Eger - hetilap, 1878
1878-11-28 / 48. szám
XVII. év-folyam. 48. szám. 1878. november 28-áu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 3 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egy esszém . — 12 „ EGER Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalom hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, nov. 27. A képviselöházban a felirati vita a hét folyamában is lankadatlan hévvel folyt. A felirati javaslatok egyike vagy másika mellett vagy ellen elmondott beszédekből csak az érdekesebbeket emeljük ki. — Br. Kemény János nagy tűzzel védelmezte a kormány politikáját; mert a viszonyokban gyökerrzönek találja. Bu- ján'ovics Sándor Bosznia megszállását kárhoztatja, mert nem lesz más vége mint az annexio, ez pedig nemcsak a dualismust, hanem az alkotmányt is veszélyezteti s pénzügyi zavarunkat csak tetézni ogja; mert a török államadósság Bosznia- és Herczegovinára eső fészét is el kell vállalnunk. Szlávy József, exminiszterelnök s a relirati bizottság elnöke (a baloldal zúgása és a jobboldal tetszése között) először a törököt ütlegelte s aztán a kormány ellen fordult (erre a baloldalon tetszés és derültség s a jobbon nagy áimélko- dás). Az occupatióról azt mondotta, hogy ennek költségei nincsenek arányban az elért eredményekkel s különben is zavart állam- háztartásunk rendezését hosszú időre lehetetlenné fogja tenni ; azért jó lett volna előbb pénzügyeinket rendezni s aztán e vállalatba kapni; ez nem történt meg s igy ma nem szégyeljük bevallani, hogy expansiv politika követésére képtelenek vagyunk. Azonban aggodalmai daczára is bízik a kormányban (!) és elfogadta a felirati javaslatot. -Utána Szalay Imre beszédében magát nyiltan a köztársaság hívének vallván, Tiszának szemére veti, hogy Calchas augur módjára (a „szép Helená“-ban) minduntalan megdörgeti masináját, lemondását, hogy pártját megrémítse. A nov. 19-iki vita nem volt oly gazdag érdekes mozzanatokban. A kormánypárt részéről Ivánka Imre s gr. Szapáry Gyula beszélt. Utóbbi (a gentlemanbe oltott orator, mint egy kormánypárti lap nevezi) védelmezte a kormány eljárását a keleti kérdésben s azt hiszi, hogy a berlini szerződés javunkra van és az occupatio által a kelettel nemcsak összeköttetésben leszünk, de a fölött uralkodni is fogunk. Az ellenzék soraiból négyen szóltak, köztük Orbán Balázs, ki azon múltkori vádját . hogy a kormány az erdélyi választásokra százezreket költött, adatokkal igyekezett bebizonyítani. Nagy derültséget keltett a házban, midőn Kállay János a többi között a „születési jog“ megszüntetéséről beszélt. A nov. 20-iki ülésben két figyelemre méltó beszéd mondatott el: A P a u 1 e r Tivadar- és Szilágyi Dezsőé. Pauler most is megmutatta, hogy igen szép előadása s széleskörű ismeretei vannak, de a kormány eljárása mellett meggyőző érveket ö sem tudott felhozni. Védelmezte az occupatiót, mert az, nézete szerint, úgy monarchiánk mint Europa érdekeinek megfelel, s annak igazolásnál, hogy az monarchiánkra nézve nem káros, Beoconsfield, Castellar, Lavelaye stb. nyilatkozatait .idézte. Szilágyi éles dialektikájával kötötte le a ház figyelmét; kár, hogy nagyon sokáig, mi beszédének csak ártott. Nem helyesli az oly föliratot, mely egyrészről a ház aggodalmainak ad kifejezést a keleti bonyodalmak miatt, másrészről meg az occupatiót az események természetes következményének tekinti. Meg van arról győződve, hogy e vállalat államunkat úgy physikai- lag mint erkölcsileg meg fogja gyengíteni, anélkül, hogy a kormány által kitűzött hármas czélt, t. i. az orosz hatalom túlterjeszkedésének meggátlását, Törökország fentartását s a balkánfélszi- geti szláv népek rokonszenvének megnyerését, — elérhetnék. Különben — úgymond — a kormány