Eger - hetilap, 1878
1878-12-05 / 49. szám
387 Prezenszky Antalné 1 frt, Fülöp Lajos 40 kr, Kremmer Lipót 40 kr; Biró János 20 kr, Gabonyi Ignácz 50 kr, Bóta János 20 kr, Orosz Kálmán 30 kr, özv. Tamasy Mária 20 kr, Intribusz László 10 kr, Rárdosnö 40 kr, Fülöp Ignácz 20 kr, Bolla Józsefné 30 kr, Szűcs István 10 kr, Bóta Ignácz 1 írt, Cserey Ignácz 2 írt, Elek Mihály 1 frt. Politikai szemle. Az angol-orosz viszonyok mindinkább feszültebbek lesznek, s minden jel arra mujat, hogy a keleti kérdésből még egy „ázsiai kérdés“ is növi ki magát. Az angol kliiügyi hivatal által az afgán viszonyokra vonatkozólag közölt okmányokból kiviláglik, hogy a kabuli emirt Oroszország lázitotta fel Angiia ellen, hogy a keleti kérdés gyökeres elintézésében — miot a derék Sko- belev mondá — Európában szabad kezet nyerhessen. Az angol kormány azonban, ismervén Oroszország szándékait, a legnagyobb erélyt fejti ki, hogy az afgánok el en indított háború mielőbb sikerre vezessen. Az angol csapatok gyorsan nyomóinak előre s Dsellalabadig jutottak. Ez alatt ugyan a sereg háta mögött a szorosokban ellenséges csapatok mutatkoztak, melyek a közlekedést veszélyeztették; de, a legújabb távirati tudósítás szerint, Cavagnari őrnagy az ellenséges törzseket megfékezte s a közlekedést belyré- állitotta. Az occupatio kérdése kedvezőbb fordulatot kezd venni, a mennyiben megbízható forrásból arról értesülünk, hogy Boszniát és Novi-Bazárt illetőleg Ausztria-Magyarország és a porta között az egyetértésnek minden akadálya el van immár hárítva s az erre vonatkozó egyezség tervezete a napokban alá fog Íratni. — A bosuvák menekültek hazaszállítása is megkezdődött. Számuk 101,300-at tesz. A legnagyobb rész a biháesi kerületből való. November végéig élelmezték őket; de a keresetképtelenek továbbá is 6 krt kapnak uaponkit és segélyt házaik fölépítésre, gazdasági eszközökre és vetőmagra. A bolgár lázadás, az orosz hatóságok támogatása mellett, folytou és nagy mérvekben növekszik. A török csapatok támadása egyelőre megakadt; mert a lázadók magát Serest a török hadműveletek alapját fenyegetik. E mozgalom legnagyobb veszedelme abban rejlik, hogy avval arányban nö a mohamedán lakosság fanatizmussá is. mely különbség nélkül a keresztények ellen fordái. A porta ugyan mindent elkövet, hogy a kihágásokat megakadályozza ; de nem képes megfékezni a mohamedánok dühét, s éppen ez kell Oroszországnak. A nagyobb bonyodalmaknak elejét venné, ha igaz volna azon hír, hogy a porta és Oroszország között a san-stefanoi szerződésnek a berlini congressus határozatai értelmében leendő módosítása és a török területnek az orosz csapatok által márcziusig történendő kiürítését illetőleg megállapodás jött létre. — Bulgária fejedelmének megválasztása 1879. jan. 1-én fog megtörténni. Mint trónjelöltek Ignatiev tábornok, Vassilcsikov, Reuss és Battenberg herczegek forognak szóban. Belgrádból is azt a hírt veszszük, hogy Milán fejedelem elleni összeesküvést fedeztek fel, miért idegeneknek egyelőre meg- tiltatott, hogy a fejedelem tartózkodási helyére, Nisbe utazzanak. A románok valahára megkapták az oroszoktól Dobrudsát s tényleg be is vonúltak oda. Különben a czár egy idő óta rendkívül előzékeny Románia irányában, tehát — a conventio mégis létre jött. A porosz kormány, mióta az országgyűlés a szo- czialista törvényt megszavazta, a legnagyobb szigorral jár el a szoczialisták ellen. Egy hó lefolyása alatt betiltott 143 egyletet s szövetkezete?, 37 újságot és 101 nemidöszaki iratot. Megjegyzendő, hogy még az említett törvény kihirdetése előtt számos szoczialista egylet önkényt oszlott fel s számos ily irányú lap önkényt szűnt meg. A legújabb hirek szerint 40 kiváló szocziáldemokrata kiutasítási rendeletet kapott, köztük Hassel mann és Fritsche országgyűlési képviselők ; nov. 29-én pedig Berlinben kihirdették az ostrom- állapotott s megkezdődtek a házmotozások, fegyverelkobzások stb. így készülnek a berliniek Vilmos császár hazaérkezésére. Ez is szomorú állapot. Franc zi aországban nagy izgalmat okoz a nemzetgyűlés többségének azon szándéka, hogy a volt reakczionarius kormány tagjai — Fourtou és