Eger - hetilap, 1879

1879-04-03 / 14. szám

108 élezés ötleteikkel fejedelmöket fölviditani s folytonosan jó hangu­latban tart ni, minek jótékony hatását nemcsak a fejedelmek, de gyakran népeik is érezték. Egy olasz tanár véleménye szerint, minden ember nevetéséből annak véralkatára lehet következtetni, és e véleményből kiindulva a nevetés szóhaegja szerint a következő osztályzatot állította íöl: A sanguinikus nevetése: hi, hi, hi, hi! — a cholerikusé: he, he, he, he! — a pfl'gomtikusé: ba, ha, ha, ha! — a melancholikusé: ho, ho, ho, ho! Mi azonban tárgyunk fejtegetésénél az emberi természet mélyebb kutatásába nem bocsátkozhatunk, hanem a kedélyhangu­lat természetes kifejezését azon szempontból kívánjuk tárgyalni, melyben az a közönséges életbeu nyilatkozik. (Folyt, köv.) _____ Breitner Samu. X 3IZ ‘“CT Z3É.)Z3­f Necro/og. Apr. 1-én a helybeli czisztercziek templomának harangjai ünnepélyes zúgással siratták a rend nagy halottját, Ré­zül sek Antal Imrét, zircz-pilis-pásztó-sz.-gotthardiegyesült apátsá­gok főpapját. A gyászistentisztelet alatt a templom terén emelt ravatalon a kegyelet koszorúi, s azok legszebbikén e szalagfölirat: „Non omnis rnoriar1 — oly hangos-némán hirdeték a gyászolt ki­voltát, hogy szívet rázva törte az át a gyászének és tömjénfást hullámait; mondván: „Született 1795. okt. 25. Gyöngyösön, elemi és gymnas. alsóbb osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket Egerben vé­gezvén, a VII. ősziből a pilis-pásztói apáts. növendékei közé 1813. nov. 15 ugyanott vététett föl; mint harmadéves theol. 1817. aug. lo-én, az 1814-ben már Zirczczel egyesített hármas apátság tagjául esküdött be. Tanulói pályája befejeztével, 1819-ben, b. Fischer Istv. egri érsek által fölszeuteltetvén, újmiséjét 1819. okt. 3-án, Gyöngyö­sön mondta, s Diéta apát által a sz -fejérv. gymnasiumhoz tétetett tanárnak, mely hivatalát 1819—20—1825—26^=7 évig folytatta; ek­kor a Rend növendékeinek nevelö-oktatójaúl Zirczre helyeztetett át, hol e tisztjében 2 évet töltött — 1829—30 — az egri gymnasium hoz igazgató- és a ház alperjelének neveztetett ki; két év múl­tával (1831-ben) pedig perjellé. Ezzel vette át egyszersmind a felada­tot, hogy az 1827. aug. 26-án, a város mgy részével együtt leégett cziszt. templom, kolostor és gymnasium fölépítését befejezze. A volt gymuasíumot (a mai kaszárnyát) Pyrker érsek reáliskolának szánván, felsőbb engedély mellett átvette a Rendtől, mely helyett ez, az akkor elég helyiséggel ajánlkozott rendházban rendezte azt be. A díszes házi kert ott, hol most vasrácsozat rekeszti, egy földszinti éktelen, befejezetlen épület által vala elzárva; ezt le- boutva, a kertet maivá rendezte ; s a háttérben állott, a többi vo­nalhoz hasonló részt pedig egy emeletesre bontatva, a maira alakít­tatta át. 24 évi igazgatói hivatalkodása alatt, 1850—1853. egyszer­smind hittanár volt; s 1853. s/.epf. a zirezi perjelségre tétetett át, mely hivatalban a rend növendékeinek vezetésével is több évben volt meghízva. Az egri gymnasium fölszerelésére már íávoztakor szép összeget hagyott. Villax Ferdinand apát halála után, 1858. aug. társai nagy többsége által apáttá választatott. Ettől fogva szakadatlan lánczolata volt kormányzata a jótékonyságnak, mit, hogy bent és kint annál inkább