Eger - hetilap, 1877

1877-11-15 / 46. szám

364 minister, és néh. gr. Károlyi György családját érte, részvétét fe- jezteté ki az illető családoknak. A közelebbi napokban a közösljadügyér s egy pár katonai tekintély voltak ö felségénél kihallgatáson, s hosszasabb tanácsko­záson. E körülmény folytán ismét hire járt, hogy az osztrák-ma­gyar hadsereg mozgósittatik, s occupálni fog, -— e hírnek azonban eddigelé semmi határozott alapja nincsen. A magyar képviselöház a banktörvényjavaslat részle­tes vitájával foglalkozik s gyorsan halad a befejezéshez. E javas­lat s némely apróbb jelentések elintézése után a közös ülések nov. 23-áig felfüggesztetnek, hogy a bizottságok annál gyorsabban le­tárgyalhassák a hozzájok utasított ügyeket. A nov. 21—23-án új­ból egybeülö parlament azután a büntető tjavaslat rég óhajtott és sürgetett tárgyalásához fog. Az uj vámtarifa erősen fenyegeti háztartásunk kiadásait. Nézzünk csak néhány tételt. A védvámok által megdrágulnak a ruházati cikkek, nevezetesen a selyem, melynek ára mégegyszer akkorára (10O°/o) emelkedik. A financvámok által megdrágul a kávé, melynek kilója után eddig 16 frt, — jövő évi január 1-töl azonban 23 frt vagyis aranyban számítva 29 frt vám fizettetik, s igy a kávé kilója 12 krral drágul meg. A petroleum után, mely eddig csaknem vámmentes volt, jövőre 8 frt vám fizettetik, s igy az is tetemesen megdrágul. Az uj vámtarifában a vágómarhára ve­tett vám a hús fontját 1 krral, a rizst és theát pedig tetemes ösz- szeggel fogja megdrágítani. Ily terhek várnak a jövő évben a csa­ládokra, hacsak Ausztria a financ-vámokat meg nem buktatja, a védvámok föntartásával, hogy Magyarország pénztárának tetemes csökkenésével saját zsebeit annál erősebben tömje. Franciaországban a kormányválságot mást már bizo­nyosnak s mielőbb bekövetkezendönek tartják, miután a mostani kormány, Mac Mahon elnök nyilatkozata szerint is, nem birja a senatus bizalmát. Az uj kormány alakítását tegnapra jelezték. Angolországban legfontosabb napi esemény Lord Beaeon- sfielduek a ministerelnöknek nagy szabású politikai beszéde, melyet a Lord Mayor (a londoni polgárnagy) lakomáján mondott. A hírne­ves államférfiu e beszédében erősen hangsúlyozza Törökország el­nyomatását, s az ott dúló kegyetlenségeket, miket — véleménye szerint — a legigazságtalanabbúl szenved. Végül melegen üdvö­zölte a lakomán megjelent török nagykövetet. Nem kisebb fontos­ságú volt ez alkalommal Hardy, az angol hadügyminister beszéde, melyben a hadügyér elmondá, hogy a keleti háborúban oly tisztek által képviseltette magát, kik hasznot vontak az ott látottakból; habár, kevés kivétellel, az egyik hadviselő féltől sem volt mit ta- nulniok. Bízik benne, hogy a hadseregre nem lesz szükség; de ha Anglia valamikor kénytelen volna kardot rántani, azt nem tenné alapos ok nélkül, de soha sem is dugná hüvelyébe, csak becsülettel. Hir szerint az angol kormány Gorcsakoff orosz külügyminis- ternek egy jegyzékben kijelenté, hogy Arménia hosszabb occupa- tiója az orosz seregek által Angolország érdekeibe ütközik. Az orosztörök harctéren, nevezetesen Bulgáriá­ban a múlt héten csak kisebb csatározások folytak változó sze­rencsével. Az oroszok a döntő