Eger - hetilap, 1878

1878-07-18 / 29. szám

2 28

nmm kitűzésénél és igy a kettő közt arány nem lévén, a munka- dij a munkához képest igen csekély ; továbbá

tekintettel arra, hogy a körorvos, kinek a betegek kezelése mellett, a közegészség fölött őrködni, a tisztaság, az óvintézkedések megtétele stb. ily félék működése jelentékeny részét képezi, de függő állása, melyben a községi választók a községi pénztárból húzott fizetés helyezi, kötelességét teljesíteni akadályozza, hacsak magát igen gyakran ellentétbe helyezni nem akarja, melynek levét ö inná meg; továbbá tekintettel arra, hogy kedvező körülmények közt, egészsége föláldozáaával is, annyit alig keres gyakorlata után, amennyi családja föntartására szükségelteiik, és halála után családja talán a legnagyobb Ínségnek van kitéve; indítványozom :

kerestessék meg a budapesti orvosi kör, vagy a kormány az iránt, hogy

1) a körorvosuak fizetése javitassék, illetőleg hogy a fizetési minimum 600 o. é. ftban állapitassék meg;

2) a körorvosnak fizetéseket ne a községi pénztárakból, mert e tekintetben igen számos panasz fekszik előttünk, hanem mint a többi tisztviselők, a megyei vagy adóhivali pénztárakból húzzák;

3) a körorvosüak árvái és özvegyei fölsegélésére léptettessék életbe egy országos nyugdíj-intézet, vagy szerveztessék egy országos nyugdij-intézeti alap.

Ezen határozati javaslatra vonatkozólag határoztatott:

Dr. Schwartz határozati javaslata egész terjedelmében elfo- gadtatik s ezen határozati javaslatnak a budapesti Orvosi Közlöny terjesztése — pártolás végett — elreddeltetik.

16. Dr. Vezekényi István kir tanácsos és I. alelnök a napirend letárgyalása, illetve a gyűlés befejezte után, a „Bárány“ vendéglőben tartand ó közös ebédre a tagokat meghívja.

Örömteljes tudomásúl vétetik.

Több tárgy nem lévén, elnök üdvözölve a tagokat s egyszersmind köszönetét nyilvánítva, szives figyelműkért és kitartásukért, az egylet 1878. évi nagygyűlését berekesztettuek nyilvánttja, az ülést bezárja. Hitelesíttetett Egerben, 1878. május 21-én.

Jegyzetté:

Dr. Kösztler. Schönberger Soma,

egyleti I. titkár. egyleti elnök.

Heti szemle.

A hét legfontosabb eseménye a berlini békeszerződés , melyet a congressusi küldöttek julius 13-án írtak alá, de nagy terjedelme miatt — az okmány mintegy 5000 szóból áll — eddig csak kivonatban hoztak a lapok.

Az egész szerződés ivrétben 23 nyomtatott lap és a szokásos bevezetésen kívül 64 cikket foglal magában. Leghosszabb a 2. és 14. §§-ok, melyek Bolgárország és keleti Kumélia határait állapítják meg.

Mi a nevezetes okmányt könnyű áttekintést engedő összeállításban nyújtjuk olvasóinknak.

Bolgárország autonom és adófizető fejedelemség lesz a szultán szuzerenitása alatt, keresztény kormányzót s nemzeti milíciát kap (1. §.). Fejedelme a nép elökelöbbjéi által választatik; de nem lehet tagja egy európai dinasztiának sem (3. 9.) Bolgárországban minden vallás szabad gyakorlattal bir (5. §.). Á Tirnová- ban a nép előkelői gyűlésében hozandó szervezési szabályok elkészültéig ez ország ideiglenes kormányzatát egy orosz biztos veze- tendi. Ellenőrzésül egy, egy török biztosból és az aláiró hatalmak konzulaiból álló bizottság adatik melléje. (6. §.). Az orosz biztos ideiglenes kormányzása csak kilenc hónapig tarthat, mely idő elmúltával a fejedelmet meg kell választani (7. §.). A bolgár vasúti ügyekre vonatkozó új szerződések a békekötés után fognak Ausz- tria-Magyar- és Törökország valamint Szerbia és Bolgárország között megköttetni (10. §.) A tartományban levő török katonaság ki- vonúl és az összes bolgárországi várak leromboltatnak (11. §.)

A Balkántól délnek egy tartomány alakittatik Keleti Eumel i a név alatt, a szultán közvetlen politikai és katonai uralma alatt, de helyi autonómiával, élén egy fejedelmi fökormányzóval (13. §.) A szultánnak joga lesz Rumélia határának védelméről vizen és szárazon gondoskodni, e végből határain várakat építhet és azokban hadakat tarthat. A belső rendet benszülött csendőrség és helyi milicia tartaudja fen (15. §.) A porta a béke megzavarása esetében tö ők katonaságot is küldhet Kumeliába (16. §.) Rumélia főkormányzóját, a hatalmak beleegyezésével, a porta nevezi ki öt évre. (17. §.) A békekötés után egy európai bizottság fogja Kelet- Rumelia szervezetét megállapítani (18. §.). Ugyanitt Oroszország

50,000 főnyi őrséget hagyhat; de az occupatio leghosszabb tartama 9 hó, melyhez három további hónap járul a csapatok visszavonulására. (22. §.)