gyakorolhasson, a R nd birtokain több telepet alapítva, jövedelmeit folyton fokozta. Rendje tagjainak szellemi emelésére, a növendékek gondos nevelése által leginkább, semmit sem hagyott figyelmen kívül. — Érdemeit a király 1869- ben, aranymiséje alkalmából, a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. Személyes jellemének fő vonásai: a szivjóság, hosszas tapasz­taláson épült emberismeret, bölcs mérséklet és tapintatosság, mely öt sok nehézség megoldására kalaúzolta, s a takarékosság, kedé­lyesség és az egyszerűség, melynél fogva saját személyére alig köl­tött többet, mint fiainak egyikére. így tehette csak, hogy a pécsi rend­házat megújítva s a gymnasiumot bővítve, Fejérvárott pedig alap­jaiból nagyszerű gymnasiumot emelve, csak ezekre százezreket adott ki, nem említve a Zirczen történt építkezéseket úgy a temp­lom körül, mint a theoiogiai kar berendezésénél. Monumentális al­kotásainak sorozatát, a sz. gotthardi apátságnak a honiakkal való egyesítése folytán, a bajai gymnasium és társház kiépítésének s be­rendezésének terhe vala befejezendő, midőn a halál 84-ik évében kioltá a jótettek olajából kifogyni nem akaró, de immár gyönge mécsét! Fényeskedjék helyette neki az örök világosság! — 8 Gyászhir. Panakoszta Sándor városunk köztiszteletben állott polgára s több városi intézetre tett jelentékeny hagyomá­nyainál fogva felejthetetlen emlékű jótevője, f. évi márcz. 27-ód, életének 68 évében, végelgyengyiilés következtében elhalálozott. A megboidogúlt hült tetemei marcz. 28-án d. u. 5 órakor a gör. kel. keresztény szertartás szerint, közrészvét mellett a gör. kel. egyház belső sirkertjében óhajtása szerint szülői hamvai mellé té­tettek örök nyugalomra. Áldás emlékére! * Néhai Panakoszta Sándor, végrendeletében, Eger, mint szü­lővárosa iránti kegyeletének s jótékonysági hajlamának oly szép és mai időben ritka jeleit adta, hogy méltónak taríjuk végakaratát — melyet térszüke miatt egész terjedelmében nem adhatunk — legalább főbb pontjai szerint köztudomásra hozni. — A megboidogúlt, végrendelete elején, azon javakat, melyekről az alábbi pontokban intézkedett, maga a következőleg sorolja elé: A vár 4. negyedében 315. n. s. sz. alatt egy emeletes ház ; a Hajdú- hegyen egy szőlő, nagykiterjedésü aljjal; a Kis-Kocson egy szőlő; a Nagy-Egeden egy jó karban levő és kitűnő bort termő szőlő; a a hatv. 4. negyedben egy nagy borház kerttel és nagykiterjedésü pinezékke! s az ezekben találtató borok; a hevesmegyei takarék­pénztárban 17,343 írt 10 kr. töke és kamat; az egri önsegélyző egyletben 16,532 frt 79 kr; ingóságok. — A végrendelet átalánosabb érdekű pontjai így szólnak. 1. Néhai boidogemiékü édes atyám Pa­nakoszta György 1813. nov. 8-ról kelt s a városi levéltárban Őr­zött végrendeletét fiúi kegyelettel megtartani kívánván, annak 6. ptja értelmében akarom és rendelem, hogy az irományaim között levő 1815. jan. 1-ről kelt leltár szerint édes atyám után rám há­ramlóit 19,861 frt. és 18 kr. váltó czédulapénzben két részre osz­tatván, annak fele része az egri görög ispitályt és iskolát, másik feierésze pedig néhai nagybátyám Túri Tamás örököseit (elősorolja névszerint) illesse, úgy azonban, hogy a görög ispitályt és iskolát illető felerész a hevesmegyei takarékpénztárba helyeztetvén, annak mint örökös alapítványnak csak jövedelme szolgáltassák ki a kije­lölt czálokra stb. (A 2. és 3. ptban eltakarittatásáról intézkedik. A 4—7 ptban pedig rokonairól emlékezik meg, valamennyinek szép összegű hagyományokat rendelvén.) 