Eger - hetilap, 1877
1877-07-05 / 27. szám
211 Hasonló elismeréssel nyilatkozhatunk a német és frarancia nyelvek tanítását illetőleg is, melyeknél a növendékeknek, koruk- koz, tanulási idejökhöz és sokoldalú elfoglaltságukhoz mérve tanúsított valóban meglepő stlkerü elömenetelök s haladásuk fényes bizonyságot tőnek arról, mily lelkiismeretes buzgalmat fejtenek ki a derék oktatónök szakmáik körül, s mily tapintatosan tudják a sivár elméletet a gyakorlattal kellemesen, s minden kényszer nélkül összefűzve, az eredményt biztosítani. S itt nem hagyhatjuk különös fölemlités nélkül a gyakorlati nyelvtanítás egyik hatalmas tényezőjét, a kellemes, vidám, tréfás versikék betanultatását, melynél ismét kellemesen hatott ránk azon körülmény, hogy ezeknek előadásánál nemcsak a helyes, tiszta kiejtésre, de még a helyes szavalásra, a szabályos és természetes hanghordozásra, s taglejtésre is kiváló gond fordittatik. (Vége köv.) Városi ügyek, Eger városa részéről múlt hó 23-án tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak. Az egri kir. törvényszék elnökének felhívása folytán a jelenlegi kir. törvényszéki helyiségekre vonatkozó bérszerzödés, az eddigi feltételek mellett, f. évi október 1-töl számítva két évre meghosszabbittatott. Az egri m. kir. adóhivatal megkeresése folytán — mely mellett a bélyeg és közvetlen illetékek beszedése és nyilvántartása körül követendő eljárás iránti szabályrendeletet küldi meg — ha- tároztatott ; miként tekintettel azon körülményre, hogy a fogyasztási adót kezelő személyzet tendöi, mennyiben a fogyasztási adócikkek nagyrészben albérbe vannak adva — annyira csekélyek, hogy a mellett az illetékek beszedése és kezelése körül felmerülő teendőket is elvégezhetik; ennél fogva a bélyeg és illetékek beszedése és kezelésével járó kötelességek és teendők, a fogyasztási adót kezelő személyzet teendőihez soroztatnak. Mennyiben pedig az idő rövidsége miatt teljesen lehetetlen, hogy az illetékek beszedése a város által már f. év julius 1-én megkezdethessék, a budapesti m. kir. pénzügyigazgatóság az egri adó felügyelő utján felkéretni határoztatott, hogy Eger városának egy havi halasztást adjon, vagyis a bélyeg és illetékek beszedését és kezelését folyó év augusztus 1-éig az egri kir. adóhivatalnál meghagyni szíveskedjék. Murányvári János rendőrkapitány kérelme, melyben a török mecsetnek vasrácsozatt ali körtilkerithetése céljából, közvetlen a mecset körül, 2 méternyi tér átengedését kéri: vélemény adás végett a szépészeti bizottságnak kiadatott. A városi tanács által bemutatott számadás, a számvevői osztálynál teljesített építkezés költségeiről, megvizsgálás végett Wolf Károly és Fekete Károly képviselő tagoknak kiadatni határoztatott. Több egri kereskedők kérelme, melyben a folyó évi szt-mi- hálynapi egri országos vásárt, az izraelita ünnepek miatt, folyó év October hó 1-sö napjára áttétetni kérik. — Pártoló vélemény kíséretében a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium- hoz felterjesztetett. Murányváry János rendőr-kapitánynak egészsége helyreállítása tekintetéből, folyó év julius hó 1-töl számítva 4 heti szabadságidő engedélyeztetik. Végül Kovács Endre volt, és Plank Kálmán jelenlegi házi pénztárnokok, több évi házi pénztári számadásokra nézve, a további számadási kötelezettség alól felmentetnek. Egyleti élet. Heves vármegye s a Jászkerület gazdasági egyesületének f, é. jun. 6-án, v. Kovách László elnöklete alatt tartott választmányi ülésén a következő fontosabb ügyek tárgyaltattak : Olvastatott ugyanazon minisztériumnak leirata a kender és lentermelés tárgyában, melyben felhívja az egyesületet, hogy az említett két iparág fejlesztésének előmozdítására véleményt adna azon intézkedések iránt, melyeket szükségeseknek tart arra nézve, hogy eme két iparág közül az, mely az egyesület területén honos, vagy honosítható, a lehető elterjedést és tökélletesitést nyerje, kéri továbbá az egyesületet, miszerint beható tanácskozmány után állapítsa meg mindenekelőtt azt, hogy az illető iparág fejlődésének mi áll útjában, melyek az akadályok, mikép lennének ezek elhárítandók, mily eszközökkel kellene a gazdaközönséget az említett termelés felkarolására serkenteni, mennyiben lehetne e minisztériumnak teendő intézkedéseiben az egyesület közremükö désére számítani, mely * * * * Jámbor apáink azon köznapias kifejezésben mondák ki a nyilvános nevelésről nézetöket, hogy: „Egy véka tudományhoz egy köböl erkölcs keil!