támadásra még mindig nem tartják magokat elég erőseknek; az orosz kormány végső erőfeszítéseket tesz s folyvást újabb ezredek érkeznek a dunai harctérre. Ozmán basa vitéz hadseregét a plevnai erősségben Todtleben orosz tábor­nok sáncokkal már teljesen körülzárolta, s miután, hir szerint, Oz­mánnak már csak 10 napra való elesége van, kénytelen lesz vagy capitulálni, vagy pedig óriási áldozatok árán keresztülvágni magát a körülzáró orosz táboron. Azt is hírlik, hogy a porta haditanácsa meghagyta Ozmánnak, hogy Plevnát ürítse ki, s vágja át magát. Ozmán azonban erősen tartja magát s bízik a fölmentő seregben, mely Mehemed Ali parancsnoksága alatt Sofiában és Orchanieben erősen szervezkedik. Már most a hadi szerencse eldöntése attól függ, melyik fél lesz hamarább készen : a török fölmentő sereg-é, vagy az oroszok hadteste, melyet lázas sietséggel törekszenek Me­hemed Ali ellenében fölállítani ? A dunai harctér többi pontjain csak apró csatározásokat folytattak az oroszok, azt hirdetve, hogy majd csak Plevna eleste után kezdenek a nagyobb szabású ütkö­zetekhez. Sulejman azonban erősen foglalkoztatja a cárevics sere­gét , hogy ennek ne legyen alkalma a plevnai hadműveletekhez tetemesebb erőt elszakítani saját hadtestéből. Az ázsiai harctéren Muktár basa megvert hadseregének sü- keriilt Erzerum mellett erős hadállást foglalni, s az oroszok itteni támadását sükeresen visszaverni. Hogy azonban lesz-e ereje itt magát föntartani, vagy újra támadólag föllépni, az az útban levő tetemes török haderő idejekorán való megérkezésétől fog függeni. Szerbia badikészülödéseit s az actióba való jépését min­den újabb hir bizonyosnak s közellévönek tartja. Állítólag már Milán fejedelem proclamatiója is készen van, melyben a portát békeszegéssel vádolja. Igen hihető, hogy a porta nem fogja bevárni a vitéz disznóhajcsárok perfid támadását, hanem maga fog egy hadsereggel Szerbiára rontani, hogy a már egyszer keményen el­páholt muszka-zsoldos hősöknek újabb leckét adjon. Hirfüzér. * (Személyzeti.) Frank Károly sajó-vámosi lelkészszé; Rapaics Raymond a b. Szűz egervári prépostja káplánjává neveztetett; Bóta Ernő a boconádi-, Dobóczky János a szihalmi-, Stészel László a keresztes-püspöki-, Kovács Mátyás az ecsédi kápláni állomásokra helyeztettek át. * (Dr. Juhász Norbert), kir. tanácsos, kassai tanker, főigaz­gató úr ö usga, a hatáskörébe tartozó helybeli tanodák látogatá­sára f. hó 10-én városunkba érkezett. * (Táncestély, s kérelem.) A heves-szolnok megyei árvákat gondozó jótékonycélú nöegylet, az idén is megtartja, bazárral összekötött szokásos Katalin-táncestélyét, s egész bizalommal fordúl a nemeskeblü közönséghez, hogy e bazárt ke­gyes adakozások által, minél többen elősegíteni szíveskedjenek. * (Heves m. virilisek névsora 1878. évre). (Folyt.) Halász Mózes, Bedekovics Vilmos, Blau Zsigmond, Braun Ábrahám, Gröber Ferenc, Hám János, Engel Péter, Pók Károly, Lieb Károly, Steinhäuser István, Mosóczy János, Bállá József, Schvarcz Herman, Kohn Soma, Szabadhegyi Mihály, Richter József, Petravich Bertalan, Szentki­rályi Ödön, Kovássy Lajos, Makkay Félix, Ivády Rudolf, Engel Jakab, Braun Ignác, Györky Imre, Dobóczky Ignác, Jámbor Fe­renc, Brtinauer Dávid, Spitzer Ignác, Tahy Emánuel, Hanák Kolos, Ungár Dániel, Audreanszky István, Gebhardt Sándor, Miskey Fe­renc, Vavrik Béla, Dobos István, Gönczy Pál, Kürthy Sándor, Maj- zinger Károly, Lipcsey József, Berger Lázár, Medgy János, Ga­lambos Fülöp, Balzó József, Bláz Zsigmond, Bénisz Lajos, Szép- laky Károly, Majzik János, Janikovics Alajos, Nánásy Gyula, Bayer József, Polonkay Endre, Hován József, Sveitzer Ignác, Isaák László, Blau Mór, Elek István, Rusznyák Bernát, Öszterreicher Dávid, Schvarcz Adolf, _ Stern Alajos, Ebeczky Elek, Lippe Mór, Jezer- niczky Károly, Ury József, Rozner Herman, Deutsch Salamon, Ba­lázs Ignác, Tusák Márton, Schönfeld Miksa, Boroviczényi Gyula, Beniczky Pál, Bárány Ferenc, Kristofcsák Ferenc, Kubik Endre, Szabó Ágoston, Fekete Antal, If. Ruzsin Ignác, Nagy Béla, Kell­ner Bernát, Id. Blau József, Uzelman János, Schwarcz Gyula, Maczkó Pál, Balogh Gyula, Csengery József, Meiszter Sámuel, Ma- latinszky György, Nyáry József, Duza Antal, Grósz Ignác, Dankó Mihály, Schönberger Soma, Morvái István, Petheö László, Strei- melvöger Rudolf, Reich Márton, Thóber Ferenc, Keller Lajos, Dapsy Béla, Schvarcz Jakab, Bernáth Ignác, Babócsay Sándor, Mersich Nándor, Györfy Kálmán, Mihályi Károly, Biró József, Lakatos György, Fehér Alajos, Tárnái János, Csépán András, Bogdán Jó­nás, Lipkay Kálmán, Tschida József, Preszler Sámuel, Tóth György, Beniczky György, Jurenák Miklós, Majzik Alajos, Remenyik Sán­dor, Horváth Zsigmond, Pozsonyi József. * (A heves-szolnokmegyei nöegylet) árvái segélyezéséhez Szele Gábor 10 frt, Zsendovics József könyvek, és Szolcsányi Gyula egy rizma irka adományozása által járulni kegyeskedtek. Jutalmazzák meg nemes cselekedeteiket az árvák örömkönyüi. Eger 1877. novemb. 7. Az elnökség. * (Gyászhir.) Gróf Károlyi György, magy. kir. föud- varmester, tevékeny élete 75, házassága 41 évben, f. hó 9-én Bu­dapesten elhunyt. A boldogult, gyógyithatlan bajban, hónapok óta iszonyú szenvedéseket állott ki, melyeket ritka példás, vallásos megadással tűrt, 8 emberfeletti megnyugvással nézett a percenkint közeledő biztos halálnak eléje. Gr. Károlyi György egyike volt a legtekintélyesebb, s leggazdagabb nemcsak, de egyszersmind a leg­hazafiasabb lelkületű magyar mágnásainknak. A tudomány és iro­dalom, a művészet és közgazdaság terén, hol t e n n i és ál­dozni kellett, az ö nevével első sorban találkozott a nemzet mindenütt. A magyar tudom, akadémia alapítói között neve, mint adakozóé, a Széchenyié mellett tündöklik. A magyar, gazd. egye­sületnek nemcsak első alapítója, de évek során át buzgó, lelkesítő elnöke volt. Mint takarékos, jó gazda is példányképül járt föuraink előtt, mint kinek gondos szerzeményéből terjedelmes birtokok szál­lanák a családra. A dúsgazdag föur évi jövedelmét átlag 1 mil­lióra becsülték, s általános hir szerint ősi fészkétől Nagy Károly - tól Bécsig úgy utazhatott, hogy mindenütt saját birtokán tarthatott állomást. Gr. Károlyi Györgynek öt fia (Viktor, Gyula, Gábor, Ist­ván és Tibor), s egy leánya maradt hátra, Pálma, kit gr. Desewffy Aurél orsz. képviselő bir nőül. A boldogult ritka vallásosságáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom