Eger - hetilap, 1879

1879-07-17 / 29. szám

XVIII. év-folyam. 29. szám. 1879. július 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ öO „ Negyed évre .1 „30 „ Egy hónapra. — 45 ,, Egyes szám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 0, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérbe» egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmi! hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (iyeeunii nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt ÖO kr. Bagatell-ügy. Múlt 1878. évi martius hó 1 -töl, tehát csak valamivel több mint, egy éve, hogy alkalmazásban van a kisebb polgári peres ügyekbeni eljárást szabályozó 1877 évi 22 ik törvényczikk, s a gyakorlati alkalmazás által az életbe léptetéséhez kötött vérmes remények máris hiú ábrándoknak bizonyúltak, és igazolva lettek a jogászközönség nagy részének aggodalmai,- melyek a törvényjavas­lat tárgyalása alkalmával s már azt megelőzőleg is, jogtudományi szaklapok utján, oly hangosan nyilváníttattak. Hogy az első czél, vagyis az állampénztár javára kilátásba helyezett nagymérvű megtakarítás el nem éretett, arról bárkit meg­győzhetnek a budget-tárgyalások ; amely tárgyalások alkalmával, a minister határozottan kijelentette, hogy: a bagatell-törvény az al­sóbb bíróságok teendőit nem apasztotta, és ennélfogva ottan megta­karításról szó sem lehet. — Már pedig ha a bagatell-törvény ed­dig nem apasztotta az alsóbb biróságok teendőit, ezen annyira várt eredmény nem fog bekövetkezni jövőre sem, nem pedig külö­nösen akkor, ba majdan a büntető-törvény életbe lép, s ennek parancsszava, a rengeteg számú becsület sértési ügyeket, — mint büntető-pereket, a bagatell-birótól a kir. bírósághoz viszsza rendeli. A második czél, vagyis a hitelezők érdekeinek előmozdítása, hogy szintén el nem éretett, a kisebb összegek behajtása végett, pert inditni kénytelen követelő felek jogos panaszaiban leli legfénye­sebb igazolását. A bagatell-törvény életbe léptetéséhez némelyek által kötött szép remények tehát nem valósultak; amin különben csodálkoznunk egyáltalán nem lehet, ha figyelembe veszszük a fentebb jelzett, mindenesetre szép és nemes czélok elérésére felhasználni kivánt esz­köznek, az 1877 : 22-ik törvéuyczikknek , a törvényhozás újabb al­kotásait — mondhatni kivétel nélkül — jellemző felületességek s hiányosságok közöl is messze kimagasló gyarlóságait. A jelenleg divó törvényhozási rendszertelenség, s mondhatni a legfontosabb kérdések függöben-hagyása, úgy a törvény szer­kezetében észlelhető nehézkesség mellett nem lebet csodálkoznunk, ha bíróságaink, egymáshoz ikertestvérként hasonló jogi kérdésekben ellentétes határozatokat hoznak, s az igazságszolgáltatásnál sértett érdekeik orvoslását kereső feleket az alkalmazandó joglépésre nézve zavarba ejtik, és azoknak szükségtelen költségeket okoznak. Jogász-körökben hosszú időn át képezte élénk vita tárgyát azon kérdés: vájjon a bejegyzett kereskedőnek, könyvkivonaton s számlán alapuló kisebb követelései a kereskedelmi bíróság előtt perelhetök-e be, vagy pedig a 20 írton alóli a községi biró, az 50 írton alóli pedig a bagatell-biró illetősége alá tartozik. Ezen kérdésre vonatkozólag igen eltérők voltak a vélemények. A jogász-közönség egy tekintélyes része, hivatkozva, az 1875: 37 t. ez. 264. §-ára, mely szerint a jogügylet, habár csak az egyik fél részéröl képez is kereskedelmi ügyletet, a kér. törvény szabvá­nyai szerint ítélendő meg; — hivatkozva továbbá a 260 §-ra, mely szerint „kereskedőnek mindazon ügyletei, melyek kereskedelmi üz­lete folytatásához tartoznak, — tehát a részökröl történt eladások is, — kereskedelmi ügyleteknek tekintendők. . : végül hivatkozva, az 1877 évi 22 t. ez. 11. §-ának végbekezdésére, mely szerint: „ke­reskedelmi ügyek a bagatell-biróság hatáskörébe semmi esetben sem tartozhatnak“, — azt vitatta hogy a kereskedőknek árúczikkeik ela­dásából származó követelései, összegre való tekintet nélkül, fel­tétlenül a kereskedelmi bíróság illetősége alá tartoznak ; — sokan azonban, s lehet mondani az alsóbb biróságok kivétel nélkül, azon tévnézetben, hogy az 1875. 37 t, ez. 264 §. alkalmazásának csak azon esetben lehet helye, ba az ügy alperesre nézve képez keres­kedelmi ügyletet, az árúczikkeknek hitelben történt eladásából szár­mazó követeléseket, mint melyek nem az alperesre, hanem felperesre nézve bírnak a kereskedelmi ügyek természetével, a kisebb pol­gári peres ügyek közé sorozták, minélfogva a legtöbb kereskedő elriasztatott a perindítástól, s inkább veszni hagyta apróbb követe­léseit, mintsem hogy üzleti dolgai elhanyagolásával maga próká- toroskodjék, minek aztán másrészről ismét természetszerű követ­kezménye lett a hitelnek a vásárlóktóli megvonása, vagy pedig a hitelre vásárolt tárgyak értékét fedező váltók követelése. — ily kö­rülmények mellett lehetetlen volt nem tapasztalni a bagatell-tör­vény hátrányos következményeit, melyek a kereskedelmi forgalomra fölötte zsibbasztólag hatva, a kereskedelem életerén rágódtak. Örömmel üdvözöltük tehát a semmisítöszék 27213/1878 szám alatti határozatát, mely Nagy-Sándor bölcseségével oldja meg a gordiusi csomót, s a zsák-utezából helyes irányba tereli az alsóbb bíróságokat. (Folytatása következik.)-------------- F-y S-r. A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Folytatás.) *) Amerika fölfedezése bosszú sorával ismertetett meg bennün­ket az élvezetet nyújtó szereknek, melyek közt a legnagyobb fon­tosságot a dohány vivta ki magának. II. Fíilöp testorvosa által, 1559-ben hozatott ezen bóditó nö­vény Európába és Jean Nicot által 1560 bau Párizsba. Németorszá­got 1565. az akkori augsburgi városi főorvos ismertette meg vele. Eleinte mint dísznövény, később mint orvosi szer használtatott, csak­hamar azonban, állam és egyház legélénkebb oppositioja daczára, az emberi szükségletek közt fontos helyet vivott ki magának, és a különféle éghajlatok és földminőség folytán , a hol ápoltatott, különnemü változásokat szenvedett, úgy hogy ma 50 neme és körülbelül 700 fajtája ismeretes, melyek igen helyesen 4 főném alá hozhatók, t. i. a virginiai és a Maryland-dohány vörhenyes, az ibo­lya zöldes-sárga, és a négy-lapu fehér virággal. 70,000 centigr. friss levélben Bosselt és Reuran szerint 42 centígr. nicotin, 7 centigr. dobányeamphor vagy nicotianin, mint a dohányban különösen (specificusan) ható szerek találtatnak. Vegyi része, a nicotin tiszta állapotban könnyít színtelen olaj, erős égető ízzel és beható dohányszaggal, egyike a legerősebb és leggyorsabban ölö mérgeknek, platin bádogra csepegtetve és megmelegitve elpárolog egészen, a gőz könnyen gyúlékony és vi­lágos kormos lánggal ég, gyorsan átmegy a vérbe és a véredé­nyekbe közvetlenül hozva mérges hatását villámgyorsasággal nyil­vánítja az ideg szervezet élénk izgatottsága mellett különösen a gerinczagyban. A legjelentékenyebb tünetek akkor ezek : gyorsított és egye­netlen légzés, alig olvasható szívverés, általános reszketegség, rángó görcsök és végre kimerültség folytán halál. A dohányeampbor, mely vizzeli destíllatiónál mint illő olaj egy része könnyen kiválik, dobányszagu, keserű izií, és a száj- és torokban égető érzést, orrba hozva prüsszentést, a gyomorban pedig émelygést és hányingert idéz elő, Ezen két, a friss levelekben készen talált, illő olajon kívül még a do hány olaj érdemel említést, mely s/áraz destíllatiónál vagy a dohányozásnál mint bűzös olaj vissza marad. *) Elejét 1. a 27, számban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom