Eger - hetilap, 1879
1879-06-12 / 24. szám
187 pedig főleg két irányban, u. m. 1. azon irányban, bogy az iparral foglalkozók közös szakérdekeiknek előmozdítására oly kötelező társulatokban szereztessenek, melyek az iparral foglalkozók összeségét felöleljék és melyek keretéből magát egy ipartí/ö se vonhassa ki; 2. azon irányban, hogy a szakmabeli kiképzést, valamiül a készülő iparosok szellemi és erkölcsi nevelését a létesítendő ipartársulati szervezet utján hatályosan előmozdítani és ellenőrizni lehessen. II. A létesítendő szervezet a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest háromfoku közegekből álljon: 1. az érdekazonosságban álló iparosok közvetlen közreműködésére támaszkodó helyi és lehetőleg szakmai csoportokból (kőtelező ipartársulatok); 2. eme csoportok képviseltetése utján az ország i agyobb iparos központjain alakítandó másodfokú testületekből (iparkamrák); 3. Az egész iparszerszervezet működésének egyöntetű vezetését lebetségesitö központi közegből (központi ipartanács). III. A kötelező ipartársulatok oly testületi jogokkal és hatáskörrel lá'andók el, a minőt hatályos mü- ködheté8ünk megkíván. E hatáskörhöz tartoznék: a tanonezok sze- gödtetése, kiképzése, felszabadítása, a munkaadók és munkások közötti viszonyok fölött való felügyelet (munkakönyvek kötelező behozatala alapján), valamint az azok közötti viszályok békés kiegyenlítése és az ipartársulat némely különös joga. Streitmann J. nem helyeselte e javaslatot s másikat aján lőtt, melynek iényeges pontjai a következők : Mondja ki a II. iparos gyűlés, hogy 1.) önálló iparos csak az lehet, a ki az ipart tanulta és 22 éves, 2.) Írni és olvasni tud, 3.) hogy minden gyakorló iparos társulat tagja lenni tartozik 8 kisebb iparvárosban, a hol 500 iparosnál több nincs, csak egy általános ipartársulat alakulhat. E két javaslat fölött élénk vita keletkezett, mire a zárbeszédek következtek. Mudrony S. előadó ajánlotta a közp. bizottság határozati javaslatát, de egyszersmiud elfogadta Streitmann javaslatából azt, hogy önálló ipart csak az kezdhessen, ki kimutatja, hogy az ipar- ágot megtanúlta s ez iránt pótjavaslatot adott be, mire a közp. bizottság javaslata a pótjavaslattal együtt túlnyomó többséggel elfogadtatott. *) Heti szemle. A képviselő ház jun. 4-iki ülésében a közös hadsereg és a honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb megosztása czéljából a megyék áital kivethető pótadóról szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A javaslat ellen Mocsáry ós Csa- n á d y szólaltak fel. Előbbi azt kívánta, hogy ba már e teher nem fedeztetik a közös pénztárból, legalább ne az egyes törvényhatóságokat, hanem az országot terhelje. Csanády pedig követelte, hogy a közösügyes hadsereg számára építendő laktanyák költségeihez az osztrákok is hozzájáruljanak. A ház a javaslatot elfogadta. A jun. 5-iki ülésben a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása került napirendre. Habár a törvényjavaslat ellen egyik ellenzéki pártnak sem volt kifogása, mégis nagy vitára adott alkalmat, miután az. ellenzéknek az alkotandó alapszabályokra nézve támadtak aggodalmai, melyeknek Irányi adott kifejezést; Lukács Béla pedig egyáltalán nem vár üdvös eredményt e kísérlettől s bár elfogadja a törvényjavaslatot, a felelőséget minden bekövetkezhető kalamitasokért a kormányra hárí tóttá. E javaslat nehány szavazat kivételével szintén elfogadtatott. — Az országgyűlés 1. ülésszaka f. hó 14-én fog bezáratni. Szombaton d. e. mindkét ház ülést tart, mikoris felolvastatik az idevonatkozó kir. leirat. A II. ülésszak ókt. 2-ra hivatik össze. Kelet fel öl újra borong a politikai láthatár. Ügy látszik, hogy Novibazárban ismétlődni fog a boszniai occupatio véres drá- = mája. Tisza Kálmán legközelebb Helfy interpellatiójára azt felelte, hogy a kormány a portával Novibazárra vonatkozólag oly conventiót kötött, mely szerint lehetséges lesz az új oecupatiót moz gósítá8 és újabb péuzáldozatok