Eger - hetilap, 1878
1878-02-07 / 6. szám
XVII. ér-folyam. 6. szám. 1878. február 7-éu. Előfizetési dij: Egész éyre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 8 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 45 ,, Egyes szám . — 18 „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, febr. 7. 1878. Bellii a felbomlás processusai, kívül a pusztulás nyilvánvaló jelei: ezek jellemzik a legújabb politikai helyzetet. És semmi összetartás, legkevesebb egyetértés sem észlelhető sem kivtil, sem belül. Mindenütt viszály, confusio, önzés és semmi hazafiság. És ezen ellenségek fognak bennünket elemészteni, nem a muszka. Előbb elgyengíteni, később elemészteni. A rettegett helyzet, melytől féltünk, minden k ó r tünete i- v e 1 előállott. Itt benn a hazában a parlamenti heves harcok, s erős törekvések a kormány megbuktatására; — határainkon pedig a nemzeteket pusztító irtó háborúk. Csakis ezt várhatták, csak az ily situátiókat remélhették elleneink. azok, kik romlásunkra törnek egy félszázad óta, hogy céljaikat, terveiket keresztülvihessék. S ha a helyzet nem fog változni rövid idő alatt, rövid napok alatt talán keresztül is vi- endik. És hol a mentség? Merre a vigasz, a remény? Sehol. Egyedül a gondviselés menthet meg bennünket ennyi zűrzavarban, melyben már a leghidegebb számitó politikusok is kezdik fejőket veszteni. A közgazdasági harc, mely mélyebb nyomokat készül hagyni rajtunk, mint egy dúló háború, a legmagasabb tetőpontját érte el. Ellenségeink kapitulatiot követelnek —- kegyelemre; a kórmány tisztességes békét ajánl tiz hosszú évre, a magyar ellenzék csak a fegyverszünetbe hajlandó beleegyezni, s néhány év múltán újra folytatni a pusztító harcot. Valóban hasonlítható helyzetünk képe keleti testvéreink szomorú romlásához, hol a békefeltételek csak azért tűntettetnek fel idönkint az elbizakodott győzők által, hogy midőn elfogadtatnak, legyen mit ismét módosítani, szigorítani, és megtoldani mindaddig, mig a föltételek — feltétlen megadássá nem devalválódnak. A közgazdasági kiegyezés a birodalom másik felével mármár létre jött, a birodalmi két kormány hosszas küzdelem és viszály után teljes egyetértésre jutott, s a magyar parlament többsége a kiilhelyzet befolyása és nyomása alatt, áldozattal, és pedig nagy áldozattal hajlandó lett volna a kormányt támogatni és megszavazni a vám- és kereskedelmi egyességet, midőn a Lajtán túli kormány, pártja részéröl cserben hagyatva, leköszön, s az oly sok időt igénybe vett egyesség minden eddiggi megállapodása nullává törpiilt, megsemmisült. Vájjon nincsen-e igazuk azon politikusainknak, kik most az egyesség helyett a provisoriumot ajánlják mintegy expediensül, mert hiszen ki biztosit bennünket arról, hogy az újonnan megalakulandó lajtántúli ministerium nem fog-e ismét oly huzavonó eljárást követni, melyben ismét csak nekünk kell engednünk, és ha engedtünk — nem fog-e ismét oly parlamenti perfidia ismétlődni az újonnan alakult kormánynyal is, mint aminö a mostanit meg- buktatá, melyet a szokásos politikai immoralitás még egyetértő, s előre kiszámított tervszerű csínynek is enged gyauitbatnunk ? Elkeserítő állapotok és szomorú jövendő. Különösen most. midőn hazánk életérdekei forognak kockán; midőn prédára kész táborok lesik vért szomjazva azon je Iszót, mely bennünket ellenségeikké declarál. És mily kilátás lehet a bel- és külügyi chaos kibontakozására, midőn a veszélyt látó hazafiak közt sincs egyetértés, midőn parlamentünk elemeiben túlsúlyba jön a már inaugurált vakandok- politika, mely nem annyira a meggyőződés, mint a haszonvágy önző érdekeit tűzte magának célul; mely eljárás gyöngíti benn a kormányt, s csökkenti tekintélyét künn; mely ép úgy elkárhoztatandó, mint egynémely előző kormány azon eljárása, hogy az ingatag elemek meghóditása végett kész volt concessiokat osztogatni a közjó hátrányára, a haza kárára. Ily zilált helyzetben csak az összetartás menthet meg bennünket; s csak is ezt óhajthatjuk úgy a parlamentnek, mint a haza összes fiainak ; mert hiszen készül már a zivatar, s az orosz hóditó, dacára, hogy a béke-előzményeket aláírta, egyre gyűjti százezreit katonáinak határainkon; — s mi lesz akkor, ha viszályban talál bennünket önmagunkkal a veszély ? Ekkor nem menthet meg bennünket semmi! Ezért volna óhajtandó a közgazdasági kérdés mielőbbi megoldása. T. Az egri keresk. s iparhitelintézet üzletforgalma 1877. évben. Volt alkalmunk az egri kereskedelmi s iparhitelintézet múlt 1877-ik évi zárszámadásaiba betekinteni, melyből ismételve azon meggyőződést szereztük magunknak, hogy e fiatal intézet, gondos, lelkiismeretes és szakavatott kezelés mellett évről évre nagyobb emelkedésnek s virágzásnak örvend. Összehasonlítva a nevezett intézet 1877-iki mérlegét az 1876- iki üzletforgalommal, kitűnik, hogy a forgalom volt: leszámítolt váltókban 1876 136 051.18 37 55 1877 194,088.94 1877-ki többlet ... 58,037.76. 11,870.00 előlegekben 1876 . . 3? 1877 . . 14,343.00 1877-iki többlet 2,473.00 jelzálogokban 1876 . 11,060.00 13,890.00 „ 1877 1877-iki többlet 2,830.00 betétekben 1876 . ... 36.44052 n 1877 . 69,447.95 Összes forgalom 1877-iki többlet 33,007.43 t 1876 . 823,572.91 1877 . . 1.187,360.81 1877-iki többlet 363.787.90 f Tiszt jövedelem 1876 . . . 8,000.36 33 77 1877 . . . . 7,701.03 1877-re kevesebb 299.33 írttal. Hogy az 1877-ik évi tiszta jövedelem 299 frt 33 krral kevesebbet tüntet föl, mint az 1876-iki tiszta jövedelem, annak oka
