Eger - hetilap, 1877

1877-07-19 / 29. szám

226 A m. kir. belUgyminíster f. é. 21727 sz. a. a megye közön­ségének az országgyűlési képviselő, választó kerületek beosztására, valamint a választási székhelyekre vonatkozó, s 1877—XIX. 877. sz. a. fölterjesztett megállapodásait jóváhagyván — felhívja a me­gye közönségét, hogy erről a központi választmányt értesítse. A központi választmány annak idejében értesítve lévén: a rendelet tudomásul vétetik. Somogy megye f. é. május hó 7-én s f. tartott közgyűléséből, az orosztörök háborúval szemben követendő politika tárgyában, a képiselöházhoz intézett s pártolás végett megküldött feliratának ol­vasása alkalmából, a közigazgatási szakosztály előterjesztése foly­tán, az országgyűlés képviselöházához a következő felirat intéztetik : Mélyen t. Képviselöház ! Somogy megye közönségének a ki­tört s mind pusztitóbban dúló orosz-török háborúval szemközt kö­vetendő politika tárgyában a mélyen tisztelt képviselöházhoz inté­zett 8 pártolás végett hozzánk is megküldött felirata mai napon tartott közgyűlésünkben olvastatott fel. Jól tudjuk mi, mélyen t. képviselöház, hogy e felirat, a kér­vénybizottság előterjesztése folytán, egy nagyérdekú tanácskozás s egy nagy fontosságú kormánynyilatkozat után, a képviselöház által már elintéztetett. Jól tudjuk, hogy e tanácskozás óta a cári hatalom, az ázsiai harctéren vallott kudarcok után, sokat vesztett rémes nymbusából, és sokan már megkönnyebbült kebellel tekintenek a Balkán alatt vívandó csaták elé. De azt is tudjuk, hogy akár győznek az oro­szok, akár — diplomatiájok segélyével — ügyesen visszavonulva, elnapolják a keleti kérdés megoldását: úgy e harc, mint a béke érdekeinknek megsértésével s jövőnk biztosságának veszélyezteté­sével járhat — ha résen nem leszünk, s mindazon módokat és esz­közöket föl nem használjuk, melyek e veszély elhárítására kínál­koznak. A török nemzet már eddig is megmutatta s mind fényesebben tanúsítja, hogy bir az életrevalóság föltételeivel. Hősök ők és fér­fiak a csatatéren, s az alkotmány életbeléptetésével azon erős elha­tározásnak adták jelét, mely, minden nehézséggel dacolva, uj is­meretlen utón is kész, — mert érzi, hogy képes arra — államfen- tartói hivatását teljesíteni. Ily nemzet nemcsak függetlenségre méltó, hanem hasznos szövetségesnek is. Mi azt hiszszük, hogy a keleti kérdés úgy oldható meg ér­dekeinknek legmegfelelőbben, ha monarchiánk Törökországgal szö­vetkezve (s ez nem maradna sokáig kettős szövetség) szabna ha­tárt a cári fegyvereknek, s civilisatori igényeivel saját valódi ha­zájára szoritná az oroszt. Tisztelettel teljesen kérjük a mélyen tisztelt képviselöházat: hogy a külügyekre való jogos befolyását ily irányban érvényesíteni méltóztassék. Indokolt felszólalás. (Folytatás.) A Széchenyi-útcában, a legnagyobb közlekedési utak egyikén, a város kellöközepén fekszik az irgalmasnénék: zárdája kórház örültek háza, ápolda, gyermekmenhely, — mely sok oldalú intéz­ménynek, úgy hiszszük, jó részben meg is felel, s mindenki által csak is áldva van emliíve és felhozva. Hanem ezen intézet, melynek benlakó népessége felér egy kis falu lélekszámával, pöee-csatornáit, egy, az utca közepén lefutó nyílt csatornába vezeti be, mely csatorna rettentő bűzzel árasztja el e városrész udvarait és házait, maga körül tenyésztve a nyavalyák és ragályok különtféle nemeit.-<J T Á R G A. !►­A hűtlenség dalai. El ne higyjed, váltig mondanám bár, Hogy te hozzád hü marad szivem : Mert szerettem sokszor igazán már, De soha sem szerettem híven. A szerelmem csapongó madárka, Egy ágon soká meg nem marad; Gunynyaszt, elvész szűk kalitba zárva .... Hagyd repülni inkább madarad! II. Változik az időjárás, Változik az év szaka; Tél, tavasz nyár egymást űzi, Hajnalt hoz az éjszaka. A kezdetben ott a vég is . . . Nincsen semmi állandó. — Ne kívánjunk lehetetlent: Szerelmünk is múlandó. III. Ha két felhő találkozik Kebelökböl villám pattog; Megdördül az ég fölöttük, Megreszket a föld alattok. És azután hull a zápor; Majd szeliden szét oszolnak. Viharos nagy szerelmünkkel így leszünk mi is maholnap. Erdélyi Béla. Aj eb, a s a k k-a u t o m á t. A budapesti redoutban jelenleg egy úgynevezett p a n o p t i- kon vagyon felállítva. Magok a kiállított viaszfigurák, — egy pár történeti alakot kivéve — nem sokat érnek; de annál nagyobb feltűnést okoz A j e b, a sakk-au tornát, mely ugyanott egy mellék­teremben van felállítva. A fővárosban már hetek előtt nagyszerű vörös plakátok hir­dették, hogy „A j e b, a hires sakkozó önmozgony megérkezik, s kész bárkivel sakkot játszani.“ Végre a hírhedt Ajeb a múlt hét elején Budapestre csakugyan megérkezett. E sorok ir ija megnézte öt, s volt szerencséje vele két sakk- parthiet játszani, még pedig az egyiket győzelmesen. Mielőtt azonban a főváros köreiben már is valóban nagy föl- tünést keltett Ajeb ismertetéséhez kezdenénk, előzményül nem lesz fölösleges a múltból egyetmást elmondani. A „sakkozó önmozgony“ eszméje nem uj. Tudva­levőleg Kempelen Farkas hazánkfia, készített már egy ilyet, mely annak idejében európaszerte roppant feltűnést keltett. Kempelen Farkas 1734 ben Pozsonyban született, s mint udvari tanácsos és magyar kancelláriai előadó 1804-ben halt meg Bécsban. A gépésze ttel tehát c-ak mint műkedvelő foglalkozott, de nagy szenvedéllyel űzte azt, s e téren irt is egy pár figyelemre méltó szakmunkát. Sakkozó önmozgonyát legelőször 1769-ben mutatta be Mária Terézia császárnőnek. Az automát egy törökösen öltözött férfialakot ábrázolt, mely egy 4V2/ hosszú 2' széles és 3>/2' magas szekrény mögött egy szé­ken ült. A szekrény kerekeken állt, melyek segélyével ide-oda vala tolható, s e szekényen állott a sakktábla, melyre a sakkfigurák kö­zönséges módon felrakattak. Az automát bárkivel versenyre kelt a sakktáblán, a sakkfigurákat feltűnő ügyességgel vette föl s tette il­lető helyökre. Sakkhuzásai a játékszabályok szerint, a legszabato- sabbak voltak. Ha ellenfele valamelyik sakkbábját ütnie kelle, elébb kivette ezt, s úgy tette a ma gáét helyére. Ha ellenfele hamis húzást tett, az automát fejét rázta. Ugyancsak fejb óliníással adta ellenfele értésére a királynénak, és a királynak adott sakkot, vagy a mat-ot. — Az automát rendszerint a legügyesebb sakkjátszokat is legyőzte. Játék előtt Kempelen mindenkinek megmutata az automát és a szekrény belsejét, melyek hengerek-, kerekek- billentyűk- s több efféle géprészekkel valának töltve. Játékközben, s utána azonban a gépezet többé nem vala látható, sőt a nézők, valamint maga a játszó ellenfél is, korlátok által valának attól elzárva. Játék előtt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom