Eger - hetilap, 1878

1878-05-30 / 22. szám

XVII. év-folyam. 22. szám. 1878. mé,)'ns 30-án. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . o 50 Negyed évre . » „ 30 , Egy hónapra. — *5 „ Egyes szám . — 12 n EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyeenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széclienyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger máj. 30. Í878. Mint előbbi cikkünkben említettük, hogy „a politikai helyzet termeli a politikai viszonyokat,“ — a mostani politikai állapotok teljes hü tükrét nyújtják annak: hogy' mily kényszerhelyzetben lehetett a jelenlegi hazafias kormány, midőn a viszonyok nyomása alatt kény­szerült keresztülvinni a lajthántúli kormányuyal azon közjogi egyezményeket, melyek élét most politikai ellenfelei ellene fordít­ják. és tökét csinálnak belőle az ö népszeriitlenitésére. Pedig hát az ellenzék nem küzd a távlat nehézségeivel a helyzetek megbirálásánál, mint aféle provinciális politikus, ki tá­vol az események színterétől, sokszor a tájékozatlanság botorkáló súlya alatt jobb érzelmei ellenére kénytelen sok visszásságot el­hinni és ekkép irányozni politikáját. A képviselöház ellenzéke mind tisztán láthatja azon körülmé­nyeket, melyek elodázhatlan tényezők az ország politikájában, ö tudhatja azt igen jól, hogy a külviszonyok súlyos nyomása — a közel kilátásban lévő világháború slirgetöleg követelte a pénzügyek rendezését, a kereskedelmi és vámügyi viszonyok megszüntetését; meggyőződést szerezhetett arról magának, mert hiszen mindennapi alkalma van reá, hogy a passiv ellentáilás parlamenti válságokkal kezdődnék, és átkos provizóriummal fejeztetnék be; határozottan gondolhatja, hogy ha nyerne is az ország valamit szigorú tartóz­kodása által százszorosán elveszítené azt a politikai csökönyösség által, mert hiszen a politikának egyik alapfeltétele mindig az ér­dekek kiegyenlitése közvetlen kisebb kárral, ha közvetve ezen kár — haszonba lesz számítható. És mindezek dacára az ellenzék szenvedélyes hadjáratot indít a kormány és ezt támogatók pártja ellen, mely eljárás, miután a jóhiszeműség és meggyőződés ellenére irányoztatik, kizárja teljesen magától a józan politikának minden legkisebb morálját. És egyik politikai immoralitás szüli a másikát, a kormány hívei az actio által reactiora csábittatva, az agitatiok ellenében egy másik manővert készülnek felhasználni, mely a mellett hogy nél­külözi a politikai erkölcsi alapot, még hozzá igen veszélyes, és a kormánypárt érdekében is felette népszertitlenitö, s bizonyosan a józanabb választó közönséget visszariasztó hatással fog működni a választásoknál. Ugyanis nem tudjuk, micsoda megbizásból, de nem hiszszük, hogy a kormány tudtával, egynémely esetben ügyetlenség azt a jelszót hangoztatja, hogy az esetben, ha valamely választó-kerület­ben a kormányképviselő keresztülvihető nem lenne az egyesült ellenzéki jelölt ellen, az esetben kötelessége lesz minden kormány- párti szavazónak — a szélső-baloldali jelöltet támogatni szavaza­tával csak azért, nehogy kormányképes ellenzéki tag jusson a parlamentbe. Tehát legyen kormányképpen ellenzéki képviselő — ez olyan cinye-mintyeféle politika, mit undorral utasítunk el magunktól, más oldalról pedig felfogva nagy horderejét az inraoralitásnak és mind­azon politikai kórnak, mely ily elvek inaugurálásával képződnék az ország politikai közvéleményében, mindent el fogunk k övetni az ily botor elvek érvényesítése ellen. Ily politikai taktikára, reméljük, még nem szorult reá a kormány, s hiszszük, hogy nem is fogja ezen elvet soha sem pro- clamalni; olyan volna az mint ha a jégverés elöli félelmünkben zöldjében aratnók le termésünket — s a jövő nemzedéket az inség és nyomornak teszszük ki csak azért, mert nálunk a gondviselés­be^ hit nem léte miatt hiányzott a bátorság szembe nézni a lehe­tőleg bekövetkezhető roszszal, s a bizonytalanság félelmében önma­gunk idézzük elő az absolut veszedelmet. Óva intjük azért az intéző köröket, hogy meg ne kisértsék senki tanácsára, és az ország semmiféle vidékén az ily választási handabandát, mert bizony mondhatjuk, hogy ily eljárás csakis ronthat a kormány érdekében, javítani pedig semmi esetben sem fog a helyzeten. Bizzunk inkább az ország józan közvéleményében és vessük hitünket azon lelki megnyugvásba, mely méltán illethet bennünket, hogy jobb politikát a mai politikai viszonyok között semmiféle kormány e hazában, lett volna az bármily politikai pártból is, nem lett volna képes keresztülvinni. T. Hevesm. orvos-gyógyszerész-egylet közgyűlése Gyöngyösön 1878, máj. 14-én. (Folyt.) Irattárunk szaporodott: a gyöngyösi tagtársak által havon­ként tartott gyűléseikből beküldött jegyzőkönyvek, a helybeli fö- gymnasiumban elhelyezett és főt. Horvtálh tagtárs úr vezetése alatt álló meteorologiai intézet által havonként beterjesztett kimutatások, és a helybeli irgalmasrendü kórház főorvosa Dr. Mestrich Caesar tagtárs úr által, a vezetése alatt álló kórházban ápolt betegekről szóló kimutatások által. Egyletünk tevékenysége azonban nemcsak a saját legszoro­sabb körébe tartozó ügyek elintézésével foglalkozott, hanem kiter­jesztő figyelmét az egész orvosi rendet érdeklő dolgokra is. így nevezetesen, midőn a Budapesti Orvosi Kör az orvosi érdekek meg­védése céljából, az orvosi kamarák fölállítása eszméjét megpendité, s e célból egy, az országgyűléshez benyújtani szándékolt törvény- javaslatot szerkesztett, s azt megbirálás végett egyletünknek is el- küldötte: — az egylet, mint az orvosi érdekek buzgó elöharcosa, a kamara felállítását célzó javaslatot beható elbírálás után elfogadta ugyan, de hangsúlyozta, hogy miután a fölállítani szándékolt ka­mara, a javaslatban foglaltak szerint inkább fegyelmi hatóságot mint oly fórumot képezne, mely az orvosi jogok és érdekek meg­védésére szolgálna; az egylet határozatilag kimondja, hogy ámbár a kamarák fölállítását üdvös és célszerű intézmény gyanánt tekinti, mégis a javaslatnak, az említett értelemben történendő, az orvosi jogok határozottabb megvédésére vonatkozó — átalakítását óhajtja. Megkerestetett egyletünk ez év folyamán a belügyi és hon­védelmi ministeriumoktól, Hevesmegye törvényhatósága, Éger város polgármesere. s egyes magán-egyének által is több izbep, legin­kább a közegészségügyre általában, s a közegyészségügyi törvényre vonatkozólag. Bizonyítékot szolgáltatnak ezen megkeresvények arra vonatkozólag, hogy egyletünk hatásköre és befolyása folytonos ter­jedésnek, tekintélye pedig emelkedésnek örvend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom