Eger - hetilap, 1877
1877-03-15 / 11. szám
m a kiállítást rendező két egyletet egyenlő irányban illeti, mit azonban csak az iparos tanulók vagy segédek művelődésére fordíthatnak. C.) A kiállítandó tárgyak beosztása. I. 0 8 o p o r t. Erdötermelvények, nehezebb faipar. a) Fatenyésztés és magvak előállítása. b) Fatőrzsek egészben, szálfák, rudak, mindennemű gömbölyű fanemek. e) Szerszámfák, hordódongák, padlók, horogfák, vasúti talpfák, faragott küllők, kerek talpak és ágyak, vesszők, cserkéreg, gubacs, erdei festanyagok, füvek s az erdötalaj minden termékei, mint: szén, kátrány, hamuzsir. Erdei vadász-szerek, vadállatok kitömött állapotban. Erdei statisztikai munkálatok, stb. II. Csoport. Gazdasági termények és félkészitmények. Mindennemű kalászos, csöves, hüvelyes, rostos, gumós és gyöknövények, szolgáljanak azok emberi eledelül, vagy ruházati és háztartási tárgyul, vagy gyáripari nyersanyagul s állati takarmányul, vagy épen fényüzési és ritkasági tárgyűl. Ezen csoportba vétetnek fel a gazdasági eszközök és iparszerszámok, mint: ekék, boronák, kocsik, szekerek, talyigák, az összes mérlegek és iparos szerszámok. III. Csoport. Malomipar, élelmi cikkek. Gőz- és vízimalom készítmények, minők p. o. liszt, dara, derce, korpa s egyéb őrlemények ; tésztanemüek, kétszersültek, rné- zesbábok; szárított gyümölcsök, befőttek, lekvárok; szalámi, sajt, tej, vaj; szalonna, zsir, kolbász, stb. Keményítő, csiriz; gyártmány! eljárások és malom statisztika. IV. Csoport. Bor és szeszesitalok. Bor, gyümölcs, szőlő és gabona-szeszek, likőrök; borászati eszközök, kezelési módozatok feltüntetése, bortisztitó szerek és ecetek. Bortermelési sfatistika. Gyümölcs kiállítás. Mindkettő az emberi természeten alapul, s minden nemzetnek, minden időnek tulajdona volt.l) — Mióta pedig a szárnyas isteni követ megérintette lábával a teknösbékát, s az általa adott hang a lyra feltalálására vezetett, az ó Hellasz a költészeti fajokat és a zenét közösen fejlesztette. A lesboszi Barbitoszhoz énekelt Alkeos és Szaffó szerelmi verseket, lakoma után fuvolák kisérték a vig énekeket, Tirteosz harckedvelö párverseit, a holtak máglyáinál és a sirhantoknál elzengett halotti dallamokat s Pindar győzelmi dalait. Sztezihorosz lyrai kardala a tragoedia alkatrésze lön és a drámai költészettel a kardal s zenekiséret társult. Különben nem kell ily messze mennünk. — Bármely nemzet életéből hozhatunk fel példákat, melyek ez állítás mellett bizonyítanak. Hogy többet ne említsünk, a francia tronbadourok és magyar hegedősök lanttal kezükben énekelték mindig önalkotta dalaikat. Avagy miként erednek ma is a valódi népdalok, railyeket sohasem ismerünk dallam nélkül !? äj Általában pedig tudjuk, hogy a költészet a dalammal sokkal közelebb állt a kezdetleges, természetes emberi műveltséghez, mint a szónoki folyóbeszéd ; mit már bizonyít azon lélektani állítás is, hogy az emberben előbb fejlődik a képzelő tehetség mint az ész. (A csecsemő dudolgat előbb mint beszélhetne vagy épen komolyan gondolkodni látszanék. — A gyermek még soká az éneklés hangján mondja el a tanultakat, stb.) Ha tehát a költészet ikertestvére a zenének, keli, hogy müvei énekelhetek legyenek. Ezért a természethez közelebb állott ősök a heves képzelettel módosított szórendet kapcsoltak össze, hogy elénekeljék érzelmeiket, akár a jövő sejtelmei- s reményei, akár a múlt emlékeiről (pl. a legrégibb historiás énekek.) Csakhogy Erdélyi szerint3) nem valamely trillás éneket kell itt érteni, hanem inkább csak a hangnak emeltetését és szállintását, mely azonban mégis több a mai szavalásnál s némileg hasonlít az úgynevezett scandáláshoz is. A föntebbiekre is vouatkoztatva megjegyezhetjük, hogy „az ’) L. Blair H. „Rhetorikai és aesthetikai leckéit. Ií. k. 166. I. 2) L. Figyelő, 1816. 