Eger - hetilap, 1877
1877-03-15 / 11. szám
82 naponkint 15 beteget, azonkívül 50 intézeti aggot gondozni s ez utóbbiakat egyszersmind tisztességesen ruházni. Ide számítva még 6 irgalmas testvér ellátását, a gondozási napok száma évenkint 26,215-re rúg, melyeknek fedezésére, az ajtatos alapítványokból nyert összeghez számítva a 200 frt gyógytári költséget, s a 231 frtót tevő orvosi díjazást, az egész összeg 2951 frtot teszen, miből egy-egy ápolási napra tizenegy krajcár esik! Kitűnik ebből, hogy a legtulzóbb szélsőségig vitt takarékosság mellett sem volnának képesek az irgalmas nővérek elvállalt kötelességeknek megfelelni, ha kiadásuk az idegen betegek után befolyó jövedelemből nem pótoltatnék. Eme számadatok minden ékesszólásnál ragyogóbban tükrözik vissza ama rendkívüli jótékonyságot, melyet a szenvedők balsorsának enyhítésére kórházunk zárt falai között a gyöngéd női kéz, s az önzetlen keresztény szeretet gyakorol! *) Eger mart. 15. 1877. Dr. Danilovich Pál. fő-orvos. Müipar- s terménykiállitás Egerben. Íz „egri kát. legényegylet ^ és az „egri általános ipartársulat“ által f877. évi ang. havában Egerben tartandó ipar-, mii- és ténuénykiállilás tervezete. (Vége.) 11.) A kiállításra vonatkozó szabályok. 6. §. Bejelentések. A végrehajtó bizottság megalakulása után azonnal felhívást és aláírási ivet bocsájt ki, mellékelvén ehhez a kiállítás tervezetét, a testületek- és egyesekhez a kiállításban leendő résztvevős végett; felkérendi azokat, hogy rész*) Az árvakázainkra bőven adakozó, nemeslelkü közönség tájékozódása tekintetéből kívánatosnak tűnik fel, hogy a két árvaház kezelésére vonatkozólag az illetők részéről szintén tétetnének közzé évi kimutatások, melyeknek közlésére e lapok hasábjait szívesen felajánlja a szerkesztőség. vétők esetében a kiállító egyén nevét, állását, lakhelyét, a kiállítandó tárgyat, aunak értékét, a végrehajtó bizottság hivatali irodájában, Hegedűs János ur üzlethelyiségében, legkésőbb f. évi május hó 15. jelentsék be. 7. §. Megnyitás és bezárás. A megnyitás és bezárás a vezénylő bizottság által megállapított sorrendben történik. 8. §. Hely és tér. A kiállítás helyiségéről gondoskodni a végrehajtó bizottság egyik első teendője. 9. §. K iál 1 it ási d i j. A kiáliitott munka által elfoglalt helyért és annak gondozásáért megszabott méltányos dij fizetendő a kiállító által. 10. §. Diszit és. A több tárgyat kiállítóknak jogában áll kiállitmányaikat saját Ízlésük szerint készült állványokon elhelyezni a kimutatott helyen, ha a kiállítandó tárgyak egy csoportba tartoznak. 11. §. Y ás ár lás. A pártolóktól begyült összegből a kiállított általános értékű és közhasznú tárgyak a végrehajtó bizottság által részben megvásároltatnak és egyúttal kisor soltainak, mely kisorsolásra nézve a végrehajtó bizottság külön tervezetet készít. A végrehajtó bizottság közvetítése folytán a kiállító által megszabott áron eladott tárgyak csekély százaléka a kiállítás költségeinek fedezésére tartatik vissza. 12. §.. Rendezés. A végrehajtó bizottság a csoportok számához képest ugyanannyi szakbizottságot alkot, hogy a csoportok külön jellege óva és a beosztás tervszerű legyen. 13. §. Bírálat. A bíráló bizottság tagjai a vezénylő, végre' hajtó, szakbizottságok és a kiállítók által tartandó közgyűlésen választatnak, mely bíráló bizottságba kiválóan csak szakférfiak választhatók. 14. §. J u t a 1 o m. A jutalom minőségének és mennyiségének megállapítása a végrehajtó, illetőleg biráló bizottság véleményezése és iélete folytán a vezénylő bizottság jogköréhez tartozik. 15. §. B e 1 é p t i j e g y e k. A kiállítók, ezek családjai» valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabad jegyet nyernek, mely jegy azonban másra át nem ruházható. 16. §. J 5 v e d e l e m. A kiállítás várható tiszta jövedelme A T Á R G A. Szobájában. Egy kis szoba! Előbb egy mennyország, Most Örökre kínzó börtönöm ; Üdvösségét, fökincsét elorzák . . . Szenvedésre vált a dús öröm. A világ tán száz uj élvet adna, De csak ide vonnak vágyaim — Az elvesztett eget itt siratva, Hol legnagyobb, — legédesb a kin ! Itt nyílt ö a virágok legszebbje; — Hervadásra messze elvivék ; Vágyó szemem elöl elveszett, — de Illatát bus lelkem érzi még . . . Szerelmének szédítő emlékén Lelkem édes mámorban bal el; Mintha méregfa alatt lennék én — Halálvágytól dobog e kebel. Élet volt itt . . . szava zengett, csengett . . . — FUltnileszó tavasz kezdetén; — S találok most temetői csendet, S mi útba magam sírban érzeném . . . A tavaszló, életre kelt szívnek Lehetne-s sirja szebb helyen, Mint hol első szerelmemre nyílt meg? . . . Élet volt itt . . . most sirom legyen! Álmodom majd. . . A halottnak álma : Boldogsága szent emlékei . . . S azokat itt mind együtt találja, Azokról szól minden itt neki! . . . Mint akkoron: keblén nyugszom szótlan . . . S ö homlokom simogatja majd . . . S elfojtja, mint akkor, egy hő csókban Ajkamon a feltörő sóhajt. . . Imádságként zeng a panasz ajkán, S én — mint akkor — némán hallgatóm; És köuyemet most is úgy hullajtván — Enyhül lelkén majd a fájdalom . . . Sziveinkre mint hajnalfény gyűl ki S fényes napot hirdet — a remény. . . . . . Álniaimban, ab, meg fog ujumi Mind, mind az üdv, melyet éltem én! . . . Egy kis szoba ! . . . Sötét, rideg arcok Bámulással merednek felém . . . Euyém e hely! kígyók, mit akartok? — Tudom, tudom ; minek kérdeném ?! S bár a világ száz uj élvet adna — Maradok ; lekötnek vágyaim, Az elvesztett eget itt siratva, Hol legnagyobb, legédesb a kin! Sirály. Aesthetikai gondolatok a természet és művészet egymás közti viszonyáról. — Máj er Alberiktől. — IV. Legnagyobb részt természeti utalást követ a költészet is, midőn a verselésben bizonyos számú és idöméretü tagokat követel, melyek a zenei ütemnek felelnek meg. Hogy pedig ily beosztást kíván, könnyen ki magyarázható eredetéből, ha elfogadjuk azon több mint valószínű állítást, hogy a költészet eredete egy az énekével;
