Eger - hetilap, 1878
1878-07-18 / 29. szám
227 Horth, Atkár, G)-Halász, Oroszi, Gy.-Püspöki, Tarján, Rhéde Sólymos, Szűcsi. 5) A péter vásári kerületben, a) A választási elnök előtt: Pétervásár, Ivád, Füzes, Hasznos, Tar, Nagy-Bátony, Maczonka, Dorogbáza. Szuha, Mindszent, Nádujfalu, Bodonv, Párád, Rtcsk, Derecske, Bállá, Ismezeje, Erdökövesd, Váraszszó. b) a szavazási elnök előtt: Lelesz, Felnémet, Szarvaskő, Bakta, Bátor, Aranyos, Bocs Mikófalva, Bekölcze, Csehi, Szúcs, Fedémes, Sz.-Domonkos Sz.- Erzsébet, Sirok, Szajla. Szék, Terpes. Megjegyeztetik, hogy a puszták azon községekkel szavaznak, melyekhez közigazgatásilag tartoznak. A föntebbi intézkedésekről hirdetmény bocsáttamtt ki, melyből a választási elnököknek, a választási törvény 65 §-a értelmében való felhasználás végett 10— 10 példány-, s ezen felül a megye minden m.-városának, s nagy és kisközségének, élő szóvali kihirdetés és a községházán leendő kifüggesztés végett, a szolgabirók utján, egy-egy példány kiküldetett. Hevesm. orvos-gyógyszerész-egylet 1878, máj. 14-én Gyöngyösön tartott évi közgyűlésének jegyzőkönyve. (Vége.) 8. Folyóiratok és szaklapok közöl a kővetkezők rendeltetnek meg: Orvosi hetilap, Gyógyászat, Wiener Kedieinische Wochenschrift, Oesterreich. Pkarmaceut.-Zeitung; a gyöngyösi csoport részére a fönebbieken kivid a Berliner klein. Wochenschrift és a llason- szenvi Lapok. 9. Tagdij-iileték marad, mint a lefolyt évben. 10. Az ügyrend értelmében az administrativ ügyek letárgyal- tatván, elnök dr. Schönberger saját és tiszttársai nevében megköszönve az eddigi bizalmat, lemondását terjeszti be, s midőn az egyletet az új választásra fölhívja, fölkéri egyszersmind, hogy a választás folyamára korelnököt és körjegyzőt válaszszoD. Korelnökül dr. Hanák Vendel, körjegyzőül, dr. Britnauer Ambró választatnak meg. A szavazás előirt módon megkezdetvén, a szavazatszedö küldöttség tagjai Köllner és Kern tagtársak által a szavazatok meg- számláltatván, kibirdettetett a következő eredméuynyel. Elnök dr. Schönberger Soma; 1-sö alelnök: dr. Vezekényi István; 2-ik alelnök: dr. Brünauer Dávid; 1-sö titkár: dr. Kösztler. József; 2-ik titkár: dr. Koller János; 1-sö pénztárnok: Köliner tett üldözőbe. Nem rég még szilaj fiúnak ismerték s mint katona a városban nem egyszer dicsőségekre adta fejét; most azonban, határozatlan időre, szabadságon volt itthon s senki sem panaszkodott felőle. Józska a szép Marinka vőlegénye vala. 0 csalta vissza a kolbachi völgybe s tette derék, csendes fiúvá. Nem is gyakorolt rá senki más befolyást Marinkáu kivül. Régóta szerették egymást. Már mikor iskolába jártak mindig a tizennégyéves Józsi kisérte a nyolcéves Marinkát a hosszú úton, az erdőn keresztül, az alsó kohlbachi völgybe s védelmezte a többi pajkos gyermek ellen, kik a csendes leánykát, mert a legszorgalmasabb vala közöttük, nem igen szívelhették. Egyszer Józska, Marinka miatt, egy korosabb és erősebb fiúval összeveszvén, homlokán súlyosan megsebesült. Ekkor Marinka maga után vonszolta az erdőbe s a pataknál lemosta a vért arcáról és ruháiról. Józska fáradtan feküdt a gyepre s igy szólt hozzá: „Marinka, ha nagyok leszünk, elveszlek és te ápolni fogsz engemet, ha valami baj ér.“ És most itt volt az ideje, hogy férj és feleséggé legyenek az azóta felnőtt gyermekek. Este volt. A nyugvó nap megaranyozá a távoli bérezek sziklaéleit és a közel kömezöt s a fák sudarai zöldes aranyszinben fénylettek mint megannyi csillogó rózsabogár. Hüs szél susogott az erdőben, magasan a légben sas keringett s alatta pacsirta zengte dicsénekét. Áhitatos hangok, melyek az erdei magány csendjét meg nem zavarhaták. Feró éppen most tért haza az erdőből. Künn a tornáczban pihent meg, fejszéje még mellette hevert a pádon, szájában rövid pipáját tartó, néha-néha sürti fiistfellegeket fújván maga elébe. Marina mellette állott. „Hol van Marinka?