Eger - hetilap, 1878

1878-03-21 / 12. szám

90 Vili. vál. kér. Hatvan II. negyed, választ 4-et. Választási elnök: Kubik Endre, hely. Visontay Ignác. Választási hely: Pet­rovich Ferenc háza 616. sr.. IX. vál. kér. Hatvan III-ik negyed, választ 4-et. Választási elnök : Almásy Felix, hely. elnök Danilovich Pál. Választási hely: Danilovich Pál háza 874. sz. a. X. vál. kér. Hatvan 4-ik negyed, választ 4-et. Választási el­nök : Muráuyváry János, hely. elnök Sir Gyula. Választási hely : V. P a p p János háza 1176. sz. a. Eger városa részéröl 1878. március 17-én tartott képviselő ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Az 1878-ik évre összeállított legtöbb adót fizetők névjegyzéke bemutattatván, kihirdettetett, s egyszersmind az 1871. 18. í. c. 47. §-áboz képest az alispán megkerestetett, bogy a városi képviselők választására a határidőt tűzze ki. Ezután felolvastatott azon városi képviselők névsora, kik a 6 évet ruár betöltötték, és így a községi törvény 43. § a értelmében a képvi­selőtestületből kilépnek ; a kilépett képviselők névsora következő : I. vál. kerületből: Bernekker Ferenc, Károly Károly, Ruzsin B ;dog, Derszib Rudolf, Greiner Arnold, Schvartz Adolf, Godál Albert, Bri- ger Mór, Rendek József. — II. v. k. Nagy Bernát (György), Pirk Janos, Hamza Mihály, Dvorak János, Pászti Gábor, Májer Ferenc, Mátyási István, Kotsis János. — III. v. k. Tóth János, Mikó Pál, Demetrovits Sándor, Misitz Károly, id. Morvái Károly, Neumann Márton, Csiszár Antal, Füri Ferenc. —- IV. v. k. Vantsay Ferenc, Szederkényi Nándor, Poppel Gyula, Jobbágyi István, Sebád Ja­kab. — V. v. k. Biró Benjámin, Csutorás Antal, Gál Márton, Mol­nár János. — VI. v. k. id. Szeredi János, Kelemen Ignác, Vison- tai Ignác, Vas János. — VII. v. k. Ecsedy László, Gá! Jó­zsef (szobrász), Pitler László, Simon János. — VIII. v. k. König Endre, Nagy Pál, Kormos JáDos, Spák József. — IX. v. k. Kocsis Ferenc, Zalár József, Fialkovits István, Varga József. A városi képviselők választására jogosítottak névjegyzéke be­tűrendben összeállítva, 12 füzetben, az összeírást eszküzíö választ­mány által bemutattatik. Ennek kapcsán mditványoztatott, miként tekintettel azon kö­rülményre, hogy úgy a választók, mint a legtöbb adót fizetők név­jegyzéke a törvény értelmében összeállítva van, a választó kerüle­tek felosztása s a választási elnökök megválasztása iránt a köz­ségi törvény 37. illetőleg 49. §-a értelmében intézkedés tétessék. Tekintettel a községi törvény 37. §-ára, melyszerint egy választó­kerületben 200-nál kevesebb és 600 nál több választó nem lehet, a városi képviselők választására nézve a választó-kerületek a fön- nebb közölt beosztás szerint alakíttattak meg. E felosztás, illetőleg megalakítás, városszerte szokott módon közhirrététetni, a választók névjegyzéke pedig a választási elnököknek kiadatni haíároztatik, oly utasítással, hogy a megtörtént választás után eljárásuk eredmé­nyéről az 51. §-hoz képest a képviselő-testületnek jelentést tegyenek. Indítvány folytán, az 1871. évi 18. t. c. 53. §-a értelmében az igazoló-választ cány tagjaiul: Petravich Bertalan és Eisenmann János, póttagokul pedig Kánic Lipót és id. Fekete Károly válasz­tattak meg, miről az illetők, úgy az aiispáni hivatal értesitendök. A városi tisztikar, segéd-kezelő- és szolga-személyzet létszá­máról, hatásköréről, munka-felosztásáról és a fizetések mennyiségé­ről szóló szabályrendelet elfogadtatott, s megerősítés végett a me­gyei bizottsághoz felterjesztetni határoztatott. A város tulajdonához tartozó, város ujházának kir. postahe- lyiségül leendő átadása, .illeiöleg a bérleti szerződési pontozatok megállapításával, Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt Fülöp József, Eisenmann János képviselők, és Kempeien Béla városi ügyész bízatnak meg. Végül a városi küldöttség azon jelentése, hogy az egri vas­úti menetrendnek legközelébbi megváltoztatása Egerre lehető ked­vezően fog megoldást nyerni; tudomásul vétetett. Eger, mart. 2i. 1878. Egy tiszta, csöndes ház, néhány tágas, világos szobával; egy kisded kert, vagy kertté alakított udvar, zöld pázsittal « néhány árnyas fával, s eme leirt helyiségbe egy Fröbelféle kertészné, s egy dajka, gondosság, — szeretet- és türelemmel: — ennyi ösz- szesen az egész, melyet a jövő nemzedék érdekében egy huszon­egy ezer lakossal bíró város társadalma nem nélkülözhet tovább. És dacára népboldogitó, nemzetszeretü, önfeláldozó készsé­günknek, dacára intellectualis erőnknek, és cnlturaüs törekvéseink­nek , dacára lángoló bonszeretetiinknek . és faji büszkeségünknek, mégis nélkülöznünk kell, mert hiányzik belőlünk a gondos előre­látás, kevés bennünk a vagyon áldozatkészsége, és végre nélkü­lözzük teljesen az ouzés nélküli emberszeretet magasztos érzelmeit! Ez alatt pedig „pusztulunk, veszünk az újszülötteknek 30 u/0-ka hal el egy éves koruk előtt, az összes megbaltakból pedig 60°/0 ékot tesz ki a gyermekek halandósága 7 éves korukig; és egy év alatt. 