23. sz. 5) A népköltészetről. Szvorényi: Szemelvények, 428. Y. Csoport. Fonó- szövőipar. Ruházati tárgyak. Len, kender, selyem, egyéb szálak és róstok, fonásra kész, kidolgozott állapotban. Ezekből készült fonatok és szövetek; vásznak, bálók; mindennemű fonott és kötött munkák az ipar köréből. Kötelek, hevederek, tömlők, cérnák, zsinórok, stb. Kosárkötö munkák. A felsorolt ágakhoz használt mindennemű eszközök természetben vagy leírva. VI. Csoport. Háztartási- és bútoripar. A legaprólékosabb házi felszereléstől kezdve a legmagasabb tökélyü bútoriparig, legyenek bár egész termek felszerelései vagy csak egyes darabok. Női kézimunkák minden nemei, az összes gazdasszonyi háztartás minden cikkei, a melyek szorosan nem üzletileg készülnek. Úgyszintén a női szorgalom minden mutatványai ; szolgáljanak azok közszükségleti, fényüzési vagy mulattatási tárgyul. E csoportba vétetnek fel az egész női háztartás minden házilag készült tárgyai, bár azok szorosan véve talán más osztályba, azaz csoportba tartozzanak. VII. Csoport. Fémipar. Mindennemű lakatos és kovács munkák, vasbútorok, késes munkák stb. VIII. C s o p o r t. Bőr, csont és kanosuk tárgyak. Szíjgyártó, nyerges, bőröndös és fösüs áruk; kikészített bőrök, bőr-szőrme készítmények és lábbeli ipar. IX. Csoport. Müipar- és zen.észeti tárgyak. Díszműáruk, a papíripar minden tárgyai, rajz és festöszerek, nyomdá8zati müvek, acél-, kő- és fametszetek és rajzok; fényképészeti müvek, csillagászati, vegytani és sebészeti műszerek. Órák. építészeti rajzok és tervek. érzelemnek a közbeszédben is, kivált dialcctusokban (melyek szószólója, a nyers eredeti ember, közelebb áll a természethez) van bizonyos hanglejtés, melynek figyelmes vizsgálata dal eredetére nem helytelenül vezet.“ *) — Ezen énekelhetőséget ugyan legújabban csak gördülékenységnek, másrészt ütemeknek nevezzük; de a követelmények lényegben a régiek maradtak : szó- és szótagmér- tékek, az ütemmel együtt a szónak végződése (metszet), a részek arányossága, összhangzása; továbbá bizonyos zenei i s m é t- l és, mely az ütemekben ép agy megvan mint a rímekben; s általában „szófcag, rím, lábak, strópha, refrain, mind az ismétlés eszméjén alapul, s alapjai az énekclhetöségnek; innen a legmuzsi- kaibb nyelv az,mely mind e kellékeket egyesíteni tudja müveiben.“ Nagyon természetes, hogy minden nyelv beltermészete e sajátságokat egyesitni nem bírja. Azonban a népek őskorára tekintve, találunk mégis mindenkinél bizonyos zsinórmértéket, melyhez ax énekelhetőséget irányzó. A héber költészet a nyelvéhez illő bizonyos mondat-ritmussal egyesité az értelmi rimelést akár hasonértelmíi (synonim) akár ellentétes (antitheticus) jelentés által. Pl. Az uzsorás kutassa föl minden jószágát; Az idegenek ragadják el szerzeményét. — 108. zsolt. 11. v. vagy : Én pedig koldus vagyok és szegény, Az Ur gondoskodik felőlem, Te vagy segítőm és oltalmazom Én Istenem ne késsél. — 29. zsolt. 18. v. vagy: A pusztát tavakká tette És a viznélkiili földet vizforrásokká. — 106. zs. 35. v. A görög nép énekelte hexam etereit, mely miivészi alakot és szépséget megtüré a művészi tökélyü hellen nyelv. (Folyt, köv.) !) Vörösmarty : Munkák, XI. 299. 2) Erdélyi : A népköltészetről.
