Eger - hetilap, 1879
1879-07-31 / 31. szám
XVIII. év-folyam. 31. szám. 1879. julius 31-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . .2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit aorkely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú iietiiap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és tízolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Auofias istállója Magyarországban. Valamennyi botrányos eset közt alig volt egy, mely oly nagy zajt csapott volna nem csak Magyarországban, hanem még Ausztriában is, sőt még kihatott a külföldre is, mint az Asbótb-Zichy ügy. A német, frauczia, olasz, angol és igen valószínűleg a muszka lapok is egyébről nem szóllanak, ha Magyarországról emlékeznek, mint ezen ügyről. A franczia „Rappel11 azt mondja, hogy „oly magas tisztviselőt, kit oly vádakkal terhelnek mint azok, miket Zichy ellen felhozott Asbóth, lehetetlen a kabinetben megszenvedni egy oly országban, hol parlamentáris rendszer uralkodik.“ Az „Estafette“ csodálkozik azon, hogy gróf Zichy-Ferraris Viktor, midőn Asbóth neki választást ajánlott fel parbaj , sajtópör és becsület biroság közt, egyikére sem akart rá állani, hanem egy nyilatkozatot tett, mely legkevésbbé sem volt indokolva. „A magyaroknak“ úgymond, „igen zavart felfogásaiknak kell lenniök a becsületről, hogy nem tudják, miszerint itt a hivatalnok és a magán személy egyaránt van megtámadva, és egy valóságos gentlemannek első kötelessége becsületet aczéllal és vérrel védelmezni.“ Az angolok még kiméletlenebbül támadják meg Zichy grófot, a magyar kormányt, sőt még Magyarországot is, hogy itt ilyesmi történhetik. „Minő ország ez?“ kiált fel a „Morning Advertiser.“ „Ha magok a magyarok nem tudják, mit kelljen ily esetben tenni, olvassák az angol lapokban Grissell történetét, és tanulják meg miként kell ez ügyet elintézni. Alig fogható meg, hogy egy nemzet, mely még ezelőtt 30 évvel hősiességének oly szép példáját mutatta fel, most annyira demoralizálva legyen, mint a magyar. Az osztrák és német lapok minden sorából a káröröm rí ki. És csakugyan nagy szerencsétlenség Magyarországra nézve, hogy ez igy van. Addig, mig csak egyesek, magán emberek, holmi Somosköiek, Szalay Zsigák, Taliánok követtek el aljas bűnöket, sikkasztottak, hamisítottak, szédelegtek, még mindig azt lehetett mondani, hogy ez mindenütt az egész világon, és valamennyi kasz- tánál előfordul. A szédelgés, a jelenkor járványa, mely éppúgy ragadós, és mételyezö, mint a diphteritis vagy az epemirigy, de legalább a magasabb államhivatalokat kellene fertözteleniteni. Az Asbóth—Zichy ügy eddig még csak előjátéka volt annak, mi még következni fog. Most már a kormány is kezd mozogni és szolidaritást vall a vádlottal. Nem hiszsztik, hogy helyesen járt el, de előre lehetett látni, hogy Zichyt nem ejtendi el. Ha ezen ügy elhúzódik egész az ülésszak megnyitásáig, amin alig lehet kételkedni, akkor az olyan stádiumba fog lépni, hogy olyan jelenetekre, mint aminö volt a Cassagnac Púl-botrány, és a milyenek a washingtoni fehér házban nem ritkák, lehetünk elkészülve. Másrészről az is bizonyos, hogy a kormánynak Zichyt nem szabad elejtenie, kivált ha az mind áll, mit még eddig a hírlapok ugyan nem hoztak, mert nem lehetett hozniok, mivel azokat a vádlók még elő nem mutatták. Itt egyébiránt az eddigi két szereplő háttérbe vonult. Mert az ügy nincs már az ö kezökben. A párbaj most a kormány és a hírlapok közt folyik. Azon férfiak, kik ezen ügynek jelenleg fő, bár névleg fel nem lépő faktorai, még mindig adatok beszerzése körül fáradoznak. Ezen két férfi : az egyik részről a miniszterelnök Tisza Kálmán, a másik Kaás Ivor, a „Pesti Napló“ fömunkatársa. A tegnapi „Napló“ és a „Magyaroszág“ már nem is titkolják többé, hogy Zichy már megszűnt szerepelni és a támadás egyedül Tisza Kálmán ellen van intézve. A kormánylapok Zichyt már nem is védik többé, s ha ugyan szóllanak ezen ügyről, ezt oly félhangon, oly szerényen teszik, hogy alig ismerhetni egykori fitymáló modorukra. Hallatlan azon tevékenység, melyet Kaás báró és Asbóth Janos kifejtettek az adatok beszerzésénél; mindeddig még csak a leggyöngébbeket mutatták elő, most azok fognak következni, melyek Zichyt csak mint a kormány vesztegetési ügynökét tüntetik fel. Sehol sem láthatni azonban oly lehangoltságot mint a hatvani utczai nemzeti kaszinóban. Alig múlt el egy pár hete, hogy a Duka báró- és Szentiványi Marczi-féle botrányból nem hittak máskép kivergödni, mint úgy, hogy ezen embereket kitörörülték a tagok sorából, s már is beállott a Várady Gábor-, ki a kaszinónak nem állandó tagja, és a Zichy Viktor-féle botrány, — ki a kaszinónak egyik legtekintélyesebb tagja. A kaszinó egyik tagja minap azt beszélte, hogy a kaszinóban azon nézet uralkodik, hogy Zichynek még csak két útja van a kivergödésre: vagy élet-halálra megvivní Asbóthtal, vagy magát főbe lőni.*) A dolog most még annyival is inkább élesbedett, mivel most már a „Napló“ és a „Magyaroszág“ magát a király személyét is felemlítették. A király, kinek lovagiassága országszerte ismeretes most úgyszólván kényszerítve fogja magát látni az illetőktől felvilágosítást követelni és itt Pesten mindenki azt beszéli, hogy e tekintetben Ő felsége már nyilatkozott. Nem szabad végre emlitetlenül hagynunk azt sem, hogy a bécsi „Fremdenblatt“, tudvalevőleg Andrássy közlönye, maga is oda nyilatkozik, hogy ezen Augias-istálló tisztítása igen sürgős kötelességgé vált ép úgy a kormány mint az országgyűlés részéről; ezzel tartozik Magyarország becsületének, mely a külföld előtt be van szennyezve. K. D. Hevesmegye népnevelési állapota 1878-ban. (Az alispáni jelentés szerint.) Tanköteles gyermekek száma. Volt 6—12 éves gyermek 23,902; — 13—15 éves 8667, összesen tehát 32,569. vagyis a lakosság 15.62 százaléka. A tanköteles gzermekek száma 1876/7 óta 566 gyermekkel, vagyis 1.58 százalékkal apadt, mi annak tulajdonítható. hogy a tankötelesek összeírása évröl-évre gondosabban történvén, azok száma mindinkább megfelel a valóságnak. Elemi iskolák száma. Községi iskola volt a megyében 8, felekezeti 184, kisdedovoda 2, összesen tehét 194 iskola. A felekezeti iskolát száma 5-tel szaporodott tavaly óta, mig a községi iskolák száma változatlan maradt. Felső nép- és polgári iskolák. Megyénkben uégy község van t. i. Eger és Gyöngyös városok, Heves és Tisza-Füred nagy községek , melyek a törvény értelmében felső nép-, vagy polgári iskolák felállítására köteleztethetnek, de ilyeneket még fel nem állítottak; ennek oka podig a községeknek a már több év óta ránk nehezedett elemi csapások és rossz termés által megrendített gazdászati viszonyaikban rejlik. Azonban alapos ok vau reményleni, hogy a nevezett községek teljesitendik a felsőbb népiskolák iránt való kötelességöket, ha pár évig jobb termés, s ennélfogva a községekben nagyobb jólét lesz. Megyénk lakosságának főfoglalkozását tekintve, azokban gazdasági, illetőleg Egerben és Gyöngyösön ipari szakosztállyal megtoldott felső népiskolák létesítése volna kívánatos. Uj iskolaépületek építése. Az 187'/8. tanévben ki*) Részünkről nem hiszsztik, hogy akár egyik akár másik műtét a grófot „rehabilitálná.“ Szerk.
