Eger - hetilap, 1878

1878-12-05 / 49. szám

388 jótevő angyala: vajh mielőbb felüdülne betegségéből, de a Gondvi­selés nem hallgatta meg forró óhajunk; a kéz, mely annyi jót tett: örökre merevült; az ajk, mely annyi vigaszt hinte: örökre néma lett; a szív. mely minden nemes és dicsőért felhevült: meg­szűnt dobogni: a nagynevű Palóczy László honleányi erényekben gazdag gyermeke, a szegények és árvák jótevő angyala itt hagyta földi lakhelyét; magasztos lelke a magasba vágyott s mennybe szállt. — Férje Kotz József, nyug. százados és gyermekei : Dominkovics Má­ria ismert nevű Írónő és Kotz Józsi, min. fogalmazó siratják a de­rék nő elhúnytát s velők együtt gyászol Miskolcz s a hon- és em­berszeretet tisztelőinek ezrei. Temetése m. hó 30-án ment végbe a legnagyobb közrészvét mellett. A pompás érczkoporsót 14 koszorú diszité, melyeket a borsod-miskolczi nöegylet, az ev. nöegylet, a lövész- és honvédegylet, a tüzoltóegylet, Miklósy színtársulat a stb. hoztak a nemes hölgy temetésére. Jelen volt a város szine java rang- és valláskülönbség nélkül, az egyletek, tisztikarok testüle tileg. A gyászbeszédet Kun Bertalan, superintendens mon­dotta. A sírnál a színtársulat zengett búcsú gyászdait. A ze­nét a Miskolcion állomásozó „Lajos-Victor“ ezred zenekara szol­gáltatta. — Áldás emlékére ! Ugyancsak őszinte részvéttel vettük tudomásul Özv. M á h r Ferenc z né sz. Gi lányi Borbála, Steinhäuser Istvánné úrnő édes anyja, m. hó 29-én, 88 éves korában történt elhúnytát. Te­metése szép részvét mellett m. hó 30 án mentvégbe. Béke poraira! * (Kitüntetés.) A „szegedi általános ipartársulat,1' hazánk egyik legtevékenyebb ipartársulata, a hazai ipar felvirágzása és az iparosérdekek fejlesztése czéljából az e téren kiváló érdemeket szerzett férfiakat elismerő diszokmánynyal tüntette ki, hogy igy az iparérdekek iránt szükséges érdeklődést fejleszsze, fokozza és a kívánt eredménynyel emelje. — Városunkból, a tár­sadalom és iparterén tanúsított tevékeny működésűkért általánosan tisztelt három férfiú :Gyubek Lajos, az egri általános ipar­társulat“ elnöke, Braun József alelnöke, Glósz Károly választmányi tagja részesültek ezen megtiszteltetésben. Nevezett férfiaknak a megküldött diszokmányok az „egri ált. ipartársulatw- f. évi decz. hó 1-én tartott választmányi ülésében lett átadva Ü r- m é n y i Antal, ez alkalomra megválasztott elnök által, kit — a társadalom és ipar terén kifejtette tevékenységéről és munkássá­gáról mindnyájan ismerünk és tisztelünk. Elnök érzékenyen szó­lott azon megtiszteltetésről, mely ezáltal nemcsak a diszokmányt nyert férfiakat, hanem egyúttal az „egri ált. ipartársulat“-ot, az egri iparosokat s Eger város polgárait érte. Utána K e m p e 1 e n Béla, a társulat jogtanácsosa fejtegeti az okmányok czéljait, vá­rosunknak a 40-es években és az előtt létezett iparait, melyből ki­folyólag habár sajnálattal emlité fel, hogy az 50-es években váro­sunk ipara hanyatlott; egyszersmind örömmel jelezte, hogy iparunk pár év óta lendületet nyert, mit első sorban a kitüntetett férfiak tevékeny működésének tulajdonit. — Ezután elnök a választmányi tagok éljenzései kíséretében átadta az okmányokat, lelkesítő sza­vakkal buzdítva kitüntetteket a további munkásságra és tevé­kenységre. (P.) * (Adó-ügy.) Egerváros számvevői hivatala részéről, az átalá- nos jövedelmi pótadöról szólló — 1815 ik évi XLVII. t. ez. vég­rehajtása iránt kiadott 1251/876 számú „Utasítás.“ 9 §-ának 5-ik pontja értelmében, mind azon adózók, kiknek ingatlan birtokaira jelzálogilag bekebelezett adósság fekszik, felhivatnak hogy a terhek bevallására szolgáló Ívért, a fennt kitett hivatalnál folyó év deczemb. 31-éig jelentkezzenek; a nyerendő ivet pedig szabálysze- rüleg kitöltve legkésőbb 1879-ik év január hó 15-ig annál bizo­nyosabban szolgáltassák be, — mivel ezen határidő leteltével az ívek elfogadhatók nem lévén, a terhek után fizetett kamat összeg az illető adózók kárára az 1879-ik évre kivetendő általlános jöve­delmi pótadóból nem fog levonatni. Csiky Atilla, számvevő. —• (Az egri illetékkiszabási hivatal főnöke) Bárczy Ist­ván p. ü. titkár, Kassára helyeztetvén át, helyébe K e m p e- 1 e n Géza Kempelen Béla városi tanácsos fivére lön kinevezve, ki Győrött hasonló hivatalt viselt s városunkba már meg is érkez­vén hivatalát elfoglalta. * (Felhívás.) Miként városunk polgárai előtt tudva vagyon, a jövő 1879-ik évben Székes-Fehérvárott országos kiállítás rendez tetik, melynek sikere érdekében a központi bizottság nagy tevékenységet fejt ki. Azonban, hogy ezen kiállítás méltó legyen az országos névre, múlbatatlanúl szükséges, hogy ezen kiállításon iparosaink, gazdáink, művészeink, stb. kö­zöl mennél többen vegyenek részt. Hogy pedig városunk is ezen országos kiállításon kellőleg képviselve legyen, egy — a kiállítás érdekében működő bizottság létesítése volna kívánatos. Azért, az ügy fontossága érdekében felkérem városunk polgárait, kik ezen országos kiállítás iránt árdeklödnek, vagy azon kiállítókként sze­repelni óhajtanak, hogy egy rendező bizottság meg­nincs túlzás kiki beláthatja, ha közelebbről megvizsgálja az egész léghajót. Tekintsük mindenekelőtt anyagát. Ez a fent említett szakfér­fiúnak találmánya, mely először is könnyűségre s emellett tartós­ság- és szívósságra nézve a lehető legalkalmasabbnak bizonyúlt be; minden léggömb között ez daczolt leginkább az idő vas kar­maival. — A gömb anyaga több egymásra rakott rétegből áll, me­lyek a gömb belsejéből kifelé számítva ezen sorrendben következ­nek : 1) egy mousseline réteg; 2) kautschuk ; 3) finom vászon; 6) vulkanizált kautschuk; 7) lenmagolajban áztatott és ólomtajttal bevont mousseline; az egész ezen kívül horganynyal van bevonva. Ezen alkotmány elkészítése öt egész hónapot vett igénybe, és pe­dig éjjel nappal dolgoztak rajta. A háló, mely az egész gömböt kívülről bevonja, erős kötelek­ből áll, melyeknek átmérője 11 milliméter. Minthogy azonban a gömbön a csomókötések alkalmazása kivihetetlen vala, a mennyi­ben a csomók igen könnyen kidörzsölhették volna a gömböt, ép azért csak egyszerűen egymásba fűzték keresztezve a köteleket, a keresztezések alá pedig biztosítékul börlapokat alkalmaztak. — Hogy mily fáradságos és hosszadalmas munka volt a háló elkészí­tése, könnyen belátható abból, hogy 26,000 méter kötélből áll a háló, 52,000 átfüzés von rajta és 108,000 börgomblyuk. — Ezen háló erős köteledben végződik melyhez a fából készült hajó van erősítve, nemkülönben a horgonyok is. — A hajó maga 18 mé­ternyi kerülettel bir, átmérője 6 méter, a hajónak karzata 1 mé­ter széles. Az egész léghajónak, — ide nem számítva a gömböt, hajót, köteleket, horgonyokat — súlya 25,000 kilogramm. A léggömbnek gázzal való megtöltése nébány napot vett igénybe; a gáz kifejlesztéséhez 190,000 kilogr. kénsav és 80,000 kilogr. vas szükségeltetett. — A egész „Ballon Captif“ a Tuilieriák udvarában volt megerősítve, mely onnét gőzgépezet segélyével bo- csájtatott a légbe; a lég madara erős vassodronyokból készült kö­tél által volt a géphez erősítve, s ennek le- és felgombolyitásával eszközöiteték a fel- és leszállás. A bizottság tagjai által elörebocsájtott hosszas kísérletek után julius 23-án engedte meg a juri a „Ballon Captif„-nak a nagy kö­zönség általi használatát. — Kezdetben egy fel- és lemenetel 15 perczet vett igénybe és 10—15 egyénnél több nem is vállalkozott a légutazásra ; de később, midőn a vállalat életrevalósága bebizo­nyult, 50 személy ment be egyszerre és az egész fel és le utazás 8—10 percznél tovább alig tartott. A megindulás, az út tartama alatt az egész utazás semmi kellemetlenséget sem vont maga után; a ballonnak épen nem volt ingaszerü lengése, hanem az emlitett gépezet segélyével függélye sen történt az emelkedés és leszállás. — A felemelkedés kezdeté­vel a látvány megragadó volt, egy világvárost, hullámzó neptöme- get, épületek tömkelegét, tengerét szemlélni, a kígyózó Saine folyó, a pompás boulevárdok valóban festői látványt nyújtottak. — Kez­detben minden kisebb nagyobb épületet meg lehetett kitlönnöztetni, utóbb egy Notre Dame, Pantheon, Napoleon sírja voltak csak tisz­tán kivehetők. — Végre ezek is, főleg a rövidlátóknál lassan-las- san tünedeztek. — Csak a nagy térségek, egy boulogai erdő, hol az idegenek közül némelyek elefántokon, tevéken sétákat tettek, struezokon, kis kocsikban kéjutazásokat rendeztek ; vagy a Jár din des plantes 60—70 holdnyi térsége volt kivehető; az egész utón a franczia kedves szava hangzott „magnifique !J Vége mindennek ! a ballon a légtengerben elérte non plus ultráját; a gépezet lefelé húzta a foglyot, közeledett a földhöz és ekkor az egész közönség figyelmét nem fel- hanem lefelé forditá; kendőt lobogtattak, virágokat szór.ak a légben utazók elé. A nagyszerű illusio befejeződött ! A léghajó megérkezett, megállóit, ajtót nyitottak: s’ il vous piait — ba tetszik, tessék kiszállni ! (mert s’ il vous p'ait nélkül ott még a fiakkeressel sem lehet beszélni). Vége mindennek ! Ismét a földön, a mindennapiság honában voltak a lég utasai, -j-

Next

/
Oldalképek
Tartalom