Eger - hetilap, 1878

1878-01-31 / 5. szám

Bor-üzletünk érdekében.

Már 40 éve, mióta kis borüzletemet változó szerencsével folytatom. Oly hosszú idő ez, hogy a most élő fiatal és középkorú polgártársaim közül, — kik jelenleg javát, zömét képezik városunknak 1837-ik évben, midőn a borltzletet megkezdettem, — még akkor nem is éltek. Azért tehát nem lesz érdektelen, ha borüzletem akkori mibenállását és fokonkénti elöhaladását saját tapasztalatom nyomán szerzett ismereteimmel nyilvánosságra hozom.

Azon időben azon véleményben voltak az emberek, bogy a seprő a bor anyja. Addig szűz a bor, még seprőjén áll és a lehúzott bort pancsolt bornak tartották; de azért panaszkodtak a bor megtörödése, avasodása és megeczesedése ellen. Találtam akkor pinezéket, több száz bordó 1—6 éves borokkal megrakva, de azok mind seprőn voltak és legalább egyharrnadrésze a fentemlitett betegségben szenvedett.

En, ki Esztergomban növekedtem, az ottani szokás szerint mindjárt üzletem kezdetével boraimat lehúzva kezeltem és nem is vallottam kárát; de azt tapasztaltam, hogy némely bor még egyszeri lehúzás után is megtörte magát.

Hogy ez érdemben kellő felvilágosítást nyerhessek, Pesten lakó Havas József ö méltóságához és dr. Entz Ferencz úrhoz — kik a gazdászati és borászati téren országos tekintélyek voltak — folyamodtam tanácsért, kik azt mondották, hogy a törődésre hajlandó borokat többször kel! lefejteni.

Akkor tájban, ha valamely betegnek, vagy bárkinek szüksége volt egy üveg jó borra, ugyancsak járhatott házról házra ; mert a hordót egy pár üveg borért megkezdeni senki sem akarta, és ba valaki rajta megkönyörült, adott neki jó nagy árért a seprős borból, mely másnap többnyire már zavaros lett az üvegben. Ezeket tudva, többek felszólítására pintes üvegekben is megkezdettem a borárulást és mindannak daczára, hogy a belvárostól egy kissé távol van lakásom, még is szép keletnek örvendettem, mit később a belvárosban is utánoztak és folytatják mai napig is. Azonban azt kelle tapasztalnom, hogy némely bor, ha több napig üvegekben állott, megtörte magát, s ez nekem oly sok bajt okozott, hogy több száz üveggel újra vissza kellett a bordókba öntetni. Ekkor ismét a fentemiitett urakhoz folyamodtam tanácsért, kik azt mondták, bogy a törődésre oly nagyon hajlandó borokat nem elég többször lefejteni, hanem a lefejtéskor szükséges abba tisztító szereket tenni. Többfélét ajánlottak : de Iegczélszeriibbnek találtam a finom „frauezia gclalint", mely ártatlan és az ember egészségére nézve legkevésbbé sem ártalmas tisztitó szert magam tettem a hordóba; mit látva több nálam dolgozó idevaló napszámos, legalább is azt hivék, hogy sárkány-tejet, vagy Isten tudja mit teszek a hordóba. Ezt a városban elbeszélték, és igy engem elneveztek bor-pancsolónak; de én azzal nem sokat gondoltam, mert mindig tiszta, egészséges itaiu borom volt.

Később a magyar gazdasági egyesülettől a bor kezelését tárgy azó több jeles könyv jelent meg, melyek szorgalmas olvasgatása által a tiszta bor kezelésébe szépen belejöttem.

Legtöbb bajt okozott az 187G-iki termés, mert az. még a~ jobb helyekről való is törte magát, de az előirt szabályok és folytonos szorgalom által azok is megtisztultak. így tőlem olyan bor azon évről sem ment ki, a melyik törte magát, mi által csak is az egri bor becse növekedett. Most már bátran elmondhatom, hogy nálam törődött bor nincsen és már több év óta a főfájást okozó ként (Einschlag) végképen nélkülözöm; és helyébe az ártalmatlan salicilt használom, mely az utófor- rástól a bort jobban visszatartja, mint a kén. Ily fáradságos, pontos és szorgalmas kezelésnek köszönhetem, hogy borkészletem — habár kisebb mennyiségben is — faktorok közbejötté nélkül is dkél, mert minden vevőim meg vannak azzal elégedve. Itt fekszenek számos leveleim, melyben a legelőkelőbb házakból Írják, hogy csak azou tulajdon borokból küldjék, melyekből már küldöttem.

Birtokában vagyok több rendbeli borkiállításról szóííő elsőrendű dicsérő okleveleknek; különösen 1875 ik évben a budapesti országos borkiállítás alkalmával, hazai borainkból kiállított hétféle bor után elsőrendű érmet nyertem, mely bármikor és bárki által nálam megtekinthető.

Alig van a régibb bortermelők közt olyan, kiktől kí- sebb-nagyobb mennyiségben bort ne vásároltam volna. Mióta előhaladt korom miatt fiam vette át az üzletet, azóta költséges körutazásokat is teszek külföldön, bogy az egri boroknak uj piaczot nyerjek és tiszta lelkiismerettel elmondhatom, hogy bosszú évek során vezetett borüzletem folytán, az egr bortermelőknek többet adtam százezer forintnál, és igy bátran elmondhatom, hogy ninc3 Egerben senki, ki ez érdemben, többet tett volna.

Ha én a régi borkezdés mellett maradok, az általam e téren elősorolt vívmány elmaradt volna. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr rendelete folytán a néptanítóit közül évenkint mindig többen küldetnek ki a vinczellér-ké— pezdékbe, hogy az ott szerzett alapos ismeretek és tapasztalatok nyomán oktassák a népet, igy a bortermelés és kezeléskönnyebben elő fog haladni, mint eddig. Ezen haladást elö- segiti a m. kir. földtnivelés-, ipar- és kereskedelmi ministel által kiadott könyv is, melyben meg van írva, hogy a rósz években termett utolsó osztályú mustba — mely alig üti meg a Wagner-féle mustmérön 8—9 fokot és melyből, ha kiforja magát, zagyvalék sufri válik, mely’ az üvegben pás óra alatt még a savónál is zavarosabb, ízetlen, émelygős és egészségtelen itallá válik, — az utasítás szerint szölö-czukrot- tesziink, azt 14—lő fokra tetszés szerint felemelhetjük és ba a szölö-ezukor a musttal egviitt kiforja magát, lesz belőle a basználbatlan sufri helyett kellemes, egészséges, kedves izü és pénzzé tehető jó bor. Mi igen természetes, mert a ezukorhoz vegyitett víz elveszi annak túlságos savanyát, & ezukor pedig emeli erejét. Ezen két legártatlanabb vegyiték által válik a bor jóvá, a mint az általam teendő próba igazolni fogja.

De hogy erről magam is meggyőződjem, elhatároztam