Boszniát és Herczegvi nát Ausztri a-M a- gyarország szállja meg és kormányozza; a novibazári kerületben azonban a török kormányzás fenmarad. Ausztria-Magyarországnak különben joga van az egész vilajetben őrségeket tartani. (25. §.) Azonfelül S pizza Dalmáciához csatoitatik. (29. §.)

Montenegró függetlennek nyilvánittatik (26. §.), itt is a szabad vallás-gyakorlat állapíttatván meg. (27. §.) A 29. §. An- tiváriról szól. A Montenegrótól délre eső területet Törökország visszakapja. A Bojáuán szabad a hajózás, partjain erődítéseket nem szabad emelni. Montenegrónak hadi hajókat és hadi lobogót nem szabad tartani. Antivári kikötője minden nemzetbeli hadihajók előtt zárva marad; a tengerészeti rendőrséget Ausztria-Magyarország kezeli. Végül Montenegró átveszi a török államadósság egy részét (33. §.)

Szerbia függetlenné lesz (34. §.) s itt is szabad vallásgyakorlat engedtetik (35. §.). Szerbia szinte átvesz egy részt a török államadósságból (42. §.).

Ró mánia függetlensége kimondatik (43. §.) a szabad vallásgyakorlat itt is megszabatván (44. §.). Továbbá Románia átengedi Besszarábiát Oroszországnak; a keleti határt a Prúth mente, a déli határt a Kilia és a Stari-Stambul meute képezik (45. §.). A Duna-delta, a Kigyószigetek és a Dobrudsa Romániához csatoltalak (46. § )

A Duna szabaddá lesz. A vaskapun alól hadihajókat tartani nem szabad (52. §.) A Duna-bizottság jogai megerösíttetnek és kibövittetnek (53. §.) Ausztria-Magyarország elvállalja a vaskapu szabályozását (57. §.)

Oroszország megkapja Karst, Ardahánt és Batumot (58. §.) Az orosz cár azonban kijelenti, hogy szándéka Batumot kiválóan kereskedelmi szabad kikötővé alakítani (59. §.) Alasgerd völgye és Bajazid, melyeket a san-stefanói szerződés Oroszországnak szánt, visszaadatnak a portának. Khoíur azonban Persiának jut (60. §.). A porta Armeniábaa reformokat léptet életbe az örmények védelmére (61. §.)

Törökországban minden felekezet szabadnak és egyenlőnek nyilvánittatik ; a hivatalokra és politikai jogok gyakorlására minden vallás híve egyaránt képesítve van; továbbá Franciaország jogai a szent sírra nézve valamint az athos-hegyi szerzetesek jogai megerösíttetnek (62. §.)

Fontos még a 63. §. amennyiben kimondja az 1856. és 1871 - ki szerződések további érvényességét mindazon pontokban, melyeket a jelen szerződés meg nem szüntetett. Végül a 64. §. szerint a ratificatiónak három hét alatt kell megtörténni.

Bolgárország, Kelet-Rumélia, Montenegró és Szerbia határait tüzetesen a jövő számban közlendjük.

Ez tehát a berlini szerződés mely béke okmány ugyan, de azon bajban szenved, hogy a békét még hosszabb időre sem képesek biztosítani. E felfogás nemcsak a nagy közönség, haném a hivatalos világban is túlnyomó, mit legjobban igazol Bismarck lapjának a „Nord. Ztg.“-nak nyilatkozata, mely szerint azon államférfiak közül, kik Berlinben egybegyülvc voltak, bizonynyal senki sem hitte, hogy oly müvet hoznak létre, mely akár csak egy emberéleten át változatlanul fenmaradhatna. A berlini congressus érdeme — e lap szerint — inkább abban van, hogy az orosz fegyverek vívmányait összhangzásba hozta Anglia és Ausztria Magyar- ország fontos érdekeivel és a tényleges helyzet követelményeivel. — A politikusok egy része attól tart, hogy a portának eszébe juthatna, mint a konstantinápolyi conferentia után, úgy most is, a diploma- tia berlini határozatainak végrehajtását megtagadni, s ebben rejle- nék az első és legnagyobb veszély, mely az alig létre jött békét fenyegetné. Ezen eshetőség, természetesen, első sorban Ausztria- Magyarországot érdekli, a mennyiben ja Bosznia és Hercegovina megszállására nyert európai mandátum egészen más színezetet nyerne, ha azt fegyverrel kellene végrehajtani. Azonban e részben nem fenyeget bennünket veszély; mert mint a „Pol. Corr.“ Banja- lukából julius 14-éröl jelenti: a porta utasitá az ottani török hatóságot, hogy adja tudtára a népnek, miszerint az osztrák-magyar hadsereg barátságos szándékkal fog bevonulni s a porta és Ausztria-Magyarország közötti viszony a legbarátságosabb marad. A baujalukai kormányzó ezt a népnek tudtára adván, megparancsolta a kerület összes kaimakámjainak, hogy az osztrák-magyar csapatokat barátságosan fogadják, mire a népesség is kész. Más részről azonban azon hírt vesszük, hogy a rhodope-begységi felkelők, albániai lázadók által erösbíilvén, az oroszok minden támadásának