Eger - hetilap, 1878
1878-04-04 / 14. szám
106 dolkozású ember előtt visszatetsző, — hogy „praesta quaesumus1- ával hányszor forgatta meg egyik-másik supplikáns aspiráns atyánkfia ajtónk kilincsét. Egerváros képviselőtestületének alakuló közgyűléseEgerváros uj képviselőtestülete, a tegnap, szerdáD, f. hó 3-án délelőtt 10 órakor tartott közgyűlésen, Fülöp József, mint megye- törvényhatóságilag kiküldött alispáni helyettes elnöklete alatt, megalakult, s a városi tisztujitásra határidőül jövő vasárnap, vagyis f. é. april hó 7-ik napjának d. e. 10 órája tűzetett ki. — A városi tisztviselői állomásokra pályázók kérvényeiket jövő szombat f. hó 6-ának esti 6 órájáig tartoznak Fülöp József választási elnöknél benyújtani. A m. kir. posta-igazgatósággal kötött szerződés, a város uj- háza haszonbérletére vonatkozólag helybenbagyatott. A városi tisztviselők fizetésére határoztatok, hogy a jelenlegi tisztviselők az april havi fizetésüket kapják, az újonnan megválasztottak pedig május 1-töl lépnek fizetéseik élvezetébe. Poppel Gyula, két vál. kerületben megválasztott városi képviselő leköszönése folytán, a sorrendben következő póttag, Jobbágyi István, osztatott be a képviselők közé. A nép erkölcsi érzületének megrontása. A magyar adófizető és mindenféle közterhet viselő népnél alig volt s van még most is sok részben, szerényebb, tisztább lelkű, s romlatlanabb lelkületű embertömeg Európában. A magyar adózók századokon át és századok óta önmaguk megerőltetésével kiteremtették a közterhek fedezését, és ha kellett, áldoztak s lelkesültek a közügyekért, ha bár a kormány századok óta egész 1867-ig épen semmit sem tett a végett: hogy Magyarország lakosságának megélhetési eszközei és kereset-képessége elo- segittessenek, gyarapittassanak s folyvást fokoztassanak. Hazánk köztigyei kezelésénél folyvást az a legnagyobb baj, bogy a kormány és törvényhozás teljesen eszményileg és rhapsodistiee fogja fel az államháztartás és a közgazdászat viszonyait; és a törvényhozás és államkormányzat-működésénél egy felül : az ideális légvávépittetést műveli szakadatlanul, másfélül: pedig mindenfelé , mindenféiekép bántalmazó hivatalos visszaélési zsarolási és kizsákmányolási üzelmeket folytatnak az adózó nép contójára, lcbangolására, elkényszeredésére, jogérzetének s erkölcsiségének minél inkább tönkre tevése végett. Ebhez járul azon sajnos körülmény, miszerint az adózó nép lassankiut mindenféle köz- és állambivatainokot s közeget olyan egyénnek tekint, a ki a „huza-voná“ műveletek ösztöne szerint, az ö rovására igyekszik minden módon elélni. A törvényhozás és kormány iránt a jogérzetet s a nép erkölcsi jóhiszemmüségét egvátaljában nem növeli azon eljárás: hogy a fö-fö államhatalmak fietiókra építik merőben mindenféle műveleteiket s intézkedéseiket. A föld, jövedelmi, házbér, kereseti, luxus, fogyasztási, kamat, bélyeg stb. adókat folyvást fokozólag decrctálja az országgyűlés; s azokat kíméletlen adóexecutioval csakugyan be is erőszakolja a kormány: akkor, a mikor nincs a földből, iparból és semmiféle keresetből jövedelem; a luxusnak még fogalmával sem bírnak a magyar adózók, a kölcsönpénz a kamat-adó nélkül is már megölő s elpusztító méregdrága volt; s az adózó nép mindenfélét cstip á n annyit fogyaszt, amennyi a megélhetés, az élet és csa- lád-fentartás tekintetéből épen k i k e r ü 1 h é 11 e n ti 1 szükséges, és általa aprónként egy vagy más utón előteremthető, hogy úgy mondjuk összekerítbetö. A kiknek nagy vagyona van, azok tudják azt legkeservesebben, hogy milyen nevetséges, sőt a jogérzettel ellenkező eljárás az, miszerint csak úgy mondva készítve ráfogják: hogy ebből ennyi, amabból annyi jövedelme vau; holott a földbirtok 6 év óta még a-4§ X Ä R G A. §**Barátom esküvőjekor. Barátom, én már meg nem állom! A múzsa ioi’ megihletett. Mi volt előbb csak puszta álom, Reményed mind betöltve lett. Szerencsét, hosszú kort kíván más, És boldogságos életet: Az én szivem csak egy óhajtás : Az Isten áldjon tégedet! Volt énnekem már sok barátom, S valódi köztök oly kevés; Mennél tovább megyek, úgy látom : Bizalmast lenni nagy mérés. Te bűn maradtál mindig, bajtárs: Od' adnád értem mindened, — Az én szivem csak egy óhajtás : Az Isten áldjon tégedet! Közös volt örömünk; miként a Vajas karéjt, együtt szegők ; S ha ért, a fajdalomba’, kínba' Valánk együttes részvevők. Van nálad ím rózsaszakajtás, Boldogságod tetéztetett, — Az én szivem csak egy óhajtás: Az Isten áldjon tégedet ! Hajózva élet tengerében Ne légyen soha viharod. Evezz mindig a várta révbe. A szorgalomba’ nőtt karod A létnek vermiben ha majd ás : Találd a legdusabb eret, — Az én szivem csak egy óhajtás: Az Isten áldjon tégedet! De félek ! mert a melyre léptél, A frigy kívánja szivedet Egészen ; más vidékre tértél, S a boldogság hamar feled. Maradj, ki voltál, régi pajtás! S ne hagyd te régi hívedet. Kinek szive csak egy óhajtás : Az Isten áldjon tégedet! D. V. Edison beszélö-gépe. Még el sem mult a meglepetés, melyet a tudományos világban a távbeszélő gép (telephon) előidézett, midőn az amerikai Edison egy uj rendkívüli, csodásszerü találmánynyal lepte meg a tudós közönséget. E találmány a beszél ö-g é p (phonograph), melynek bámulatos működése csaknem a hihetetlenséggel volna határos, ha a müveit világ két legnagyobb tudományos tekintélye, az angol és francia akadémiák a találmány nagyszerűségét el nem ismerik s nem bizonyítják vala. A beszélő-gépet pár hét előtt mutatta be a francia tudományos akadémiának a feltaláló Edison egyik segédje, kit gr. du Mon- cel vezetett be a nevezett tudós testület elé. A bemutatott phonograph oly készülék, mely a hozzá intézett beszédet meghallgatja, fölfogja, s ugyanazon szavakkal, ugyanoly hangon, s árnyalatokkal, mint a beszélő kiejté, szóról szóra, hangról hangra tökéletesen ismétli és pedig annyiszor, ahányszor akarjuk, még hosszabb időközök múltán is. Az egész készülék hasonlít egy kisebbszerii kintornához. Hosz- sza alig egy méter, szélessége busz centiméter. A készülék a francia akadémia tagjai előtt egy asztalra helyeztetvén, Edison segédje eléje ült, s a készülékhez kapcsolt hangcsöbe e szavakat mon- dá: „A beszélő-gép igen megtisztelve érzi magát, hogy az akadémiának hemutattatott.“ Erre mély csend lön. A segéd a hangcsöbe
