Eger - hetilap, 1879
1879-07-17 / 29. szám
226 Ez erős és kellemetlen izü narcoticus méreg, és egy csepp | a macska nyelvére alkalmazva, azt 2 perez alatt görcsök között megöli. Scbloessnig azt találta, hogy szárított levelekben 10,000 részben 200—796 rész nikotin van, és ma a vizsgálatok eredménye mint bizonyost állíthatja, hogy ezen anyag a dohánynak böditó és mérgező része, de semmi esetre sem a dohány jóságának meghatározója. Orvosrendöri tekintetben a következő két pont az, mely bennünket leginkább érdekel, s melyiyel tehát itt röviden foglalkozni fogok: 1. ) mily hatást idéz elő a dohány, a gyártásával foglalko zókra. 2. ) mily befolyást gyakorol annak használata akár dohányzás akar burnotszippantás, vagy rágás alakjában az avval élők egészségi állapotára, akar sajátszerü természetes alkatrészeinél fogva, akár a véletlenül hozzá került vagy készakarva hozzá vegyitett ártalmas anyagok következtében. A mi az első pontot illeti, midőn rövideden a dohánykészités módját elsorolom, következtetést huzhatunk mindjárt, hogy vájjon kártékony hatást idéz-e elő a gyártással foglalkozókra és mily fokban ? A dohánygyártásnál a friss levelek több föoperation mennek keresztül, ilyen a szárítás, rendezés (sortirozás), pác.'.oiás, pirítás, szélvágás és pakolás. A dohány szárítása, a levelek zsinegekbeni felakgatása padokon történik, vagy oly helyeken, hol elég légbuzam van; ha ezek nedvességük nagyobb részét elvesztik, levétetnek és csomagokban egymásra halmoztatnak, a hol a kifejlődő nedves melegség befolyása alatt ertedésbe mennek át, a midőn is a középen fekvő csomók megmelegszenek és dús mennyiségű vízgőzt választanak el. Ezen kezelés által ugylátszik, hogy egyrészről a nikotin föloldása összeköttetéseiből idéztetik elő, másrészt a dohány sajátszerü illatának erösbi- tése és összpontosítása jön létre. (Folytatása köv.) Heti szemle. Csupa kormányválságok lógnak a levegőben. A német, olasz, török és osztrák erisisekhez, melyekről műit számunkban emlékeztünk a múlt heti lapok még egy román, és egy németalföldi kormányválságról hoztak hirt. — Ez utóbbi kettőről azonban közelebbi részletek még nem érkeztek, s úgy látszik, hogy még egyik sem „lett dolog“ csakis puszta bir, fenyegető lehetőség. Ami pedig a többieket illeti: a német és olasz válság már véget ért. Amott a pénzügyi tárczát Bitter, a föidmiveiésit Lucius, a cultusügyit pedig Puttkammer vette át, és most már minden jól van; eruitt pedig egy Cairoli-kabinet alakult meg a következő tagokkal: Cairolí elnök es külügy-, Villa belügy-, Grimaldi pénzügy-, Baccarini közmunka-, Perez közoktatási-, Varé igazságügy-, Bonelli hadügyminister. A földművé ési és tengereszeti tárczák még nincsenek betöltve. — A török és osztrák válságok ellenben még mindig függőben vannak. — A legújabb konstantinápolyi sürgönyök szerint ott az a hir van elterjedve, hogy Mahmud Damad pasának, aki tripolisi kormányzóvá van száműzve, kegyelmet adott a szultán, és megengedte hogy Konstantinápolyba visszatérhessen ; Tripolisban pedig Mahmud Ne- dim lesz majd az utóda. Ez kétségkívül új csomót jelez a kormány válság kérdésén. Az osztrák crisis pedig a reichsrath választások kimenetelével áll összefüggésben, s igy csak akkor fog voltaképen beállaui és napi rendre kerülni, ha a választások végeredménye Ítéletet fog mondani az Auersperg-kabinet sorsa felett. A választások már befejezvék, csakhogy persze még nehány pótválasztás lesz hátra, mielőtt a ház végleg megalakulnak tekintethetnék. Az eddigi eredmény nagyban és egészben 175 alkotmányhü liberális, és 178 ellenzéki (conservativek, klerikálisok, nationalisták meg az 58 lengyel), — tehát 3 szavazatnyi minoritás a kormány hátrányára; csakhogy az ellenzéknek vannak mozgó elemei is (péld. épen az 58 lengyel), melyek egyben-másban önálló álláspontot foglalhatnak el, vagy a liberálisok mellett nyilatkozhatnak ; s igy e számarányokból is, melyek a pótválasztások megejtésével sem fognak valami lényegesen módosulni, — bajos még a kabinetbukást constatirozni, s legfölebb csak azt lehet következtetni, hogy a mostani kabinetnek, de bármely másnak is, mely ennek utána jönne, legyen az bár egy Taaffe-ministerium is, — az állása felette hányatott s ingadozó lesz mindaddig mig az új kamara miss'ója le nem jár, vagy ez — tél nem oszlattatik. I. Sándor bolgár fejedelem f. hó 9-én ért Tirnovába 8 esküdött meg ott az alkotmányra; 11-én pedig székvárosába Szófiába utazott, mindenütt nagy lelkesedéssel fogadtatva. A szultán beratját nem vette át Konstantinápolyban, mint ahogy mondva volt, hanem Szófiában fogja majd megkapni, — állítólag azért, mert Konstantinápolyban jártakor az okmány még nem volt kész, voltaképen azonban, hogy saját országában mutathassa meg neki a sultán, hogy ö a fényes portának függő vazallusa. Ezt akarta volna ö fensége kikerülni midőn Konstantinápolyban kérte magának a beratet átadatni, s ezt akarta elérni a porta, midőn kérelmét nem akarta teljesíteni. — Különben az ifjú fejedelem egy erélyes és lelkesült hangon irt proclamatióval lépett új hazája földére, mely azonban nem igen költötte fel az oroszok tetszését, mivel nem nagyon emlegeti Oroszországot meg a slavismust, — ellenben a mi fejedelmünk részéről a Lipót-rend nagy keresztjét hozta be a fiatal trón- foglalónak. A fejedelem megérkeztével egyidejűleg hagyta el Dondukow herczeg is véglegesen a bolgár földet, melynek az oroszok általi kiürítése is fenakadás nélkül foly. ügy látszik Oroszország fel akar hagyni a fegyveres külpolitikával; érzi, hogy fegyvererejét belpolitikája czéljaira kell készen tartania s összevonnia; s talán ez a nyitja, hogy oly „becsületesen“ hajtja végre a berlini szerződést. Némi diplomatiai mozgalmat idézett elő a héten a zsidóeman- cipatio kérdése Romániában. A berlini szerződés 44. pontja tudvalevőleg elvül állítja fel ezen ügy keresztülvitelét is; azonban a ga- rantirozó hatalmak, mon rcbiánk kivételével, a modus procedendire is befolyást akartak tulajdonítani magoknak. De a román parlament szilárd magatartása meghiusitotta az idegen beavatkozást és az európai conflagratio hál' isten elmaradt. Az 1873. évi fermán csakugyan marad. Anglia és Franczia- ország kijelentették, hogy ha a sultán azt visszavonná, ők lépéseket fognának tenni Egyptom függetlenítése iránt. A sultánnak tehát, mindössze is, hogy auctoritása megmentessék, szabad lesz a drága privilégiumot összetépnie, de azután újra le kell azt nyomban Íratnia s uj sütetben újra expediálnia. — Különben a két hatalmasság erős positióját a keleten jelzi ama további sikerük is, hogy a nemzetközi ellenőrzés elvét is (európai finánczministerrel) elfogadtatták a chedivével, és hogy kedvező eredménynyel folytatják a nemzetközi liquidáló bizottság szervezése fölötti tárgyalásokat is. A bonapartista temetés, melyről alább adjuk részletesebb tudósításunkat, minden politikai szinezet és tüntetés nélkül ment végbe. A republicanus kormány bátran ereszthette volna imperialistáit Chislehurstba, felesleges volt tőlük erre az engedélyt megtagadnia, annyival inkább mert a napóleoni eszmének ez-idöszerinti új hordozója, Jeromos hg, úgyis oly imperialista, akinél radicalisabb s atheistább republicanusa nincsen most nagy Francziaországnak. A capföldi békehír eddigelö nem nyert megerősítést. Egy július 10-iki londoni sürgöny szerint angol részről az általános előnyomulás megkezdődött. A belpolitika terén csak egy kiválóbb mozzanatot registrálha- tunk. Az ellenzéki sajtó új pártalakulásokról kezdett újságolni. Vak hir volt az egész. Legalább eddigelö. t c z A tarpataki (Kohlbach) völgyben. Sasszárnya nőtt lelkemnek e magasban, S mint a madár kiterjedt szárnyai Merően állnak, lelkem is megállt E szép világot itt csodállani. Nem föld ez már, nem az én bús világom, — Ez itt az égi lelkek csarnoka; S fent túl a fel legen emelkedő szirt Magának a nagy égnek oszlopa. Sasszárnya nőtt lelkemnek és megállva A légbe' csüggö szikla-kupolán, Nézek merengve, nézek elragadva, Távolba és körül, fölém s alám . . . Lent, messze, csendes falvak árnyalakja Tör a magasba illő ködön át, Mutatva a karcsú tornyok keresztjén A napnak átszűrt, halvány sugarát. Körül a fenyves koszu-uzta he-ység, A fellegek fodros hullámain