társai — vád alá helyeztessenek. Olaszországból minden újabb hír csak orsini-bom- bák, gyilkosságok- és elfogatásokról szól. Az elfogottak között mindenféle rangú és rendű ember van, mi mutatja, hogy a forradalmi mozgalom a nép minden rétegét megragadta. Hirfüzér. — (Gyászhirek.) KotznéPalóczy Judith asszony múlt hó 28-án, déli 1 órakor elbúnyt. Még lapunk múlt számában azon óhajunknak adtunk kifejezést, hogy a szenvedő emberiség e tűnődésére, amint útközben egy vendéglőből szivríkató zeneszó s Józsi hangja csengett fülébe: „Volt szeretőm, esztendeig sirattam, Az volt az én mindennapos hallottam; Most is meg van a hütelen — de másnál, No de sebaj ! több is veszett Mohácsnál. . .“ Irma amint hazaért, szobájába vonúlt és lefeküdt. Úgy szeretett volna elaludni, hogy lelke nyugton legyen a szemrehányásoktól, de álom nem jött szemére. Mindig előtte állt Józsi lenéző tekintetével, mely mellett érezé kisebbségét ; mindig előtte voltak azok a sötét vádló szemek, melyek villámai lelkét úgy égették s mindig fülébe csengett a vád: „Most is megvan a hütelen, de másnál . . .“ És sirt keservesen, de a könyek sem könnyiték meg lelke bánatát, melyet ingatagsága felett oly mélyen érzett. Elhatározta magában, hogy másnap visszaküldi a grófnak a jegygyűrűt s ir Józsinak, hogy felejtse el a múltakat s szeresse öt ismét; szeresse oly forrón, oly lángolón, mint azelőtt szerette. S ha ö fá- tyolt vet a múltra, ha ö megbocsát neki s keblére szorítja: mily boldog lesz ö akkor ! — A jövő varázsképei elbűvölték lelkét, mosolyt csaltak ajkára és lezárták szemeit. — Irma elaludt. És milyen álmai voltak ! Azt álmodta, hogy menyasszony volt s esküvőre ment. Fényes násznép bámulta szépségéi, de vőlegényét nem látta sehol. A pap előállt, de a vőlegény még mindig késett. Körülötte oly gúnyosan suttogtak s ö igy szólt egy valakihez a násznép közt: — Jer! a pap esküre vár; esküdjél nekem örök hűséget s én tégedet szeretni foglak. Az a valaki pedig szétszakítá mellén öltönyét s keblére mutatott, melyen egy sötét vérző seb volt, s azt felelte: — Hűséget már esküdtél nekem, s hogy nem tartottad meg: tanúsága e seb. De hegesztd be ezt keblemen: s én szeretni foglak újra és megesküszöm veled. 0 feltekintett annak a férfiuak az arczába s rémülve látta, hogy Józsi az; és beakarta azt a vérző sebet keblén hegeszteni, de amint feléje nyúlt, az még jobban vérezett s pirosra fösté hófehér arafátyoláf. Ékkor ö felsikoltoít és — felébredt. Szemei bevoltak esve s arcza halvány volt, mint a ki régtől fogva szenved, s amint az ágyával szemben levő tükörben meg- pillantá magát, majdnem megijedt magától, s mégis oly jól esett neki, hogy felébredt s hogy cs^k álom volt amit látott. (Vége köv.) A párisi „Ballon Captif.“ E lapok hasábjain említve volt már a párisi világtárlat egyik legnevezetesebb jelensége, a mely a kiváncsi látogatókat 500 méternyi magasságra emelte a légbe. Hogy a t. olvasó közönség azon részének, kik nem vándorolhattak el Párisba. a modern világ eme Mekkájába, némi fogalma lehessen ezen csodaszerü tüneményről, megkísértjük annak lehetőleg híi és pontos leírását adni. Ezen óriási légmadárnak nagysága jóval felülmúl minden eddig ismert léghajót; még soha sem kisérték meg léghajót ily nagyszabású alakban előállítani ; mig ugyanis az eddig készített léghajók legnagyobhika, az „Aigle“ csak 14,000 köbméter volt, addig a „Ballon Captif“ 25,000 köbméter. Átmérője ez újvilági óriásnak 36 méter, felülete 4050 □ méter, magassága 55 méter, tehát 10 méterrel magasabb, mint az „Arc de Triomphe“ koronája! Volt ugyan az 1867-iki párisi világkiállítás alkalmával is egy léghajó, de ez mind nagyságára, mind pedig hasznavehetöségére és horderejére nézve eltörpül a „Ballon Captif“ mellett; amaz ugyanis csak 5000 köbméter volt, 12 személyt volt kép* s befogadni és csak 25 méternyi magasságra emelkedett; a mostani 50 utazónak kényelmes helyet adott és 540—600 méter magasságban lebegett. — Valóban merész vállalat, s csakis egy oly kitűnő szaktudósnak, mint a minő Mr. Geffard, fáradbatlan s hosszas kísérletei teremthették meg e majdnem esodajelenséget. — Hogy e szavaimban
