészi rétegzetü, egyszersmind majdnem szikla keménységű megalkotásánál; sőt még a hazai ke­resztény korszak kezdetén is legalább itt e Tiszavidéken, hol kő­bányák nincseuuek, a kisebbszerü templomok alapfala letételénél is. így vettük legközelebb ezt észre múlt hó 30-án Karczagon az úgynevezett Kápolnás-halmon, hol jelenleg egy katonai lőtér alkot­tatik, egy hajdan létezett kisszerű keresztény kápolna szentélye alapfalának ünnepélyes megvizsgálása alkalmával; mely valóban rétegesen vert agyagfalból állott legalul téglaszínű törmelékes égés­réteggel, magán viselve a pogányí-őri, földalatti siri épités/et jel­legét, melyet e kápolna körül lakott, de keresztény hitre tért nép­csoport még temploma, kápolnája épitésénél is alkalmazott; ösiner- vén annak ellemállb erejét közel a felső talajhoz is a vizlehatása, s a föld méhében hajlékot kereső, 8 túró apróbb álLtok ellenében is. A mi tiszai gátjaink, s ezeknek padkáik kevésbé volnának oly dúsak a hajcsövességben, ha legalább alapjuk égett törmelékes réteggel birnának. Tnricxky Endre. Korytnicza, 1879 jul. 27-én. T. Szerkesztő úr! A kinek nincs jó étvágya: jöjjön a termé­szettől oly gazdagon megáldott vadregényes Korytuiczára; egy pár napi itt idözés után még ha a kitűnő gyógyhatású korytniczai vi­zet nem iszsza is, az üde fenyves levegő meghozza az étvágyát, hát ha még egypár napig a „Béla-“ „Zsófia-“ avagy „Ilona“-forrás vizét iszsza, akkor aztán jön meg az étvágy oly mérvben, hogy mikor a reggelit megette, az ebéd és vacsora is utána jöhetne, és még akkor sem lakott jól. — Van is ám Dr. Ormay Lajos fürdő- orvosnak elég dolga a konyhák feletti felügyelettel, nehogy valami gyomért terhelő ételt főzzenek; azért nem is valami szívesen ve­szik az egészségesebb osztályhoz tartozó debreczeniek, hogy túrós csusza nincs mindennap az étlapon. De a kinek nincs is gyomor baja, hanem szórakozni akar, az is jöjjön Korytniczára ; igen jól eltelnek itt a napok, s a mi fő, most az idő is igen kedvező, — az elmúlt héten oly meleg napok voltak, a milyenekre évek óta nem emlékeznek. Nem is kell most itt tavaszi vagy téli felöltő, hanem vékony nyári ruhában is lehet sétálni, nemcsak a napos, hanem az árnyékos helyeken is Igaz hogy itt napos hely kevés van. azért megbecsülhetetlen itt a meleg nap és a mi a ritkaságok közé tartozik, ma délben R. szerint a napon 21 fok meleg van. A gyönyörű vidékről, melyen az utazó a vasúton áthalad, mely az utazónak annyi élvezetet nyújt, s a fenyöerdővel körül vett festői szépségű Korytniczáról, és svajczi modorban fából épült mintegy 20 épületéről, (melyekben 400 szoba van,) ezúttal nem irok, mert levelem igen hosszúra terjedne. Hogy a napok mily jól eltelnek e helyen, 8 hogy a társas élet mily vidám, igazolja az, hogy f. hó 20-án a Sztane«-s/áliodá- ban tombola volt a „beszterczei püspöki háziípar- iskola“ javára, és pedig igen szép eredménynyei. — Ugyanez nap tánczestély a Pompeji-szállodában, a hol alkalmam volt a felvidék szépeit meg­láthatni, de neveiket nem jegyezhettem fel, mivel utáutudakozódni, mint aféle házas ember, megvallva az igazat, lusta voltam. F. bó 21-én Komáromy daltársulata mulattatta a flirdö-ven- dégeket. 23-án ismét tombola igen értékes tárgyakkal, melyek kö­zül id. Samassa János quaternora egy 50 frt értékű arany karpe- reczet nyert. 24-én ismét tánczestély a Pompejiben, a melyet a vig kedélyű öreg Gelléri Szabó János budapes i takarékpénztári igaz­gató saját költségén rendezett. Jól sikerült kedélyes mulatság volt. s mintegy 20 pár tánczolta a négyest. Itt már egypár nőnek nevét fel is jegyeztem, nevezetesen: Isaák Hona férj. Balogi Aladárné *

Next

/
Oldalképek
Tartalom