Eger - hetilap, 1878

1878-09-26 / 39. szám

309 * (Eger városa összes kereskedő s iparosai részéről) Egerben 1878 szeptember hó 21-én, az ó-kaszinó nagy termében, tartott érte­kezlet jegyzőkönyve.— Szederkényi Nándor mint a szept. hó 3-án tar­tott értekezletből kiküldött bizottság elnöke előterjeszti: hogy a mai értekezletet első sorban a budapesti ipar s kereskedelmi kamarának hozzá érkezett átirata tárgyalására hivta össze, melyben a tisztelt kamara értesíti: hogy Eger városa árvíz sujtottai részére 500 irtot, szavazott meg, a kereskedelem s ipar megmentése érdekében a kormányhoz feliratot intézett, a budapesti hitelezők s az egri érde­keltek ügyében pedig, szeptember hó 26-ára, értekezletre fogja ösz- szehivni a budapesti hitelezőket, mely értekezleten való megjele­nésre az egri kereskedők s iparosok küldötteit meghívja. Az érte­kezlet hálás elismerés- s köszönettel fogadja a tisztelt kamara em­berbaráti segélyét, s azelnök megbizatik, hogy köszönö-iratban a tisztelt kamarának, Egervárosa kereskedői s iparosai nevében, mély hálát nyilvánítson sújtott kereskedelmünk s iparunk istapolása érdekében tett nagybecsű intézkedéseiért. Az értekezlet a szept. 26-iki hitelezői gyűlésre, Gyubek Alajos, Ruzsin Bódog, Polereczky Gyula, Bajzát Sándor, Greiner Arnold, Braun Emanuel urakat bízza meg, hogy ott megjelenvén, Eger városa sújtott ipar s kereskedelmi érdekeit képviseljék, s a megszerzendő adatok előterjesztésével oda hassa­nak , hogy kereskedelmünk további fenáilása s a hitel megszilár­dítása érdekében, — az egyes hitelezők s kereskedők közötti ügyek, jó sikerrel intéztessenek el. Mely jegyzőkönyvi kivonat, ne­vezett urak részére, felhatalmazásul s megbízásul kiadatik. Kelt naint fent. Szederkényi Nándor mint az értekezlet elnöke. Greiner Arnold mint az értekezlet jegyzője. * (A miskolczi árvíz okozta károk) összeirási kimutatása — a „Borsod“ szerint — a történt károkról a következő adatokat tün­teti elő: Épületekben tesz a kár 471,849 frtot, ingóságokban 508,341 frtot árukban, állatokban 759.581 frtot, összes kár 1 mil­lió 739,771 frt. A végleg lerombolt vagy megrongált házak száma 2185, ebből még lakható 1457, lakhatatlan 698. Emberélet az összeírás szerint 191 esett áldozatul, az orvosok, lelkészek kimuta­tása szerint 260. Elveszett 19 ló, 65 ökör, 36 tehén, 216 sertés 57 juh és több száz apró marha. * (Felhívás.) Figyelmeztetjük mindazon egyetemi polgárokat, kik a miskolczi és egri vész által annyira sújtattak, hogy ez által tanulmányaik folytatásában végkép vagy legalább nagy mérvben megakasztattak, hogy hiteles hatósági bizonyitványnyal felszerelt folyamodványukat a bizottság központi irodájába (zöldfa uteza 12—13. földszint) legkésőbb tizenöt nap alatt beküldeni el na mulaszszák, annyivalinkább, mivel a netalán később beérkezök tekintetbe nem vétetnek. Kelt Budapesten a fönti bizottság 1878 szeptember 18-án tartott üléséből. Czukor Emil, jegyző. * (Jótékonyság.) Szerkesztőségünkbe , az egri vizkárosúltak javára újabban 5 ft küldetett be, a következő sorok kíséretében: „Fogadja, tek. szerkesztő úr, ezen 5 ftot, mint zsenge-adományt az egri szegény vizkárosúltak javára. Lipcsey Elemér, Margit, Ilona, Gábor, Árpád.