sohasem volt tisztában czéljai- val s politikájával, ha pedig nyilatkozott, ezt mindig oraculum- szerííen tette. Tisza a 60 milliót az erdélyi határok megerősítésére kérte, de mig mi oda néztünk arra a megerősített erdélyi szorosra, addig ö a 60 millióval szépen bevonult Boszniába; ugyanő elfogadja a felirati javaslatban kifejezett aggodalmakat, tehát saját politikája és következményei tekintetében maga is osztja azokat. (Elénk tetszés és derültség a baloldalon). A nov. 21-iki ülésben a kormánypárt egyik legkiválóbb s legtiszteltebb tagja Zsedényi Ede határozottan elitélte az occupatiót s visszautasította a kormánypárt kétértelmű felirati javaslatát. Beszédében arra utalt, mennyire megfelel az a szentpétervári kormány politikájának, ha oly népek illesztetnek be monarchiánkba, melyek régóta az orosz autokraczia diadaláért imádkoznak fel istenhez. Továbbá pénzügyi állapotunkról szólván, kiemelte, hogy Széli pénzügyminisztersége alatt reményünk volt, hogy pénzügyi viszonyainkat rendezhetjük; de a török tartományok elfoglalása halomra döntötték szép reményeinket; mert állambáztartásuuk deficitje csak ez évben legalább 80 millió frt lesz. Beszéde a házra nagy benyomást tett; a baloldal ujongott, a kormánypártban pedig átalános volt a lehangoltság. A nov. 22-ki ülésben két beszéd tűnt fel. Bittó Istváné, melynek heve és éle mindenkit meglepett és Wahrmann Móriczé, kinek beszéde határozatlansága miatt sem balról, sem jobbról egyetlen tetszés nyilatkozattal nem találkozott. Bitó a kormány eljárását sem a parlamentáris őszinteség sem az alkotmányosság követelményeivel nem tudja összeegyeztetni. Tiszának abban igazat ad, hogy külügyi politikánknak nem lehet, más czélja mint az orosz hatalmi túlterjeszkedés meggátlása a keleten; de meg nem foghatja, hogy Bosznia- Herczegovina megszállása által mikép lehet ezen czélt elérni ? Ez országok csak nagy haderő által és tömérdek pénzáldozat árán lesznek megtarthatók, s igy inkább erőnk elforgácsolására mint gyarapítására fognak szolgálni, a veszély pillanatában pedig az ellenség által minden oldalról körülvett positióba fognak bennünket helyezni. 0 a kormány merész, mindent koczkáztató politikájának, melyből csak bonyodalmak származhatnak, anélkül, hogy az Ari- adne-fonalat is kezünkbe adná, még indirekt támogatásához sem járulhat s Apponyi felirati javuslatát fogadta el. Nov. 23., a felirati vita 9-ik napján, többen beszéltek a függetlenségi, egyesült ellenzéki s kormánypárti javaslat mellett; azután Tisza mondott polemikus természetű beszédet, melyben a kormányt az ellenzéki szónokok támadásai ellen igyekezett védeni; de, habár ezúttal nagyobb sikert aratott mint első felirati beszédével, tartós hatást mégsem tudott előidézni; mert hazafias frázisokkal és ijeszgetésekkel senkit sem lehet meggyőzni. A nov. 25 iki ülésben 9-en beszéltek. Még többen is vannak szóllásra feljegyezve, A közös kormány a delegácziók nov. 21-iki ülésben nyújtotta be az occupatio költségeire vonatkozó előterjesztéseket. A 60 millió frtnyi póthitel nem volt elég; a túlkiadás október végéig 27 millió 720,200 frtra rúg; a november, deczember havi szükségletek 20 millió írtban állapíttattak meg s igy az occupatio 1878 végéig monarchiánknak 107 millió és 720,200 írtba fog kerülni. Az 1879. évi szükségletet a közös minisztérium 33 millió, 560,000 frtnyi összeggel véli fedezhetni; mi nem zárja ki, hogy több nem lesz. — Politikai körökben nagy feltűnést okozott, hogy az osztrák delegaczió nov. 24-iki ülésében, Herbst indítványára, azon okból, mert a berlini szerződést a reichsrath még jóvá nem hagyta, a közös kormány fennebbi előterjesztései fölött napirendre tért. Tehát a krízis itt is kitört. Várjuk lefolyását!
