Eger - hetilap, 1879

1879-06-12 / 24. szám

187 pedig főleg két irányban, u. m. 1. azon irányban, bogy az iparral foglalkozók közös szakérdekeiknek előmozdítására oly kötelező tár­sulatokban szereztessenek, melyek az iparral foglalkozók összesé­gét felöleljék és melyek keretéből magát egy ipartí/ö se vonhassa ki; 2. azon irányban, hogy a szakmabeli kiképzést, valamiül a ké­szülő iparosok szellemi és erkölcsi nevelését a létesítendő ipartár­sulati szervezet utján hatályosan előmozdítani és ellenőrizni lehes­sen. II. A létesítendő szervezet a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest háromfoku közegekből álljon: 1. az érdekazonosságban álló iparosok közvetlen közreműködésére támaszkodó helyi és lehetőleg szakmai csoportokból (kőtelező ipartársulatok); 2. eme csoportok képviseltetése utján az ország i agyobb iparos központjain alakí­tandó másodfokú testületekből (iparkamrák); 3. Az egész iparszer­szervezet működésének egyöntetű vezetését lebetségesitö központi közegből (központi ipartanács). III. A kötelező ipartársulatok oly testületi jogokkal és hatáskörrel lá'andók el, a minőt hatályos mü- ködheté8ünk megkíván. E hatáskörhöz tartoznék: a tanonezok sze- gödtetése, kiképzése, felszabadítása, a munkaadók és munkások közötti viszonyok fölött való felügyelet (munkakönyvek kötelező behozatala alapján), valamint az azok közötti viszályok békés ki­egyenlítése és az ipartársulat némely különös joga. Streitmann J. nem helyeselte e javaslatot s másikat aján lőtt, melynek iényeges pontjai a következők : Mondja ki a II. ipa­ros gyűlés, hogy 1.) önálló iparos csak az lehet, a ki az ipart ta­nulta és 22 éves, 2.) Írni és olvasni tud, 3.) hogy minden gyakorló iparos társulat tagja lenni tartozik 8 kisebb iparvárosban, a hol 500 iparosnál több nincs, csak egy általános ipartársulat alakulhat. E két javaslat fölött élénk vita keletkezett, mire a zárbeszé­dek következtek. Mudrony S. előadó ajánlotta a közp. bizottság határozati ja­vaslatát, de egyszersmiud elfogadta Streitmann javaslatából azt, hogy önálló ipart csak az kezdhessen, ki kimutatja, hogy az ipar- ágot megtanúlta s ez iránt pótjavaslatot adott be, mire a közp. bizottság javaslata a pótjavaslattal együtt túlnyomó többséggel el­fogadtatott. *) Heti szemle. A képviselő ház jun. 4-iki ülésében a közös hadsereg és a honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb megosz­tása czéljából a megyék áital kivethető pótadóról szóló törvényja­vaslat vétetett tárgyalás alá. A javaslat ellen Mocsáry ós Csa- n á d y szólaltak fel. Előbbi azt kívánta, hogy ba már e teher nem fedeztetik a közös pénztárból, legalább ne az egyes törvényható­ságokat, hanem az országot terhelje. Csanády pedig követelte, hogy a közösügyes hadsereg számára építendő laktanyák költségeihez az osztrákok is hozzájáruljanak. A ház a javaslatot elfogadta. A jun. 5-iki ülésben a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló tör­vényjavaslat általános tárgyalása került napirendre. Habár a tör­vényjavaslat ellen egyik ellenzéki pártnak sem volt kifogása, mégis nagy vitára adott alkalmat, miután az. ellenzéknek az alkotandó alapszabályokra nézve támadtak aggodalmai, melyeknek Irányi adott kifejezést; Lukács Béla pedig egyáltalán nem vár üdvös eredményt e kísérlettől s bár elfogadja a törvényjavaslatot, a fele­lőséget minden bekövetkezhető kalamitasokért a kormányra hárí tóttá. E javaslat nehány szavazat kivételével szintén elfogadtatott. — Az országgyűlés 1. ülésszaka f. hó 14-én fog bezáratni. Szom­baton d. e. mindkét ház ülést tart, mikoris felolvastatik az idevo­natkozó kir. leirat. A II. ülésszak ókt. 2-ra hivatik össze. Kelet fel öl újra borong a politikai láthatár. Ügy látszik, hogy Novibazárban ismétlődni fog a boszniai occupatio véres drá- = mája. Tisza Kálmán legközelebb Helfy interpellatiójára azt fe­lelte, hogy a kormány a portával Novibazárra vonatkozólag oly conventiót kötött, mely szerint lehetséges lesz az új oecupatiót moz gósítá8 és újabb péuzáldozatok