“ — A gondviselés meg fogja áldani e jótékony kis kezeket. — (A jogakademia polgárai) segélyegyletök elnökéül Szé­kely János IV-ed éves joghallgatót óhajtják. E választást csak helyeselhetjük; mert megválasztatása esetében egyletük vezetése oly egyénre lenne bízva, ki a benne vetett bizalomnak megfelelni képes. * (Eger város központi választmánya) által közhírré tétetik, hogy miután az 1874-ik évi 33. t. ez. 48-ik §-a szerint, a felszó lalások felett (észrevételek nem adatván be) az 1879-ik évre kiiga­zítandó névjegyzéket, illetőleg a központi választmány határozott s azok tárgyalását be is fejezte, a hivatkozott törvény 49-ik §-á- hoz képest a központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai f. évi szeptember 20-tól 30-ig lesznek a városi főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére kitéve ; ennélfogva az érdeklet­tek a választási törvény 50-ik § áboz képest figyelmeztetnek, mi­ként azok, kiknek felszólalása felett a központi választmány hatá­rozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a 49. §-ban elősorolt határozatok kézbesítettek, a kézbesitéstöl számitótt 10 nap alatt, a m. k. Curiához intézendő felebbezésöket, a központi választmány elnökéhez czimezve, Írás­ban benyújthatják. Kelt Egerben, 1878. szeptember 19-én tartott központi választmány üléséből. Tavasy Antal, közp. v. elnök. Du- sárdy József, közp. v. jegyző. — (A mértékletlenség szomorú vége.) Kosolya Pál, szepes-vár- aljai czipész-legény, e bét vasárnapján jó napot csapott magának több pajtásával a hires „Lakat“ korcsmában, és az egri veresből annyit talált inni, hogy bele szédült a feje. Kosolya pajtása hama­rabb megelégelvén a jót, hazafelé indultak és K.-t is hívták má- gukkal, hanem neki még csepp kedve sem volt lábbra állni, tehát maradt. Már jó este volt, mikor ö is esak felkerekedett és egyedül ment volna hazafelé, azonban a föld nagyon inogott lába alatt s igy történt, hogy a szerencsétlen a korcsmához közel levő iszappal telt árokba bukott, hol másnap halva találták. * (A királyné szülőinek aranylakadalma.) Miksa bajor herczeg és neje arany lakadalmár. minap Tegernseeben igen fényesen ülték meg. Királynénkon kivül, Leopold herczeg Gizella föherczegnövel s a család többi tagja is jelen voltak. Volt diszmenet, kivilágítás, tűzijáték. Szerencse-kivánatok nagy számmal érkeztek, a többi kö­zött a német császártól is. A királynak, ki nem mehetett Tegern- seebe, üdvözlő levelét a királyné adta át. * (A sárgaláznak) az Égyesült-Államokban való pusztításról szomorú hírek érkeznek. A járvány látogatott kerületekben az üzlet végkép megszűnt 90,000 embernek nincs keresete és sok vidék alig fogja elkerülhetni az éhség pusztításait. E hó 8-ikán New- Orleansban meghaltak 81-en és 233 uj betegesedési eset jelente­tett be. Memphisben 100 halottat temettek el s a betegek száma felszaporodott 300-ra. A halottak között 8 orvos is van. Memphis állapota nagyon elszomorító. Egylet alakult a czélból, hogy azok, kiket megkímélt a sárgaláz, elhagyhassák a várost. — Louisianá- ból és Plaqueminesböl szintén jelentik, hogy kiütött a sárgaláz. * (Nobiling), ki jun. 2-án Vilmos német császárra lőtt s az­tán magát akarta agyonlőni, a koponyáján maga által ejtett seb következtében, e hó 10-én meghalt s 12-én temették el reggel 6 órakor. Koporsóját nehány polgári ruhába öltözött rendőrön kívül anyja s rokonai közül többen kisérték. Sírja mellé sem ke­resztet, sem táblát nem szabad állítani, mely megjelölné ki nyug­szik azon a helyen. * (Ajánlat.) Egy az árvíz által hajlék és kereset nélkül maradt becsületes családnak, vagy egyedül álló nőnek, a ki a háztar­tást és konyhakertészetet jól érti, — biztos hajlék és kereset ájánl- tatik. — Értekezhetni levél által M. B. úrral Déva mellett Füzes- Barburán u. p. Boicza. * (Kremnitzky Magdolna) tanítónő, ki öt év óta leánykák ta­nításával foglalkozik, tisztelettel tudatja a szülőkkel, hogy az ár­víz következtében szeptember hótan kénytelen volt a tanítást be­szüntetni, azonban október elsejétől ismét megkezdé az oktatást a Csernovits-féle házban levő lakásán. Ajánlja magát a t. ez. szülők szives pártfogásába. Különfélék. * (400 méternyire a föld felett). Léghajóban, még ra igkötött léghajóban (ballon kapt.if) való utazás is, eddig mindig merész vál­lalkozás volt. Mielőtt tehát a legújabb léggömb-óriást, melyet Gif- fard Parisban készitett, a használatnak átadták volna, minden te­kintetben ki kellett azt próbálni; mert képzeljük csak, hogy mi történnék, ha a tartó kötél elszakadna; a léggömb, mielőtt segít­ségre csak gondolni is lehetne, oly régiókba szöknék föl, a hol a lélegzés lehetetlen. Az összes kísérletek bebizonyították, hogy minden óvó intézkedés pontosan teljesítve van, s egy vasúti kirán­dulás Pári8tól Asniéreig kevesebb veszélylyel jár, mint egy 400— 500 méternyi magasban való légutazás e ballonban. Több párisi hír­lapíró is megtette az első próbautat a ballon captifban. Egyiknek, a „Figaro* munkatársának leírása igen érdekes. Csak lassan emelked­tek föl mintegy 400 méternyire a föld fölé. Esti 7 óra volt. A leáldozó nap aranyos fényt vetett az óriás városra. A környékre fátyolként könnyű köd borúit. „Mialatt a földtől távolodtunk — Írja journa- listánk — a város zaja velünk együtt látszott fölszállani. Mily csodás látvány! Amint a házak mindinkább kisebbednek, az em­lékoszlopok összébb-összébb zsugorodnak: Páris sokkal nagyobb­nak, impozánsabbnak tetszik. Lábaink alatt az emberek csak fe­kete pontoknak látszanak. Jönnek, mennek, szaladgálnak, sürög- nek, mint hangyák a hangyabolyban. A téren négy szürke húz egy nehéz, nagy kökoczkákkal megrakott teherkocsit: az ember azt hiszi, hogy gyerek-szekéren kavicskoczkákat húz négy szúnyog. Tekintetünk most a szajna-ftirdök felett siklik el. De a fürdő em­berek csak alig látszó kacsáknak tűnnek föl, a melyek egy tócsá­ban pacskolnak. Fölebb emelkedünk. Camillo Dartois megnézi a mérleget, s konstatálja, hogy 500 kilogrammnyi erővel vonatunk fölfelé. A kötél 30.000 kilogrammot bir el. Még mindig emelkedünk. Az utczák úgy tűnnek föl mint sötét zeg-zug vonalak a szürke ház­csoporton. A Notredame olyan mint egy kis rajz. Hugó Viktor re­gényének képes kiadásában; a Mars-mező és a Trocadero palotái gyermekjátékoknak tetszenek. Most Godard jelt ád; lenn megáll a gőzgép, 8 a léghajó, miután 5 perczig csöndesen lebegett, alászállni kezd a legkisebb rázkódtatás nélkül: olyan könnyen jutunk le a földre, mint egy cserebogár, melyet egy fiú ezérnaszálou aláhúz.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom