Eger - hetilap, 1878
1878-10-24 / 43. szám
339 összesen 1.20 százalék baiva született gyermek. Elő ember me fill alt tehát 4084 finemü vagyis ö 2.37 százalék és nőnemű 3628, vagyis 46.48 százalék, összesen 7712 egyén, vagyis 98.8o százalék. XLII. A törvényes ágyból született gyermekek közül meghalt fiú: 2098, vagyis 21.43 százalék; leány 1846, vagyis 18.85 százalék, összesen gyermek az 5-dik élet év végéig: 3944 azaz a törvényes ágyból született gyermekek 40.28 százaléka. XLIII. A nem törvényes ágyból származott fiúk közül meghalt az 5-dik életév végéig 144, vagyis 24.24 százalék, leány 107 vagyis 18.0l, összesen gyermek: 42.25 százalék, tehát 1.97 százalékkal több mint a törvényes ágyból származott gyerme- közül. _ És ezzel végzem kimutatásomat azon óhajjal, hogy a tisztelt közönség azon része, mely a nagy fontossággal biró népesedési mozgalom iránt érdekeltséggel viseltetik, azt szívesen venni és használni méltóztassék. Eger, 1878 októbar 1-jén. Dr, montedégoi Albert Ferencz. Az egri árvízkárosultak részére város-negyedenként begyült adományok jegyzéke. Hatvan Il-ik negyed. Staraszólszki Ede 1 frt, Kelemen Ignácz 5 frt, N. N. 10 kr, Bucher R. j frt, Csernyus Kálmán 1 frt, Báró Horváth Jánosné 25 frt, Petrovay Adámné 5 frt, Vass Imréné 10 kr, áindellár Józsefné 1 frt, Potyoró Gáborné 40 kr, Kammzsay Anna 50 kr, Turján Ferenczné 1 frt, Bokrányi Jánosné 1 frt, Besznyák Istvánná 10 kr, Salamon Károlyné 1 frt, Visontay Ignácz 60 kr, Vison- tay Imréné 50 kr, N. N. 6 kr, Nagy Pálné 40 kr, Koncz Ferenczné 10 kr, N. N. 20 kr, Kováts János 1 frt, Hubert János 2 frt, Elek Dezső 10 kr, Soós Mátyás 10 kr, Pók Pálné 10 kr, Kovács Kálmánná 5 frt, Vass János 4 kr, Szeredi Péter 20 kr, Szedlák Ferencz 20 kr, N. N. 10 kr, Nagy Ferencz 20 kr, N. N. 4 kr, Könyves Kálmán 25 kr, Gál Ignáczné 10 kr, N. N. 20 kr, Búzás László 50 kr, Kalló János 20 kr, Radios János 10 kr, Hegedűs János 20 kr, Szeredi Gáspár 10 kr, Lukáts Dániel 50 kr, Szeredy Demeter 1 frt, Vas György 20 kr, Csapány Sándor 10 kr, Kelemen Márk 90 kr, Tamasy György lu kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr. Barta Ferencz 10 kr, Mezey János 3 frt, Varga György 10 kr, Domboróczky N. 10 kr, Csillag Ferencz 2 kr, Csanádi Mihály 12 kr, Bóta Ferenczné 21 kr, Hangácsi János 7 kr, Kelemen János 7 kr, Vigh Mihály 10 kr, Domboróczky János 81 kr, Gyulai Mihály 2 kr, Grégász János 4 kr, Szabó Lajos 4 kr, Pálolc György 10 kr, ör. Szabó Ferencz 10 kr, Suszter Balázs 10 kr, Nyakó János 4 kr, Back István 4 kr, Rusko József 6 kr, Bóta Flórián 10 kr, Huszti István 10 kr, Holló Mátyás 5 kr, Legrádi Ignácz 8 kr, Kiss Mátyás 12 kr, László István 3 kr, Tóth Ignácz 10 kr, Bóta Antal 2 kr, Békéi János 12 kr, Fiigedy József 3 kr, Kiss István 8 kr. Csutorás István 4 kr, Marácz András 2 kr, Mátyási N. 4 kr, Dudvari János 21 kr, Somogyi Ferencz 10 kr, Szölösi András 10 kr, Juhász János 4 kr, Pók Jakab 4 kr, Csószó János 10 kr, Misik István 10 kr, Birincsik József 10 kr, Biró János 50 kr, Csutorás János 10 kr, Holló György 10 kr, Visnyai János 18 kr, Juhász István 14 kr, Weisz István 30 kr, Tóth Ignáczné 10 kr, Besznyák István 10 kr, Szatmáry Márton 10 kr, Misik Jánosné 40 kr, Csegezí Ignácz 11 kr, Gyurcsik Ferencz 10 kr, Galovics János 20 kr, Majoros Pálné 20 kr, Bolla Antalné 4 kr, Balogh Járomé 20 kr, Hamza István 10 kr, ifj. Murányi 10 kr, Hudák Pálné 20 kr, Bolyki Ferencz 10 kr, N. N. 20 kr, N. N, 1 frt. Nyilas Antal 30 kr, Ná- dasdy János 20 kr, Sziner 6 kr, Lörinczfy János 1 frt, Szöllösy András 30 kr, Takács János 10 kr, Sálion János 50 kr. Király János 10 kr, özv. Kelemen Istvánná 20 kr, Péterfy N. 40 kr, Krizsán István 20 kr, Schvartz Izrael 24 kr, Dócza Rózái 10 kr, Stand Ferencz 50 kr, Kelemen N. 10 kr, Kozma Józsefné 19 kr, B. M. 10 kr, N. N. 10 kr, Pók Mihályné 20 kr, Szeredi János 10 kr, özv. Mondokné 20 Különbözők s mégis mind barocc; tehát valami közös forrással kell bírok az emberi természetben. És ime, e forrás után vizsgálódva, azon észrevételre jutunk, hogy a barocc forrása: az ember szeretetre méltó gyarlóságai! Az ártatlan szeszély, a csodás utáni naiv vágy, a boldog egy- ügyüség, a gyermekes önkény, a semmiséget nagysággá hatványozó képzelem, a különösségeken táplálkozó gyönyör, a fönsöbb jelentőségtől megfosztott formalitások szentesítése, a balga fontoskodás, a fonák titkolódzás az üres belsőt leplező szükkeblüség, a kiábrándulástól félő önáltatás, a semmit mondó mesterkéltség — és száz más szeretetre méltó gyarlóság szüli a baroccot! Azért a barocc név ép úgy összefügg a scholasticusok „BAROCCO" nevű okoskodásával; mint a múlt századok tudósainak „parókájával;“ vagy a latinban ostobát, az olaszban hamis játékost jelentő „baro“ szóval. S igy Rosenkranznak a hamis játékos fogalmából levezetett magyarázata ép úgy helyes bizonyos értelemben, mint a szó más jelentéséből kiinduló magyarázatai másoknak. Jó orra volt tehát Zeisingnek is, midőn a barocc alapjául „valami rendkívüli után sovárgó ösztönt“ — persze balgasággal párosulva — jelölt meg. ügy véljük, a mondottak nyomán könnyen fölismerjük a baroccot a bennünket környező élet jelenségeiben: a hostyai lányok iszonyú szoknyamennyiségböl álló öltözetében, a legények semmit mondó hetykeségében, a mokáuybercziskedésben, a gyengeténsúr- kodásban, a peleskeinótáriuskodásban, a sallangos kostökösségben, az üres fontoskodásokban, a szűkkeblű nyárspolgárosságban és más számtalan kisvárosias nagyságoskodásban . . . Hja! az ember és a művészet cserehatásban állanak: Eger épületei közt sok a barocc, sőt majdnem mindegyiken van nyoma a baroccnak, s igy önkénytelenül sok barocc modort szív magába a közönség is; viszont a barocc Ízlésű közönség életnyilatkozataiban sok baroccot tüntet föl s visz át a művészetre. Amaz élettünemények, melyeket baroccoknak neveztünk, s melyek az említett forrásból: az emberi térmészet szeretetre méltó gyarlóságaiból származnak, — ámbár szórványosan mindenkor föl- találhatók a történelemben és művészetben ; majd a divatban, majd