8. Az egri görög temp­lomra hagyok 2000 Irtot, úgy hogy ez összeg kamatja a helybeli lelkészt illesse, s az idöszerinti lelkész úr ez alapítványért Pana­koszta György édes atyámat, Molnár Theodora édes anyámat, Vas- váry Erzsébet nagyanyámat, Vasváry József nagybátyámat és en- gemet a Liturgia alatt emlegetni köteles legyen; ha pedig azon nem reményiéit eset, hogy az egri görög egyház megszűnnék, be­következnék, akarom és rendelem, hogy a fentebbi teltétel teljesí­tésévé!, ezen 2000 frt kamatja az idöszerinti miskolczi görög lel­készt illesse. 9. A nöegvletek gondozása alatti árvaházak minde­rn kére 1000 s igy a kettőre együtt 2000 Irtot hagyok. 10. Szülő­városom, hol egész éltemen keresztül laktam, csinosodása különös gondoskodásom tárgya lévén, a bekezdésben megemlített 315 u. s. sz. alatti házamat hagyom Eger városának, oly kikötéssel azonban, hogy ezen ház soha el ne adassák, hanem mint nevemet viselő ala­pítvány kezeltessék s a költségek levonása után annik egész jöve­delme Egerváros éji utcza-világitására fordittassék sat. 11. Megem­lékezvén arról, hogy eldödeim Görögországból származtak, Athene város közkórházára alapitványúl 4000 frtot hagyok stb. 12. Az egri kisded-óvodára hagyok 1000 frtot. 13. Az egri községi isko­lára hasonlóan 1000 frtot hagyok, úgy azonban, hogy ha netalán valaha a községi iskola megszűnnék, ez összeg alapitványúl a vá­rosban létesítendő reál-, ipar-, vagy kereskedelmi iskola alapjára fordittassék. 14. Az egri tűzoltó-egyletre alapúi hagyok 200 irtot. 15. Az országos magyar gazdasági egyesület budai szőlő-iskola gyarapítására és fentaríására alapitványúl 1000 frtot, azon óhaj­tással, hogy ba az országos vinczellér-képezdébe valamely szegény egri származású ifjú felvétetni óhajt, annak kérelme különös tekin­tetbe vetessék. 16. Az országos magyar nemzeti sün ház nyugdíj­intézetére hagyok 1000 frtot. (A 17 s 18 ptok magán érdekli ha­gyományozásokat tartalmaznak.) 19. Mindazt, mi a fentebbi hagyo­mányok kielégítése után felmarad, mint átalános örökösre Egervá­ros dologházára hagyom és rendelem, hogy ez mint nevemet, vi­selő alapítvány kezeltessék. — A végrendelet végrehajlásár i volt iskolatársát, köztiszteletben álló polgártársunkat Fii lop József h. ügyvéd urat kérte fel. — A megboidogúlt c végrendeletében tartós emléket emelt nevének. * A hevesmegyei takarékpénztár márcz. 23-iki közgyűlésén az igazgató tanács tagjaivá megválasztattak: Babies István, Fülöp Jó­zsef. Kohu Soma, Kövér István, Mednyánszky Sándor, Nánásy Gyula, dr. Pátz Ferencz, Remenyik Károly, Simonyi Károly, Tar- nay János, dr. Ury József s Urményi Antal urak. * Az egri takarékpénztár f. évi marcz. 30-án tartotta meg köz­gyűlését, melynek határozatai közül a következőket emeljük ki. A közgyűlés a számadó tisztviselöséget és igazgatóságot felmentvén, az osztalékot az 1878. évre részvényenkint 8 írtban állapította meg. melv april 1 -töl kezdve az intézet pénztáránál felvehető; továbbá a város árvízkárainak helyreállítására rendezett sorsjáték jegyeiből,

Next

/
Oldalképek
Tartalom