502 gyermek semmisül meg a visszahozbatás minden reménye nélkül, az indolentia, az óvó rendszabályok hiánya, és az eszközök elégtelensége miatt! A fenyegető szemrehányás súlyos átokként fog kisérni ben­nünket; és ha még tovább is a bajok orvoslásánál tétlenek mara­dunk, s a felmutatott jelenség az elrémitö fájdalom hangján mutat fajunk elpusztulásának okaira, s a hazafiui mély aggodalom szo­rult szívvel töpreukedik a felett, hogy ha nem gondoskodunk mó­dokról és eszközökről ennek megakadályozására: az esetben egy emberöltő alatt az ezrenként kora sírba szállt kisdedek panaszos sóhaja méltán üldözend sírunk sötét küszöbéig ! Megdöbbentő statistika, s elrémitö számarány a halandóság­ban, ami e lapok múlt számában közzétett kimutatásából kitűnik. De elrémitö különösen a gyermekek halandósági összege, mely csaknem páratlan unicumként áll a statistikai kimutatásokban; s akiben csak szív van, kiben még csak egy kis bazaüság lakozik, kinek lelke még nem kietlen sivár és világgyülölö, elborzad, meg- merevül ennek hallatára, s kénytelen gondolkodni, mi módon, mily eszközökkel volna lehető eme pusztító veszedelmen segíteni,, mikép volna orvosolható ezen, fajunkat kiirtással fenyegető ve­szély. És kell, elmaradhatatlan kötelesség, hogy ennek gondolata tettre és áldozatkészségre serkentse a polgárok egyetemét; kell, és szükséges, hogy az intelligeníiát csoportosítsa, és nem képzel­hető, hogy ennek a veszedelemnek tudata a phylantrophiát a leg- tevékeuyebb munkásságra ne hozza solidaris összeköttetésbe egy­mással. De a felelősség, mely minket terhel, a jövőt illetőleg szigo­rúan követeli is tőlünk az ez iránybani szorgos figyelmet; mert hiszen ennek elmulasztásával bűnsegédeikké válnánk a gyermek- gyilkosoknak ép úgy, mint a bűnös mulasztást és hanyagságot el­követett értelmetlen vagy tehetetlen anyáknak, és utódaink bizony­nyal kimondandják felettünk a „bűnöst“, és pedig nem érdemetlenül. „Egy gyermek menhely ajövö nemzedék megmenfhetése végett: ez a kiáltó hang, harsogja keresztül e város minden értelmes és gondolkodni tudó polgárának szivét. Egy gyermekmenheiy, hová az éíetfentartási gondok- és munkában verejtékező anya vitesse gyámoltalan gyermekét azért, hogy egész napi fáradságos munkáját báboritlan, aggodalomtól menten végezhesse, s a nyugalom és pihenés órájának elérkeztével épen és egészségesen vehesse ki azt a gondos ápolás alul. Egy gyermekmenheiy, hol a kisded értelme az ártatlan játékok között fejlesztetik. Egy gyermekmenheiy, mely hivatva legyen megóvni a magára hagyott ártatlan, tehetetlen kisdedet a reá váró sok ágú veszedelemtől. És végre egy gyermekmenheiy, mely a szabad moz­gás, tisztaság, és rend fentartásával az egészséges fejlődést bizto­sítja, és megmenti azon kóroktól, melyek ragályként pusztítanak és ölnek a védtelen gyámoltalanok és elhanyagolt kisdedek so­raiban ! Ez kell Egervárosának ! És ha tudunk kifejteni erélyt, követ­kezetességet a politikában, fokozzuk erélyűnket ezen eszme kivite­lénél, és rendiíhetlen következetességgel iparkodjunk annak létesit- hetéséu; mert hiszen ez is a politikához tartozik, még pedig a jó politikához; ebben gyökerezvén a nemzet fenmaradhatásának egyik alapfeltétele. És ha tudunk a politikában ezreket áldozni csak azért, hogy elveink előtérbe juthassanak, áldozzunk csak filléreket a gyermek­menheiy létesithetéseért, és dúsan kamatozó tökét halmozhatunk össze a nemzet számára az egykor hazafiakká válandó gyermekek nagy részének megmentbetésénél ; mert hiszen oly kevesen va­gyunk, hogy minden egyedérf, mely a nemzet és fajank családjá­hoz tartozik, pótolhatatlan kár, ha elpusztul! Ezen eszmének létesithefésére hívjuk fel a város hazafias atyáit és lelkes polgárait. Vajha szavunk ne lenne kiáltó szó a pusztában ! . T. Vélemény a megyei gyúrni ügy központosítása és pénzkezelési rendszerét illetőleg. (Folytatás.) Vannak ugyan kik, azon merész állítással élnek, hogy a me­gyei árvapénzí kell mind betenni valamely hitelintézetbe, és akkor az egyénenkénti kezelés is létesíthető. Szép dolog azt ily puszta T

Next

/
Oldalképek
Tartalom