“ S ezen egyszerű, de mély értelmű mondatban több rejlik, t. h! mintsem hogy az csak egyszerű erkölcsi intés volna. Benfoglaltan az is kivan benne mondva, mikép a tudomány ellentétben állhat és áll is nem ritkán az erkölcscsel. Már pedig a tudomány és erkölcs, vagy — más szókkal — az értelmi, érzelmi és társadalmi műveltség csak összhangban és együtt alkothatják az emberi jellem tökélyét. Apáink eme köznevelési alapelve volna hát mindenekelőtt az, melyre nézve a család — saját fő érdekében — kellene, hogy az iskolával egyetértsen. Hanem ez nincsen úgy, t. h! A múlt század második felében, főleg a németeknél, keletkezett viszály a kumanismus és a reális m u 8 között, és a korunkban dúló harc egyfelől a kér. vallás és kér. bölcsészet között , s másfelől az anya g-e Iviség és baszó n-e 1 v i s é g közt, - a tudománynak ezen küzdelme és harca az erkölcs ellen : küzdelme és bár titkos, de romboló harca egyszersmind a családnak is a gymna8Íumok által képviselt humán nevelés ellen. Mert valljuk meg, t. családapák, anyák ! tartózkodunk-e — még pedig, akkor is, midőn zsindely van a házon — tartózkodunk-e akkor is feszegetni, páldául, a két klassikai nyelvnek és irodalomnak, a görögnek s latinnak, iskolai jogosultságát, létezési célját, szükséges és hasznos voltát, vagy nem voltát ? .Humán iskoláink, gymnasiumaink, saját feladata, t. szülő! nem csupán kenyérkeresö, vagy számoló-géppé képezni a gyermeket, hanem emberré és állampolgárrá nevelni. A gymnasiumi nevelésnek határozottan arra kell irányulnia, hogy a tanuló-növendék értelmi és érzelmi tehetségeit arányosan fejleni, gyarapodni, megerősödni segítse. Ámde a gyermek értelmi fejlésének — a világ minden tapasztalt nevelésze szerint — semmi mással nem pótolható, páratlan sikerű eszköze épen a klassikai görög és latin nyelvek - tanulása, és azon örökszépségü, örökbecsű remekek, melyeknek olvasását eme nyelvek tanulása lehetővé s minden müveit állam tanrendszere kötelezővé teszi: — ezen remek müvek kimerithetlen forrásai egyszersmind az erkölcsi eszméknek, nemesítő eszközei az érzelemnek és az Ízlésnek, s hasonlithatlan példatárai a polgári nagy jellemeknek, s hazafiúi magasztos erényeknek. A hol azért a humán nevelés helyét kizárólag csak a kenyér-tanúlmányok foglalnák el: legszebb zománcától maradna ott el a szivmüveltség; pusztúlnia kellene onnét mindannak, mit a magasabb szellemű élet nevén ismerünk. Leonidás balhatatlanitó önfeláldozását: Kegulus bazafiúi dicső hűségét és bátorságát; Hunyady hős diadalmainak dicsőségét, Deák Ferencünk fenséges szegénységét őrültségnek fogják ottan bélyegezni, hol igy szól a realitásra fektetett erkölcstan : „ Az ember rendeltetése a vagyonosodás, és — végcélja a pénz!“ . . . Megdöbbentő példáit szolgáltatják Eszak-Amerika legtöbb kereskedő és gyárvárosai annak: mivé satnyulhat a nép, mely az anyag kultusában elmerülve, ifjú nemzedékében nagy gépészeket, üzéreket, milliomosokat nevel ugyan, másfelől azonban emelkedet- tebb erkölcsi eszméket is csepegtetni a ifjú kebelébe— nevelési rendszerében impraktikus bolondságnak tartja. Azért lett Amerika — gyárainak, üzleteinek páratlan virágzása s anyagi gazdagsága mellett — hazája egyszersmind az éhenhaldokló, vagy a vagyon közösségre áhitozó szegénységnek, s termékeny hazája egyszersmind a leggyászosabb társadalmi bűnöknek, melyeket, sajnos! a vén Európa is mohón tanulgat el tőle. Apáink még csak a burgonya, kukorica, dohány, ákászfa stb. áldásaiért valának hálásak az új világnak; mi ezeken kívül már a közelebb időkben importált humbugot, a szédelgést, a zsebmetszés s a hamis vagyon bukások teljes kivirágzását ; a keztyüs csalók hadát; a parlamenti pofozkodást, s az öngyilkos párviadalnak leginhumánabb nemét, — mi már ezeket is köszönhetjük az Újvilágnak. . . Ha igen becses türelmükkel visszaélni nem óvakodnám, t. h! méltónak tartanám a humán oktatási rendszer iránt megkérdeni a régi kor történeteit is, — s úgy fognók találni, hogy a kereszténység által megszentelt görög és római műveltség hódítá meg Európa félvad népeit a kultúrának; s hogy viszont, ezen két nép birodalmának s műveltségének lehanyatlását, a IV. századtól, Európa szellemi pusztulása 8 elvadulása követte. És ismét, hogy a görög