nélkül is megejteni. S mi történik? Az albánok törzsgyfilése kimondd, hogy nem veti magát alá a ber­lini congressus határozatainak, nem fogja tűrni az osztrák-magyar inváziót s rendszeres ellenállást szervezett csapataink fogadására. A porta 6 zászlóaljat küldött ki az ellenállás megtörésére s már eddig is több helyütt véres összeütközésre került a dolog. Kormá­nyunk ugyan elhalasztotta a novibazári szandsákság megszállását; de utóvégre is kénytelen lesz a conventiót végrehajtani, 8 ez új vérbe és pénzáldozatokba fog kerülni; mert tapasztalataink után sejthetjük, mit kelljen a porta támogatásáról ez ügyben tartani s Mehemed Ali gyilkosait nem lehetend holmi kényszerüségi okokkal megnyugtatni. Az orosz-török viszonyok újabb időben nem oly barát­ságosak mint ezt az oroszbarát körök nem régen még fennen hir­dették. A szultán barátságát Oroszország fránt tetemesen lehütötte az oroszországi pánszláv bizottságok és a Balkánfélszigeten levő fiók-egyleteik közt folyt levelezés, mely — úgy látszik — oly em­berek kezébe jutott, kik azt a szultánnal közölték. E levelek két­ségtelenül bebizonyítják, hogy míg a hivatalos Oroszország vissza- vonúl, alattomban most sem törekszik egyébre mint a san-stefanói szerződés megvalósítására. Szentpétervárról érkezett egybehangzó jelentések sze­rint mégis valósággá válnék, mit hónapok óta hireszteltek, de senki sem hitt, hogy Suvalov gr. a czár kivánatára elkészítette az alkot­mány tervvázlatát, melyet Oroszország számár * alkalmasnak tart, s mihelyt a forradalmi mozgalom elfojtásával az állam tekintélye helyre áll, Suvalov javaslatai látható alakot fognak ölteni. Algírban kabyl-felkelés ütött ki 8 egyre terjed; elnyomá­sára az összes rendelkezésére álló haderőt összevonják. A lázadást valószínűleg Egyiptomból szították. T Jl. 15 C Z Lesz-e .............. L esz-e valahára nékem otthonom ? Csöndes kis lak, hüs pagony rejtekén, — Falát vad szőlő, repkény futja be, S fürtös akácz virága hull elém. Rózsa virít a kertben, illatát Szárnyára kapja az est langy lehe, S míg a tájon átröpűl, kaezér Incselkedő játékot üz vele. Annyi zaj, annyi vergődés után Megnyugszom-e hát valahára én ? Révpartra jut-e lelkem végre már, Mely annyit küzdött a lét tengerén ? A boldogságot föltalálom-e ? — Melyet — ha jött — eldobtam rendesen, S mikor került, utána én fnték .... De hajh ! ekkor meg ő volt ellenem. Lesz-e, a ki megértve engemet Feledtesse a múltak bánatát, — És egy lázas, hatalmas szenvedély Forró, örök lángjával fogjon át; Ki mik nt én szeretni tudna úgy, S homlokamról elűzné a boriit ? — Oh! lesz-e, ki síromra könnyet ejt S fejfámra tűz egy hervadt koszorút ? Gr. íny Sándor. Egy órán át majorosné Beszély. Irta Domlnkovich Mária. (Folytatás.) „Füst, pára, káprázat minden) Élveztem dicsőséget, fényt, töm- jénfüstöt, s mégis üres lelkem. Érzem a forrongást, a nagyratörö eszmék nyilvánulását s tudom, hogy a szabadság, a hatalmasok e mostoha gyermeke, végre is utat fog magának törni s diadalmas­kodni fog elnyomóin. Tudom hogy a harezot, melyet most annyian küzdünk a szellemi rabszolgaság ellen, győzelem fogja koronázni, s milliók fogják meghálálni küzdelmünket és számtalan ajk fog ben­nünket áldani törekvésünkért; az elhintett mag óriási életteljes fává fog nőni, melyben népek fognak gyönyörködni, s mégis — mi örömet ád e lét! Én ki oly fennhangon hirdetém e tant, hogy az életet úgy kell venni, mint a milyen, s nevetni kell az ábrándozás felett; én kit bölcsésznek tartanak, én volnék szerencsétlen ? S mégis úgy van. Van valami kimagyarázhatatlan, meg nem nevez­hető vágy keblünkben, mely vonz, előre hajt egy ismeretlen világ felé, melyet azonban nem érünk el soha." Ily magánbeszédet tar­tott, gondolataiban egészen elmerülve, egy szellemdús arczkifejezéstí 8 már kissé öreges férfiú mintegy egészeu elfeledve a külvilágot, mialatt a trianoni park kapuján átlépett. — „Szomorú állapot ! *) Térszüke miatt a befejezést csak jövő számunkban adh ltjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom