Eger - hetilap, 1877

1877-08-09 / 32. szám

XVI. év-folyam. 32. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . S „ 30 „ Egy hónapra . — i Egyes szám . — 1 „ 1877. anguszlns 9-én. B Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lycciimi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca miközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekéit előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 fit 30 kr. Eger, aug. 8, 1877. Azon világrenditö nagy hatalom, melynek sző etségeért ver­senyezett egész Európa, melylyel legöszintébh barátságot iparkod­tak fentartani koronás fők és köztársaságok; ezen colossus, mely hivatva volt bennünket sakkban tartani, és folytonosan rettegtetni; melynek rendeltetése volt a népek szabadságát elnyomni, a despo- tizmust istápolni; a hatalmas birodalom, mely a szláv fajok jó re­ménység-foka, a görög nem egyesült vallás feltolakodott általános protektora volt, — napról-napra veszti nymbuszát és gyönge oldai feltárásával kezdi kimutatni valódi alakját és nyomorultságát; s be­bizonyítani azt, hogy ezen állam nemhogy civilisatori szerepet vin- dicálhatna magának, hanem legalább ily kormányforma mellett tel­jességgel be nem illeszthető a többi miveit európai államok ke­retébe. Már hadviselését perfidiával, és minden nemzetközi jog meg­sértésével indította meg akkor, midőn hadüzenet nélkül állást fog­lalt Romániában. Ezen pillanattól kezdve mostanáig minden eljárása gyalázatos árulás, álnokság és hitszegés volt, elkezdve a nemzetközileg biz­tosított dunai hajózás korlátozásától, egész a népek fajgyűlöletének felszításával a védtelen, fegyvertelen békés lakosság ezreinek fel- koncolásaig. És a humánus Europa bámult, de nem szólott; mert hiszen az erőseknek jogaik is vannak, a birka-türelem pedig jogoknak ös- meri el gyávaságból még a jogtalanságokat is csak azért, hogy ked­vére kireszkethesse magát. Hanem midőn kezd kitűnni, hogy ez a rettegett muszka ha­talom bizony még sem olyan nagy, hogy hadviselési lassúsága, harcászati ügyetlensége és nyomorult vezényletet minden kritkán alul áll, és kezd kitűnni, hogy egy beteg, élhetetlen nemzetnek bizonyí­tott, és barbar népnek proclamáit, évek óta vérig zaklatott és a há­ború s bellázongás minden iszonyaival sújtott, tizenegy oldalról megtámadott Törökország a nagy hatalmat derekasan el is páholja» — ekkor felnyílik a világ szeme, s nem kezd félni többé a colos- sustól, mert hiszen valósággal csak is agyaglábakon áll az, és min­den óriási erőfeszítés nélkül meg volna dönthető. Ily tapasztalatok arra fogják vinni az eddig hozannát zenge- dezö orosz-barátokat, hogy más szövetség után nézzenek, s Porosz- ország be fogja látni, hogy azon terve, miként monarchiánkat Musz­ka-országgal ellensúlyozza, nagyon idétlen. Úgy látszik, fel fog menni az agiónk; hanem jó lesz felhasz­nálni a kedvező konstellatiókat becsületes szövetségre. Az egri kiállítás. Az Eger városában folyó évi augusztus 15—22-ig rendezendő ipar-, mü- és terménykiállitás ünnepélyes megnyitása- és bezárásának programmja. I. A kiállítás ünnepélyes megnyitása augusztushó 15-én délelőtt 10 őrikor a lyceum dísztermében következő renddel fog történni : 1) Megnyitó-hymnus, énekli az egri kath. legényegylet da­lárdája. 2) A kiállítást megnyitó elnöki beszéd. 3) A kiállításban résztvevőket Eger városa részéről üdvözli Eger város polgármestere. 4) „Kölcsey kymmis,“ énekli a kath. legényegylet dalárdája. 5) A kiállítás megtekintése. 6) Társas ebéd az uj casinoban. 7) Délután az érsekkertben az egri önkéntes tűzoltó egylet által saját egylete javára rendezett táncmulatság. II. A kiállítás bezárása augusztus 22-én reggel 10 órakor a lyceum dísztermében fog történni, mely alkalommal a kiállítás eredményé­nek feltüntetése és a jutalmazottak felsorolása után lesz az elnöki zárbeszéd. Eger, 1877. aug. hó 6-án. A rendező bizottság. Indokolt felszólalás. (Folytatás.) II. A felső melegvíz lefolyásánál áll egy malom ; jól mondjuk, hogy á 11, mert dacára azon gúnynak, mikép két külső vizi kerék­kel bir, oly kevés tápláléka van ezen úgynevezett „lötyögő ma­lomnak,“ miként a krónika azt tartja róla, hogy ha jár, gyámol­talan kelepelése mindig ezt hangoztatja: „egy szem búza kevés, kettő sok.“ Bizony körülbelöl igy is van ezzel a szegény malommal, miben valószínűleg sokkal több búbánatot őrölnek a bérlők, mint lisztet; hanem hát ez az ö dolguk ; nem tartozik ránk. De már az igenis ránk tartozik, hogy a közegészségügyi bi­zottság orrát nem ütötte fel még azon dögleletes levegő, melyet ezen gyámoltalan malom kerekeinek táplálására fentartott mocsár kigözöl ott a város legnépesebb részén, botrányára minden civilizált embernek. Ugyan mi szükség van erre az újon felfedezett „pontini mo­csárra,“ melyet a körülte lakók birka-türelme még eddig fentartott ? Talán nélkülözhetlen a malom végett ? Hiszen ez nem komoly állí­tás, s nem is méltó a cáfolatra, mert hiszen egy malom existenti- ája csak nem előbbvaló, mint egy városrész megbecsülhetetlen egész­ségi állapota. Vagy pedig nélkülözhetetlen azon mocsár a nyilvá­nos mosások, a köztisztaság végett ? Vájjon nem első dolga lett volna-e közegészségi szempontból a bizottságnak elmélkedni, ezen nyilvános melegvízi mosodák ár­talmas volta felett, és nem lett volna-e kötelessége régen cassáitatni ezen helyeket, melyekre semmi komoly szüksége a közönségnek, s csakis a tunyaság, restség nem bírná magát pótolni azok elvesz­tése által ? Mi nem akarjuk kijelölni a veszélyek azon phasisait, melye­ket ezen melegvizi mocsárok okoznak azoknak, akik benne mosnak. Ez harmadrendű kérdés, hanem csakis az első rendű kérdésnél ma­radunk : Vájjon a közegészségi állapotra hasznosak é ezen döglele­tes kipárolgású mocsárok, melyeknek medre ember-emlékezet, óta kitisztitatlan állapotban tenyészti a lázakat, és a város csendjét felzavaró békák légióit. Ezt a felső meleg-vízi mocsarat, ha máskép nem, de még a malom megsemmisítésével is okvetlen cassaltatni kell Hogy miért? Egy helyszíni szemle okvetlen meg fogja a bizottság egészséges érzékét és Ítélő r.. kétségét- gyözr-i az indokokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom