Eger - hetilap, 1879
1879-07-17 / 29. szám
XVIII. év-folyam. 29. szám. 1879. július 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ öO „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra. — 45 ,, Egyes szám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 0, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérbe» egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmi! hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (iyeeunii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt ÖO kr. Bagatell-ügy. Múlt 1878. évi martius hó 1 -töl, tehát csak valamivel több mint, egy éve, hogy alkalmazásban van a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárást szabályozó 1877 évi 22 ik törvényczikk, s a gyakorlati alkalmazás által az életbe léptetéséhez kötött vérmes remények máris hiú ábrándoknak bizonyúltak, és igazolva lettek a jogászközönség nagy részének aggodalmai,- melyek a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával s már azt megelőzőleg is, jogtudományi szaklapok utján, oly hangosan nyilváníttattak. Hogy az első czél, vagyis az állampénztár javára kilátásba helyezett nagymérvű megtakarítás el nem éretett, arról bárkit meggyőzhetnek a budget-tárgyalások ; amely tárgyalások alkalmával, a minister határozottan kijelentette, hogy: a bagatell-törvény az alsóbb bíróságok teendőit nem apasztotta, és ennélfogva ottan megtakarításról szó sem lehet. — Már pedig ha a bagatell-törvény eddig nem apasztotta az alsóbb biróságok teendőit, ezen annyira várt eredmény nem fog bekövetkezni jövőre sem, nem pedig különösen akkor, ba majdan a büntető-törvény életbe lép, s ennek parancsszava, a rengeteg számú becsület sértési ügyeket, — mint büntető-pereket, a bagatell-birótól a kir. bírósághoz viszsza rendeli. A második czél, vagyis a hitelezők érdekeinek előmozdítása, hogy szintén el nem éretett, a kisebb összegek behajtása végett, pert inditni kénytelen követelő felek jogos panaszaiban leli legfényesebb igazolását. A bagatell-törvény életbe léptetéséhez némelyek által kötött szép remények tehát nem valósultak; amin különben csodálkoznunk egyáltalán nem lehet, ha figyelembe veszszük a fentebb jelzett, mindenesetre szép és nemes czélok elérésére felhasználni kivánt eszköznek, az 1877 : 22-ik törvéuyczikknek , a törvényhozás újabb alkotásait — mondhatni kivétel nélkül — jellemző felületességek s hiányosságok közöl is messze kimagasló gyarlóságait. A jelenleg divó törvényhozási rendszertelenség, s mondhatni a legfontosabb kérdések függöben-hagyása, úgy a törvény szerkezetében észlelhető nehézkesség mellett nem lebet csodálkoznunk, ha bíróságaink, egymáshoz ikertestvérként hasonló jogi kérdésekben ellentétes határozatokat hoznak, s az igazságszolgáltatásnál sértett érdekeik orvoslását kereső feleket az alkalmazandó joglépésre nézve zavarba ejtik, és azoknak szükségtelen költségeket okoznak. Jogász-körökben hosszú időn át képezte élénk vita tárgyát azon kérdés: vájjon a bejegyzett kereskedőnek, könyvkivonaton s számlán alapuló kisebb követelései a kereskedelmi bíróság előtt perelhetök-e be, vagy pedig a 20 írton alóli a községi biró, az 50 írton alóli pedig a bagatell-biró illetősége alá tartozik. Ezen kérdésre vonatkozólag igen eltérők voltak a vélemények. A jogász-közönség egy tekintélyes része, hivatkozva, az 1875: 37 t. ez. 264. §-ára, mely szerint a jogügylet, habár csak az egyik fél részéröl képez is kereskedelmi ügyletet, a kér. törvény szabványai szerint ítélendő meg; — hivatkozva továbbá a 260 §-ra, mely szerint „kereskedőnek mindazon ügyletei, melyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak, — tehát a részökröl történt eladások is, — kereskedelmi ügyleteknek tekintendők. . : végül hivatkozva, az 1877 évi 22 t. ez. 11. §-ának végbekezdésére, mely szerint: „kereskedelmi ügyek a bagatell-biróság hatáskörébe semmi esetben sem tartozhatnak“, — azt vitatta hogy a kereskedőknek árúczikkeik eladásából származó követelései, összegre való tekintet nélkül, feltétlenül a kereskedelmi bíróság illetősége alá tartoznak ; — sokan azonban, s lehet mondani az alsóbb biróságok kivétel nélkül, azon tévnézetben, hogy az 1875. 