a decoratiókban, majd a közügyek traktálása terén, majd a müiparban, majd a különféle szokásokban . . . mégis volt egy bizonyos kor, midőn a barocc formatiókat az egész művészet elfogadta s nagyban és kicsinyben mindent ezek szerint alakitott. A barocc ezen korszaka a rococo hanyatlása után állott be. Mert a rococo époly sajátságos iránya volt az ízlésnek, mint pl.napjaink- ban, az Ízlés újfenti tisztultakor, a pompejáni figuratiók s bizanti színek divatosítása. Sajátságos, de valóban ízletes, mübecsü, a formák bizonyos tökélyét szemléltető vala a rococo Ízlés főleg a müipar készülékeiben. Azonban közbe jött agyárkorszak; éledezett a társadalomnak mindazon factora, melyek azon lázas sietést idézték elő a haladásban, mely a szemünk előtt nyakra-főre rohanás orra bukó szédelgésben érte el tető pontját. Olcsón sokat mutató czikkek nagy mennyiségével árasztatott el a piaez; a solid kézművesek drágán és lassan dolgoztak, nem bírták ki a versenyt; az értelmes öregek kihaltak, az uj nemzedék iparosai nem tanultak bele az ízletesen solid mű kiállításába, a közönség Ízlése igy nem táplálkozhatott mübecsü remekeken; azonkívül a különféle formátiók megértése s észszerű alkalmazásának tudata kibalt. S mi lön a következmény? A formaérzék kibaltával a művészet csak manirral segített magán, az aesthesis helyett egyéb idegen szempontok szerint választatott meg a forma, melybe az eszmény öntetett: s a rococo és gyárkorszak közötti időben uralomra jutott a barocc, melyet az előtt és az után a művészek, főleg a költők hnmorizálási formáúl használtak, igy született pl. Cervantes fejében Don Quixote, Gva- dányinál s Gaálnál a Peleskei nótárius; de mely baroccot a jelzett korszakban átalán használtak úgy a komoly, mint a vig rnü- vészkedés terén is. Innen datálódnak pl. a templomi decoratiók sajátságos felhőzetei, czifra forgács alakú czirádái, s mind azon túlterhelt, értelmetlen oltár-, fal-, szobor stb. decoratiók, melyeknek pl. gazdag múzeuma a többek között az egri ferenezrendiek temploma is. . . Ezen decoratiókat mi, kik gyermek korunk óta láttuk, s a velők ellátott képek előtt anyánktól imádkozni tanulánk, s igy nemcsak megszoktuk, hanem ezernyi ajtatos reminiscentiánk fűződik hozzájok: ezeket mi oly keneteseknek, a szent dolgok oly szükséges járulékainak véljük, hogy eszünkbe sem jut helytelen voltuk fölött gondolkozni, vagy arra gondolni, hogyan lehetne máskép és helyesebben formálni azon művészi eszmét, melynek hordozójáéi kényszentette őket értelmetlen faragójuk. Azonban ha az Ízlésünket és Ítéletünket megvesztegető minden mellékes befolyástól elvonatkozunk, akkor igazolva fogjuk látni áltatok a baroccról mondottakat. A barocc-féle formatió nemcsak az apróbb díszítési részletekre terjedett ki, hanem átalán az egész épületek alakítására is. A templomhajó átmenete a szentélybe ; a kapuzat; az ablak nyílások metszete; a boltozatok és fülkék- s végre az egész épületnek terve, mind szenvedik a barocc hatásait. Dr. Matzke Valér. (Folyt, köv.)