nélkül is megejteni. S mi történik? Az albánok törzsgyfilése kimondd, hogy nem veti magát alá a berlini congressus határozatainak, nem fogja tűrni az osztrák-magyar inváziót s rendszeres ellenállást szervezett csapataink fogadására. A porta 6 zászlóaljat küldött ki az ellenállás megtörésére s már eddig is több helyütt véres összeütközésre került a dolog. Kormányunk ugyan elhalasztotta a novibazári szandsákság megszállását; de utóvégre is kénytelen lesz a conventiót végrehajtani, 8 ez új vérbe és pénzáldozatokba fog kerülni; mert tapasztalataink után sejthetjük, mit kelljen a porta támogatásáról ez ügyben tartani s Mehemed Ali gyilkosait nem lehetend holmi kényszerüségi okokkal megnyugtatni. Az orosz-török viszonyok újabb időben nem oly barátságosak mint ezt az oroszbarát körök nem régen még fennen hirdették. A szultán barátságát Oroszország fránt tetemesen lehütötte az oroszországi pánszláv bizottságok és a Balkánfélszigeten levő fiók-egyleteik közt folyt levelezés, mely — úgy látszik — oly emberek kezébe jutott, kik azt a szultánnal közölték. E levelek kétségtelenül bebizonyítják, hogy míg a hivatalos Oroszország vissza- vonúl, alattomban most sem törekszik egyébre mint a san-stefanói szerződés megvalósítására. Szentpétervárról érkezett egybehangzó jelentések szerint mégis valósággá válnék, mit hónapok óta hireszteltek, de senki sem hitt, hogy Suvalov gr. a czár kivánatára elkészítette az alkotmány tervvázlatát, melyet Oroszország számár * alkalmasnak tart, s mihelyt a forradalmi mozgalom elfojtásával az állam tekintélye helyre áll, Suvalov javaslatai látható alakot fognak ölteni. Algírban kabyl-felkelés ütött ki 8 egyre terjed; elnyomására az összes rendelkezésére álló haderőt összevonják. A lázadást valószínűleg Egyiptomból szították. T Jl. 15 C Z Lesz-e .............. L esz-e valahára nékem otthonom ? Csöndes kis lak, hüs pagony rejtekén, — Falát vad szőlő, repkény futja be, S fürtös akácz virága hull elém. Rózsa virít a kertben, illatát Szárnyára kapja az est langy lehe, S míg a tájon átröpűl, kaezér Incselkedő játékot üz vele. Annyi zaj, annyi vergődés után Megnyugszom-e hát valahára én ? Révpartra jut-e lelkem végre már, Mely annyit küzdött a lét tengerén ? A boldogságot föltalálom-e ? — Melyet — ha jött — eldobtam rendesen, S mikor került, utána én fnték .... De hajh ! ekkor meg ő volt ellenem. Lesz-e, a ki megértve engemet Feledtesse a múltak bánatát, — És egy lázas, hatalmas szenvedély Forró, örök lángjával fogjon át; Ki mik nt én szeretni tudna úgy, S homlokamról elűzné a boriit ? — Oh! lesz-e, ki síromra könnyet ejt S fejfámra tűz egy hervadt koszorút ? Gr. íny Sándor. Egy órán át majorosné Beszély. Irta Domlnkovich Mária. (Folytatás.) „Füst, pára, káprázat minden) Élveztem dicsőséget, fényt, töm- jénfüstöt, s mégis üres lelkem. Érzem a forrongást, a nagyratörö eszmék nyilvánulását s tudom, hogy a szabadság, a hatalmasok e mostoha gyermeke, végre is utat fog magának törni s diadalmaskodni fog elnyomóin. Tudom hogy a harezot, melyet most annyian küzdünk a szellemi rabszolgaság ellen, győzelem fogja koronázni, s milliók fogják meghálálni küzdelmünket és számtalan ajk fog bennünket áldani törekvésünkért; az elhintett mag óriási életteljes fává fog nőni, melyben népek fognak gyönyörködni, s mégis — mi örömet ád e lét! Én ki oly fennhangon hirdetém e tant, hogy az életet úgy kell venni, mint a milyen, s nevetni kell az ábrándozás felett; én kit bölcsésznek tartanak, én volnék szerencsétlen ? S mégis úgy van. Van valami kimagyarázhatatlan, meg nem nevezhető vágy keblünkben, mely vonz, előre hajt egy ismeretlen világ felé, melyet azonban nem érünk el soha." Ily magánbeszédet tartott, gondolataiban egészen elmerülve, egy szellemdús arczkifejezéstí 8 már kissé öreges férfiú mintegy egészeu elfeledve a külvilágot, mialatt a trianoni park kapuján átlépett. — „Szomorú állapot ! *) Térszüke miatt a befejezést csak jövő számunkban adh ltjuk.
