Eger - hetilap, 1877

1877-07-19 / 29. szám

XVI. év-folyam. 1877. jiilins 19-én. 29. szám. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 írt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 4.‘> „ Egyes szám . — lí „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, jul. 19, 1877. A világhirli francia történetíró, Thyerry Amadé— azon nagybecsű munkájában, melyet „Hunnok története“, valamint „Attilla fiai és utódai történelme“ cimen ösmer az egész civilizált világ, a bolgár faj jellemzését ecsetelve következőleg ösmerteti meg a világgal ezt a hires nátiot: „A bolgár nép Szibéria belsejéb öl nyomult elő. Vissza kellene mennünk a IV. századba a legelső hunok feltűnésének korára, hogy a történelemben a rémület, és irtózás ahhoz hasonlítható benyomá­sára találhassunk , melyet ez északi pusztákról jött idegenek idéz­tek elő, kik oly vadak voltak, mint az erdők fenevadjai, melyek között éltek. Mellettök az európai hún magát csaknem polgáris alt­nak mondhatta. Utálatosságuk, piszkosságuk, vadösztöneik mindent fölül látszottak múlni, amit valaha a világ látott. A bolgár rombolt, hogy romboljon, ölt, hogy öljön, kedve telt benne, hogy minden emberi müvet megsemmisítsen. A bolgár vágyaiban zabolátlan s oly kicsapongó volt, mint a vadállatok, minden vétek örökbe szállt rá, s ezek közt van egy, melynek hogy csaknem minden európai nyelvben nevet adott, az ö gyalázatos dicsősége, ^Mindazon barbá­rok közt, kik a római birodalmat dúlták, csakugyan ö maradt az, akit az egykoruak leginkább átkoztak, a történelem legerősebben megbélyegzett. Közönséges melléknevük, vagyis jobban mondva: a bolgár szóval egyértelmű nevük ez volt: ,.istentől átkozott“ s ez elnevezésök, melyet a VI. századi romai nemzedékekből a szenve­dés csikart ki, átment a történelembe, mely azt szentesítette.“ Tizenhárom század folyt le azóta az idők tengerébe, s e nép, melyről az egykorú történetírók ezen borzasztó képet festették, mit sem változott, s a polgárisuk Európa közepén élve a miveltség és szelidebb erkölcsökről ma ép oly fogalma van, mint 1100 év előtt. Hiszen tanúja Sistova és Tirnova a bolgár kegyetlenségeknek, rombolásoknak, és a vadság minden nemének, s minden napja ezen szerencsétlen háborúnak meghozza szomorú és undorító hirét a bol­gárok vitézségének, kik védtelen aggokat gyilkolnak, kisded ártat­lan gyermekeket a házak falaihoz csapdosuak, és nőket gyaláznak meg ; kik rombolnak a köz és magán-épületeken azért, hogy rom­bolhassanak, ölnek ázért, hogy öljenek, ép úgy. mint hivány őseik 1300 év előtt. És ily nép mellett lelkesedik az angol szabadelvű párt, és ily nép szabadságáért hirdet keresztes hadjáratot a nagyhatalmú muszka cár, és ily nemzet akarja kelet civilizatori szerepét kezeibe ragadm, bogy szláv és görög fajok egyesítésével a nagy keleti szláv birodalmat megalakítsa ! Hiszen ha ezen faj, s azon terület, melyet elfoglal, nem szom- szadságunkban, hanem az ausztráliai szigetek között feküdnék va­lahol a mélységes tenger közepében, nem sokat törődnénk nagy­hatalmi törekvéseikkel. Hanem ez a nyomorult faj épen a mi szom­szédságunkban akar magának birodalmat alkotni, épen közelünk­ben kezd fészkelödni s a vadak szokásos önhittségével hencegni, és ármánykodni akkor, midőn embrió-alakja alig vált formára, mi­dőn nagyobb bizonyosság, hogy a felpattant burokból vadállati szörnyeteg, semhogy emberi alak fogja kidugni ijesztő arculatát. No hiszen gyönyörű kilátásaink vannak ezen dicső szomszéd­ságban ! Valóban a jövendő nemzedék diplomatáitól nincs mit irigy- lenünk a jövőbeni érintkezést illetőleg ; hanem annál nagyobb szem­rehányással illethetjük őseinket, a hnnnokat és magyarokat, hogy akkor, midőn alkalmuk és méltó okuk lett volna — ezt a piszkos nációt bele nem kergették a fekete tengerbe, s reánk hagyták, utódokra, hogy őket, és első sorban nagy protectorukat, a velők egy törzsből származott s hozzá jellemileg, erkölcsileg oly annyira hasonló muszka nációt nagyobb emberségre tanítsuk, mely idő hogy nem sokára bekövetkezik, ezt okunk van hinni és reményleni. Addig is, mig a fenyítés napja elérkezik, lelkünk felháboro­dásának és undorának adunk kifejezést a bolgár vandalismus iszo­nyatosságai felett, s bár minden szabadságra törekvő elnyomott nemzetnek kész segítő barátai vagyunk is, mindamellett a tapasz­taltak után nem ösmerhetjük el jogosultságát a bolgár független­ségnek, és ki mondjuk, hogy oly erkölcsi alappal, milyent a bol­gár nemzet felszabadulása első pillanatában kimutatott a nagy vi­lágnak, be nem fogadható az európai miveit népcsaládok kebelébe. Várjunk azért még 1800 esztendeig velők; talán ennyi idő alatt haladnak majd valamire, és szóba állhatunk velők. Addig azonban nem fogunk rólok tudomást venni máskép, mint akkor, midőn mint az emberiség hivatott elővédéi a fenyitö vesszőt basz- nálandjuk ellenök. Megyei élet. Heves megye 1877. jul. hó 16-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő fontosabb ügyek tárgyaltattak. Az alispán évnegyedes jelentése átalábán tudomásúl vétetik; az egyes, intézkedést igénylő pontokra nézve később fog határozat hozatni. — Ami azonban a jelentés 1) pontját illeti, mely mellett a legtöbb adót fizetőkről szóló adóhivatali kimutatások beterjesz­tetnek, ennek folytán az igazo lási választmánynak az 1840. XLII. t. c. 22 §-a értelmében való azonnali újraalakítása szükségesnek mutatkozván, az igazolási választmányba megválasztattak: Fülöp József, Nánásy Ignác, Zalár József, Eisenmann János, Poppel Gyula, s a főispán által kineveztettek: elnökül : Babies István, tagokúi pedig Mossóczy János, Beökönyi Viktor, Imre Miklós bizottsági tagok; mely választmánynak a legtöbb adót fizetőkről szóló adó­hivatali kimutatások azzal adatnak ki, hogy azok alapján a leg­több adót fizetőknek az 1878-ik évre érvényes névjegyzékét, a tör­vény értelmében, összeállítván, azt a legközelebb tartandó rendes bizottsági közgyűlésnek, megerősítés végett, indokolt jelentés kísé­retében, mutassa be. Miről az igazolási választmány elnöke — az iratok kiadása mellett — s tagjai, tudomás, s miheztartás végett — s a szolgabirók és polgármesterek, tudomás s közhirrététel végett értesittetnek. A legközelebb tartandó rendes bizottsági közgyűlés a f. é. október hó 22 és következő napjaira tűzetik ki. Miről a szolgabi­rók és polgármesterek, tudomás és közhirrététel végett, jegyző­könyvi kivonaton, — s a szomszéd törvényhatóságok szokott módon értesittetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom