Eger - hetilap, 1877
1877-05-24 / 21. szám
163 IV. „ 19 „ „ 34.552, „ 1700. V. 37 „ „ 32.217, „ 1757. Összesen: „ 114 „ „ 173.520 „ 2419. A mozgalom következő: a Tiszán túl fekvő bat község, mely eddig az abádi kerülethez tartozott, a volt tiszanánai, jelenleg poroszlói kerülethez csatoltatik ; ellenben a poroszlói kerületből Heves a fiigedi, Besenyő és Dormánd a kápolnai kerülethez tétetik át; ennek kiegyeztetéseül: a ftigedi kerületből Gy.-Halász és Vámos- györk a paatai kerülethez csatoltatik. Közgazdasági kiállításaink. Hevesvármegye és a Jászkerület gazdasági egyesülete az e f. máj. hó 7-én tartott választmányi ülésében több életrevaló , s közgazdaságunkra nézve kiváló fontosságú intézkedés került szőnyegre. így nevezetesen tárgyaltatott visontai Kovács László, mint Hevesmegye lótenyésztési bizotts. elnökének a gazd. egylet választmányához intézett levele, hivatkozással a nmlt. ipar- s keresk.- Ugyi ministerium leiratára, mely szerint az 1877-ik évi ló-kiállitás s tenyésztési jutalmak kiosztásának hol és mikor leendő eszközöl- tetése iránt tett kérdésre nézve kéri a választmány belenyugvását, hogy ezen ünnepély az idén is Hevesen, és pedig szept. 16-án tartassák meg. Ezzel kapcsolatban javaslatba hozza, hogy ugyanez alkalommal s ugyancsak Hevesen egy részletes terményki- állitás rendeztessék azon célból, hogy az itt kiállítandó terménytárgyakból az 1878-ik évben tartandó párisi közkiállitásra kiküldhetők kiszemeltethessenek, mivelhogy hazánk eme világtárlaton egész erejével kíván megjelenni. A gazd. egyesület választmánya Kovách L. megyei lótenyészt, bizotts. elnöknek az idei lókiállitás- és díjazást illetőleg, annak helye- s idejére tett előterjesztését elfogadta, nemcsak, hanem a javaslatba hozott terraénykiállitás létrehozását is magáévá tette, azon módosítással azonban, hogy a kiállítás helyreül Gyöngyös városát, idejéül pedig f. é. nov. hó 25. 26. és 27. napjait jelölte ki azon okból, minthogy a tervezett termény-kiállításnak Hevesen leendő megtartása a gazd. egyletnek tetemes anyagi megterhelte- tésével járna, mire az egyesület, pénztára jelenlegi korlátolt viszonyai között, nem vállalkozbatik. Sőt a célba vett, s életrevalóságánál fogva magáévá tett kiállítás ügyét is csak az esetben valósíthatja, ha a fölmerülendő költségek fedezésére nézve a nmlt. magy. kir. ipar- s kercsk. minisztérium részéről anyagi támogatást nyerne. Hogy pedig e célt, vagyis a m. kormány részéről való támogatást annál sükeresebben elérhesse, elhatározta az egyesület választmánya, hogy a korábban tervbe vett s a f. évben megtartatni szándékolt dinnye-kiállitás ügyét ez úttal elejti; s amennyiben a nevezett m. minisztérium a fölkivánt dinnye-kiállitási programm átvizsgáló sa után dinnye-kiállitási jutalmakra 30 db. arany küldését helyezte kilátásba: eme jutalomdijösszeget az újabban tervezett terménykiállitásnál óhajtja díjazásokra fordítani. Ezek folytán a gazd. egyesület választmánya elrendeli, hogy ebbeli megállapodásairól az egylet elnöke Visontai Kovách László, szives alkalmazkodás végett levélben értesittessék; az illető m. minisztériumhoz pedig, határozata szellemében, kérvényfölirat intéz- tessék, melynek szerkesztésével az egylet vezértitkárát bízza meg. Ezúttal megválasztja a tervbe vett kiállítás bizottságát és pedig következőképen : elnök : V. Kovách László ; aleln. Berecz Ferenc ; rendező bizotts. tagok: gr. Almássy Tasziió, Beökönyi Viktor, Csömör Kálmán, Diviaczky Károly, Fáy József, Fehér Kálmán, Fökövy Antal, Gosztonyi Béla, Hanák Imre, Hirscbl Salamon, Ké- ke8sy Kálmán, Karpelesz Albert, Kflrthy Sándor, Malatinszky Antal, Malatinszky György, Sebők László, Streitmann József, Samassa János, Samassa József, Szavost Frigyes, dr. Vezekényi István, Weiszberger Ignác; —- végrehajtó bizotts. tagok: Berecz Ferenc, Beökönyi Viktor, Csömör Kálmán, Dubek Alajos, Imre Miklós, Ivády' Rudolf, Freyburg Lajos, Hirschl Salamon, Kékessyr Kálmán, Kürthy Antal, Sebők László, Schick Ignác, Streitmann József, Szentkirályi Kázmér, — azon megjegyzéssel, hogy ezen bizottságok a szükséghez képest, magokat kiegészíthessék. Minden mozzanatot és intézményt, mely elmaradott közgazdászai állapotaink emelésére, lendítésére irányul, őszinte örömmel üdvözlünk. Annál nagyobb mértékben teszszük azt ez alkalommal, midőn az imént előadott termény-kiállítási tervezetben életrevalóságát, hivatásának helyes felfogását, okszerű tevékenységét, s akaratát tapasztaljuk ama gazdasági egyesületnek, mely a mienk is, Hevesmegye é. S épen azért, mert minden nemes és hasznos irányú intézeteink s egyleteink ténykedését kiváló figyelemmel szeretjük kisérni, nem tartózkodunk őszintén, nyíltan kifejezést adni aggodalmainknak, ha ilyesek felmerülnek. Hogy Eger város polgársága e f. 1877-ik évi augusztus hó folytán Egerben egy általános ipar-, mű- és termény-kiállitást rendez, az országszerte ismeretes a hazai lapokból, s alig lehet elképzelnünk, hogy Hevesmegye s a Jászkerület gazdasági egylete, ma előadást tartanak .... ott van kifüggesztve a szinlap az ivó ajtaján, nézzétek meg ! A szinlap ott volt csakugyan, és néhányan betűzni kezdék az ákombákomból: Hires komédia. Itt ma adatyik elöszer. Elöszer: bajos muzsiko, — musiko nélkül. Másodszor: a pan Zabuzcin sirattya az ö szerelmetes zsena. Harmadszer: hogy vatsorallya a zsidó sabeckor. Minden megtsinalya maga a pan Zabuzcin Zestok, magyar színész. Arak : a zur: 10 garazs. a paraszt: szakajtó krumpli, vagy 3 tojás, vagy fel kenyer. Pocátek 8 óra punktum. Rám nézett egyszerre az egész gyülekezet. — Hát ez magyar? hát ez színész?! — Barátim, ez a szinlap csak vicc, az illető meg akar bennünket lepni; — beszélem nekik, ámbár a szinlap ambarába hozott kissé magamat is. Nyolc órát elharangozták, s mi vonultunk be a 10 garasos cédulák háta mögött. — A színpadnak hire sincs! Egymásra nézések történnek. Egyszerre megjelenik egy izmos alak, bajuszszal, szakállal. Mérget mertem volna rá venni, hogy ez embert láttam már valahol. Neki áll az ivó X. lábú asztalának, rá tesz 3 tányért, minden tányérba 3 bádog kanalat, sj öklével verve az asztalt, iparkodik kiverni a tányércsörgésböl a — Kossuth-indúlót, szózatot, és Isten tudja mit! Negyedóráig tartott e muzsiko — muzsika nélkül. Valahára véget ér! Akkor feláll egy üres hordóra, előhúz egy női háló-fökötőt, és keserves grimaszokat vágva, dörgöli hol a fökötöt az ö becses szakállas arcához, hol az ö szakállas arcát a fökotöhez. Ez is tartott körülbelül egy negyedóráig. Mi csak vártuk, mikor fog már a magyar színész jelentkezni. Szakállas emberünk eközben a hordóról leszabva, az X lábú asztal mellé ül, a vendéglős, — bizonyára már be lévén tanítva — hoz fel neki egy tányérban rántottát, pár zsemlyét, és egy üveg bort. Emberünk hatalmas étvágygyal hozzá lát a rántotlához, kenyérhez és borhoz. Mi néztük mindezt ájtatosan. Nem sokáig tartott neki az egész portió. . . Az utolsó íalatra kiürítvén az utolsó quaterkáf. és pukedlit csinálva a közönségnek, megszólal, — először ez estén: — — Zigy vatsorallya a zsidó sabeckor. Városban rendőrért kiáltottak volna, elkeresztelték volna csalónak, zsiványnak, — mi falusiak nagyot nevettünk, s kiabáltunk, hogy: újra! — Nye mozsem! nem lehet! nints több rántotta! — Dehogy nincs! — szólok én a pan Zabuzcin Zestok- nak. — Nem emlékszik rá Fráter Prokóp , hogy nálam vén tyúk is találkozik — szükségből. Az én pan Zabuzcinom egyszerre mellettem van. — Ha! zurazsag itt van! Azz nem tudtunk! . . . Nem vagyunk Frater Prokop ! — Eltsaptam , eltsaptak, eltsaptunk egy- mazs! Na! tsak hogygy mig egyzer meglátjuk magunkat! ... És becsületére legyen mondva pan Zabuzcin Zestóknak, a jó nagy adag rántotta után is meglehetős étvágygyal vacsoráit a zsidó nálam, ámbár nem vala szombat este.
