Eger - hetilap, 1879
1879-04-03 / 14. szám
109 az igazgatóság által megvásárolt 200 dbon felül, még 600 dbot rendelt megvétetni, s végül az elnök és 12 tagú igazgató tanács megválasztására határidőül május hó 3. és 4-ét tűzte ki, mely napokon a részvényeseknek kiosztott szavazatlapok beadandó* lesznek. A választásban csak azon részvényesek vehetnek részt, kik részvényeiket, előbb a tisztviselöségnek bemutatják. * Szeged még mindig víz alatt áll. A betöréskor a víz a Ti- sza-töltése mellett 27 láb volt s eddig, tehát 20 nap alatt, csak 2 láb és 10 hüvelyknyi apadást észleltek. A töltés-szakadás betöltését 700,000 írtért Deutsch vállalta át, s ha ez meg lesz, akkor hozzáfognak a bennrekedt víz k iszivatiyúzásához, meiylyel május végéig remélnek elkészülhetni, mire az új építkezéseket meg fogjak kezdeni. * Új Lapok. A „Hevesvármegye,“ melynek utolsó száma, mint egyszerűen vegyes tartalmú lapé, rnarcz. 26-án jelent meg, politikai lappá változik át. Tekintve azonban az ily metamorphosissal járó nehézségeket, nem iehetetjen, hogy e lap újra felveszi régi köntösét s marad a mi volt. Élczlapunk is lesz, melyuek mutit- váuyszáma „Kakas“ czim alatt már legközelebb meg fog jelenni. Azonfelül még egy második, vagy esetleg harmadik politikai hetilap kiadása is terveztetik, mely a kormánypárt elveit vailaná. Tehát, ha mind létre jön, lapunk lesz elég, csak az előfizetők ne hiányozzanak. — lnterpella’io-féle. A közönség kebeléből felszólítást nyervén, ezennel bátorkodunk kérdezni a „várost," nincs Egerben városi mérnök talán? Vagy ha van, mi a dolga? legalább a minden házi úr által különböző szélességre s magasságra szabott — vagy tudtuk nélkül fölvett — járdák nem engednek városi mérnök létére következtetni! Videant consnles.... * Jászberény, daczára annak, hogy 5000 hold földje víz alatt áii, eddig 25,931 kgr. súlyú élelmiszereket és ruhaneműeket s készpénzben 1250 irtot küldött Szeged s vidéke árvizkárosúlt lakói felsegélyezésére. * Adakozás. Folyó évi január hó 26-án a vöröskút-utczai iskola-helyiségben tartott kát. polgári olvasókör táuczvigalmára felni fizetni szívesek voltak. Szele Gábor 4 forint 50 krajezár, Kajdaesy Gusztáv 2 írt; 1 írt 50 krral fizettek fölül: B. R., id. Samassa János, ifj. Samassa János, B. J., Németh Mihály, Ko- vacsóczy István, Unger Román, Vincze Alajos, Leugyel Miklós, Rojkovics Szilárd; 1 irtot fizettek föiüi: Énekes Gusztáv, Boldizsár Pál, Huezik Alajos, Mihályi Imre, Galcsik János, Köllner Lörincz, Csépányi József; 50 krt fizettek fölül: Zsendovics Endre, Bydes- kuty Gyula, Sz. E., Párvy Sándor, Györgyényi Ignácz, dr. Frantz Alajos, dr. Albert Ferencz, Hartl Ede, Mossóczy János, Ladányi Antal, Szvorényi József, Horváfh Ágoston, Matzke Valér, Éliássy Ferencz, Babies Béla, Luga László, Katinszky Gyula, Ihász Gábor, Maim ka József, Fölkér Gusztáv, Szobek Lóránt, Kiss Ernő, Majer Alberik, Losonczy Ágoston, Hibay György, Nagy Gyula, Bartók Endre, özv. Búzásné, Salamon József, Hajdú Zsiga, Earkas Kálmán, Pelcz János, dr. Fekete Ferencz, Back Leó, Nimcsevics Lukács, Sebestény József, Tóth János, Fiiry Ferencz, Énekes Imre, Vizslovszky József, N. N.; 30 krt fizettek fölül : Zsuffa Ernő, Sze- gedy Mihály; 20 krt fizettek fölül: N. N., N. N., 10 krt Szeredy Árpád, melyért az olvasókör részéröl hálás köszönetét nyilvánít. Az elnökség. * Hibaigazítás. Lapunk f. évi 6-ik számában „A nőiskolára adakozók névsorában“ hibásan áll ifj. Samassa János 20 frt 25 helyett, tt. Szvorényi József 10 frt 15 helyett, valamint a 9-ik számban, özv. Sir Ántalné 1 frt 2 frt helyett. Színészet. (M. V.) Színészeink fáradozásainak fokozkodása, s a közönség gyérülése jellemzik a lefolyt betet. — Múlt kedden Csepreghy Piros bugyeilárisa“ zsúfolásig tölté meg a házat. Az eléadás ju- talmazá is a várakozást, főleg Peterdyné, Dálnoky és PHsöczy magaslottak ki a sima eléadás keretében; fő érdeme az előadásnak : az egyöntetűség, melynél fogva minden szereplő igyekezvén betölteni saját föladatát, egyaránt sietének közreműködni az összhatás sikerére. És ebben rejlik a jelen társulat igazi ereje és becse; mert oly társulatot, melyben egy-két kiváló szereplő mesteri- leg alakit, de mcliettök száz fajankó bukdácsol vagy ácsorog, igen is kaphatunk mindig: de játékbeli egyöntetűséggel a darab öszba- tását biztosító társulat nem minden bokorban akad! Ez az, mit a vidéki közönség és kritika oly ritkán tud igazán méltányolni — mert hisz ott aksd rendesen legtöbb „mindentudó“ kritikus, hol a ..Kulisseureisserei“ maszlaga nem hódítja bele a tömeget a diesériádákba. — Szerdán Szigligeti régi jó müve: „Vid“ adatott, a helybeli színház alapjának javára — Egert szégyenitő üres ház előtt; pedig Hubaynak igazán áttanúlt s mesteriieg kivitt „Telegdi Csanádija fölért 10 operetti bopszaszszávai is. — Cső törtökön Szeg- szárdi (Krug) Péter és Füzeséri urak mutaták be magukat a „Falu rosszában,“ előbbi mint Gonosz, utóbbi mint, Göndör. A debut nem sikerült; nem pedig azért, mert Szegszárdi úr szerepkörébe épen Göndör való, ellenben Gonosz annyira kiesik belőle, hogy valóban bámulatos , mily Ízléstelenséget árult el ezen, a saját sze- , rep'* őrében épen ízléséről s mozgékonyságáról ismert színész. Már ! ruházata is rondaság és piszok volt; hangja triviálisan affektáló póri; s a legszebb jeleneteket, mint pl. a krumplihámozást, elejtette. Füzeséri pedig Göudiir szerepében csak a részeg paraszt semmit mondó támolygásait láttatta, s a fortissimók és pianissimök kínzó, minden átmenetet nélkülöző váltakozásait hallatta. — Szombaton Hubayné jutalmául „A 47-ik czikk“ adatott, itt először. No lám! panaszkodunk, hogy ma a közönség a drámáktól fázik ; rá mutatok tehát az okra! Jól megjegyzendő, hogy oly rikító ellenmondást, milyen a franczia nemzet társadalmi szereplése és művészete közt. áll fönn, még a világ nem látót* Amily finom Ízlés jellemzi a francziát az életben, oly botrányos Ízetlenségektől hemzseg művészete : főleg a festészet, költészet, szobrászat, zene és —• s z i- n é s z e t! Mintha csak j u s z t arra adta volna fejét makacsúl a franczia művészet, hogy megmutassa, miszerint a szép nem szép, a rút nem rút, azaz a szép rút s a rút. szép!.... A hosszas okadatolástól fölment bennünket Lessing, tessék elolvasni az ö „Hamburgi dramaturgiáját.“ A 47. §-re elég legyen annyit mondani , hogy ez is egyike a közönséget a drámától elijesztő drámáknak. Cselekvés helyett, ízetlen quadrill-csoszogások, dictio helyett blazirt monotonia, jellemzés helyett szellemi kór- boneztan, idealizálás helyett nyakatekert kurjozumok, — ezek fér- czelménye a jelen darab is! Ha belépnénk egy szobrász műtermébe, s ott az isteni Apollók és Aphroditék helyett a siarni ikreket és a púpos, kétfejű, egy szemű, hat kezű szörnyeket találnék sárból kigyúrva — amit erre mondanánk, az volna kritikául mondható a 47. §.-fajta franczia drámákra. Adjatok a közönségnek „Báuk-bání, „IV. Lászlót,“ „Leart,“ s a franczia Ízléstelenségeket küszöböljétek ki közös erővel: és vége lesz a drámaiszonynak, vége az operette-dühnek! Különben a rendezés és eléadás, színpadi viszonyaink között, teljes dicséretet érdemel; mondani sem kell, hogy Hubayné (Cora) finom árnyalatú charakterizálásával valóban kimagaslott. — Vasárnap a „Szegedi árvíz“ adatott. Hihetőleg a czimböl azt következtéié a közönség, hogy valami hevenyészett férezelményt fog látni, s el sem jött a darabra, csak a karzat és infantéria; azonban kár volt, mert a darabot Szigligeti irta hajdan a pesti árvíz alkalmából, s most csak a nevek fölcserélésével alkalmaztatott az Szegedre. Peterdyné, de főleg Szegszárdi, rendkívüli otthonossággal játszva s nagy routiunal énekelve, több figyelmet érdemelt volna. No de hiszsziik, hogy ildomos közönségünk, majd „Basibozuk“ jutalomjátékukban jutalmazni fogja őket, annál is inkább, mert több szép opera- s operetterészleteket fognak énekelni. C SA IS IT o z:. Szép Eliza. (Folytatás.) Midőn a rósz szivil királyné ezt látta, bedörzsölte a leányt zöld dióhéjjal, úgy hogy az egészen fekete lett, a szép arezot bekente valami rósz szagú kenöcscsel s összekuszálta tömött, hosszú baját; lehetetleu volt többé a szép Elizát felismerni. A mint atyja most meglátta, megijedt tőle s azt mondta, hogy nem az ö leánya ; senki sem akarta öt megismerni a lánczos eben s fecskéken kivüi; de ezek gyarló állatok voltak s nem tudtak semmit mondani. Most el kezdett sírni a szegény Eliza s tizenegy testvérére gondolt, kik közül egyet sem látott a kastélyban. Szomorúan lo- pódzott ki 8 ment egész nap mezőn és ingoványon keresztül a nagy erdőbe; nem tudta: merre, hova menjen, de nagyon bús volt s vágyakozott fivérei után, kik bizonyosan szintén a nagy világba Űzettek; föl akarta őket kere8űiMég nem messze haladt be az erdőbe, midőn az éj beállt e a sötétben az utat eltévesztette. Ekkor lefeküdt a púba fűre, elmondta esteli imáját s fejét egy fatörzsre hajtotta. Az erdő egészen csendes volt, a lég szelíd s körül a fűben és a mohon sok száz