“ kérdé a favágó feleségétől „Még nem tért vissza a kecskékkel,“ szólt a válasz. „Bizonyosan Józska vau vele!“ mosolygott a férj. Lőrinc; 2-ik pénztárnok: Kern József. Választmányi tagok: dr. Schwartz Dávid, dr. Szentkirályi Kázmér, dr. Gyöngyösi Soma. Dr. Schwartz a leköszönt tisztikarnak az egylet nevében köszönetét szavaz és ezt a jegyzőkönyvbe vétetni kéri. Dr. Schwartz indítványa elfogadtatván, a leköszönt tiszti karnak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. 11. Dr. Schönberger Soma megköszönvén a személyébe helyezett bizalmat, elfoglalja a gyűlés lelkes éljenei között az elnöki széket; hangsúlyozza, hogy minden törekvése és fáradozása az egylet íölvirúgzá8át eélozandja. Kéri az egyleti tagok szives közreműködését 12. Értekezéseket jelenteitek be: 1. Dr. Szentkirályi K. az egészségügyi rendőrségről tekintettel hazai közegészségi viszonyainkra. 2. Kú3z Máté a méhizom elfenésedés egy esetéről. 3. Dr. Gyöngyösi Soma: Élőpatakról. 4. Dr. Schwartz Dávid : a terhességben előjövő hányásról s annak gyógykezeléséről. Valamennyi értekezés a tagok feszült figyelme által kísérve zajosan megéljeneztetett s az értekezöknek jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatni haíároztatotf. 14. Dr. Kösztler indítványozza: Miután az egylet eddigi munkálkodása a legszűkebb körben mozgott s a nagy'gyülési jegyzőkönyvek, titkári jelentések, értekezések az egyleti tagok körén túl ismerve nem lön, indítványozza, a titkári jelentések, jegyzőkönyvek kapcsában, egyszersmind a jelen nagygyűlésben fölolvasott értekezések együttes kinyomatását s azoknak a magyar orvosi szaklapok szerkesztőségeihez közlés végett s az országban levő összes orvos-gyógyszerész egyleteknek tudomás végett elküldését elrendelni. Többek hozzá szólása után határoztatok : Dr. Kösztler indítványa, melynél fogva az értekezések a szaklapokban röviden közöltessenek elfogadtatik, utasitatván egyszersmind titkár, hogy a szükséges intézkedéseket annak idején megtegye. 15. Dr. Schwartz Dávid következő indítványát terjeszti be: Határozati javaslat. Tekintetbe véve: bogy a körorvosok institutiója a közegészségügyi törvényben gyökeredzik, s az egyes községekre nézve valóságos áldásnak tekinthető s azt mint létezőt föntartani kívánatos; de tekintettel arra, hogy a kormány a lélekszám meghatározásánál, tekintettel a terület nagyságára, nagyon is bőkezű volt, de annál fösvényebb a fizetési rnaxi„Én is azt gondolom, úgy szeretik egymást; mikor együtt, látom őket, úgy érzem, mintha megint fiatal volnék, mint akkor, mikor te, Feróm, megkértél.“ „Bizony, gyorsan múlik az idő.“ É pillanatban kecske ugrott a tornácba. „Ejnye,“ kiálta Marina, „a tarka már itthon van s igy Marinka sem lehet messze.“ És csakugyan nem sokára a másik kecske is elöszökött az erdőből s utána Marinka és Józska, kik eddig egymást átkarolva tárták, de most, miután a kunyhó közelébe értek, egymás karjaiból kibontakoztak. Józska mostan még mielőtt besötétedett volna elhagyta a favágó család kunyhóját. „Holnap jókor fel kell kelnem és apámat a schlagendorfi csúcsra kisérnem,“ mentegetödzék. A visszamaradottak nem sokára a kamrába vonúltak s a fenyiiszilánk csak rövid ideig világított át az ablakon a sötétbe. A hold világitá meg a halvány köveket, a kunyhó födelét s hová ezüst sugarai esének oly világos volt mint nappal, de az erdőszélen sötét vala s a fénylik úgy állottak ott mintha álmukban egymást átkarolva tartanák. Mély csend volt. De csakhamar megzörrentek a lombok s Józska lépett ki az erdőből. Halkan, igen halkan tücsök cirpelt. De a cirpelés a Józska szájából hangzott. A tücsök megint szólt, de most már hangosabban és a legény még harmadszor is utánozta e rovart, hangosan és áthatóan . . . s ekkor a kunyhó ajtaja felnyílott s egy fehér alak jelent meg előtte. „Te vagy Józska?“ hangzott halkan az erdő felé. „IgeD, én vagyok, Marinka, jöjj csak közelebb.“ S ö közeledett feléje és reszketve borúit kebelére. (Folytatjuk.)