37 t, ez. 264 §. alkalmazásának csak azon esetben lehet helye, ba az ügy alperesre nézve képez kereskedelmi ügyletet, az árúczikkeknek hitelben történt eladásából származó követeléseket, mint melyek nem az alperesre, hanem felperesre nézve bírnak a kereskedelmi ügyek természetével, a kisebb polgári peres ügyek közé sorozták, minélfogva a legtöbb kereskedő elriasztatott a perindítástól, s inkább veszni hagyta apróbb követeléseit, mintsem hogy üzleti dolgai elhanyagolásával maga próká- toroskodjék, minek aztán másrészről ismét természetszerű következménye lett a hitelnek a vásárlóktóli megvonása, vagy pedig a hitelre vásárolt tárgyak értékét fedező váltók követelése. — ily körülmények mellett lehetetlen volt nem tapasztalni a bagatell-törvény hátrányos következményeit, melyek a kereskedelmi forgalomra fölötte zsibbasztólag hatva, a kereskedelem életerén rágódtak. Örömmel üdvözöltük tehát a semmisítöszék 27213/1878 szám alatti határozatát, mely Nagy-Sándor bölcseségével oldja meg a gordiusi csomót, s a zsák-utezából helyes irányba tereli az alsóbb bíróságokat. (Folytatása következik.)-------------- F-y S-r. A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Folytatás.) *) Amerika fölfedezése bosszú sorával ismertetett meg bennünket az élvezetet nyújtó szereknek, melyek közt a legnagyobb fontosságot a dohány vivta ki magának. II. Fíilöp testorvosa által, 1559-ben hozatott ezen bóditó növény Európába és Jean Nicot által 1560 bau Párizsba. Németországot 1565. az akkori augsburgi városi főorvos ismertette meg vele. Eleinte mint dísznövény, később mint orvosi szer használtatott, csakhamar azonban, állam és egyház legélénkebb oppositioja daczára, az emberi szükségletek közt fontos helyet vivott ki magának, és a különféle éghajlatok és földminőség folytán , a hol ápoltatott, különnemü változásokat szenvedett, úgy hogy ma 50 neme és körülbelül 700 fajtája ismeretes, melyek igen helyesen 4 főném alá hozhatók, t. i. a virginiai és a Maryland-dohány vörhenyes, az ibolya zöldes-sárga, és a négy-lapu fehér virággal. 70,000 centigr. friss levélben Bosselt és Reuran szerint 42 centígr. nicotin, 7 centigr. dobányeamphor vagy nicotianin, mint a dohányban különösen (specificusan) ható szerek találtatnak. Vegyi része, a nicotin tiszta állapotban könnyít színtelen olaj, erős égető ízzel és beható dohányszaggal, egyike a legerősebb és leggyorsabban ölö mérgeknek, platin bádogra csepegtetve és megmelegitve elpárolog egészen, a gőz könnyen gyúlékony és világos kormos lánggal ég, gyorsan átmegy a vérbe és a véredényekbe közvetlenül hozva mérges hatását villámgyorsasággal nyilvánítja az ideg szervezet élénk izgatottsága mellett különösen a gerinczagyban. A legjelentékenyebb tünetek akkor ezek : gyorsított és egyenetlen légzés, alig olvasható szívverés, általános reszketegség, rángó görcsök és végre kimerültség folytán halál. A dohányeampbor, mely vizzeli destíllatiónál mint illő olaj egy része könnyen kiválik, dobányszagu, keserű izií, és a száj- és torokban égető érzést, orrba hozva prüsszentést, a gyomorban pedig émelygést és hányingert idéz elő, Ezen két, a friss levelekben készen talált, illő olajon kívül még a do hány olaj érdemel említést, mely s/áraz destíllatiónál vagy a dohányozásnál mint bűzös olaj vissza marad. *) Elejét 1. a 27, számban.
