Eger - hetilap, 1877
1877-05-17 / 20. szám
156 veikkel elmaradnak, azok nagyobb részt olyanok lesznek, kik kellő képességet magukban nem érezve, holmi áliirgy alatt innen távol maradnak. De térjünk felszólamlásunk tulajdonképi tárgyához, a köztárlatban való mikénti résztvevésünkhöz. Első helyen áll bortermelésünk, melyről szakemberek nyilatkozata alapjáu minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy borunk vegyalkatrész re nézve a francia e nemű, úgynevezett bordeauxi boroknál dusabb és igy ezt mint nyers bor tagadhatlanul felülmúlja. Más szempont alá jön boraink kezelésmódja, mely célszerűség tekintetében meg sem közelíti a Francziaország kiváló bortermelő vidékeiu gyakorlatban levő kezelési módszert, és ez oka annak, hogy boraink a világpiacról leszorittatnak nemcsak, hanem még mint versenyzők sem jelenhetnek ott meg. Ép ezért óhajtjuk, hogy boraink a párisi kiállításon képviselve legyenek, hogy az ott levő nagyobb borkereskedők közelebbről is megismerkedhessenek velük, hogy felismervén azok jó tulajdonait, az általuk használt célszerű kezelés által első rendű borokká képeztetve jelentékeny vásárlókra s állandó piacra tehessenek szert. Második helyen kívánatos volna, ha jelesebb iparosaink is résztvennének a kiállításban, de ezektől a keresethiányból származott szomorú pénzviszonyok folytán, még ha hajlandók volnának is áldozatot hozni, alig kívánható, hogy minden megrendelés nélkül százakra terjedő vagy még nagyobb összegbe kerülő tárgyakat készítsenek csupán iparunk jó hírnevének érdekében. A kiállítás sikerének biztosítására részünkről első kellék volna, hogy müiparo- saink megrendelésekben részesülnének, és követnék a jó példát, melyet helybeli kiállításunkra nézve Schwarz István gőzmalma cégét viselő család mutat, midőn már eddig is több megrendelést eszközölt, mennél számosabban. Hogy tehát e nemzetközi világtárlaton jelesebb iparosaink is bemutassák müveiket, mit elérni mai napság épen nem könnyű, kívánatos volna, miszerint gazdagabb föuraink és azok, kik nem érzik annyira az idők súlyát, a jelenben vagy közel jövőben szükségeltethető tárgyakat hazai iparosoknál rendelnék meg s egy úttal megengednék, sőt kikötnék, hogy e tárgyak a közkiállitásra elküldessenek. Ez esetben első helyen övék volna az érdem, hogy müiparunk a párisi köztárlaton képviseltethetik, másodszor müiparunk is nagyobb lendületet nyerne ez által és iparosaink figyelmét a szakmájokban eszközölt haladás kötné le, miáltal a már nálunk is észlelhető socialis mozgalmaktól vonatnának el, mely rájuk, de egyszersmind hazánkra nézve is vészt- hozó lehet. íme itt egy újabb tér, melyen ismételve bebizonyíthatjuk ba- zafiságunkat. Ha mindnyájan megteszszük, mit a kötelesség parancsol, a bon nem veszhet cl. Gy. L. Olaszországból. Milano, 1877, máj. 9. Kedves barátom! Megígértem, hogy egyszer-kétszer tudósítalak olaszországi utamból. Ma este a Manzoni féle színházból szobámba siettem, mert sürü eső esik. Másfél hete, hogy hazánk határán túl vagyok, de azóta egy nap sem múlt el, hogy ne esett volna. Megjártam Triesztet s megáztam. Vargabetűt csinálva, bementem Brixeuen át Tirolba, s megáztam, 6—7-én voltam Veronában s esőben kellett bejárnom a várost; sőt oly hűvös (13° R) volt, hogy köpenyem egész nap nyakamban cstiggött. BresciabaD plane zápor és jég volt. Az olasz lapok a vizáradástól tartanak. Másfél napja, hogy Milanóban vagyok, tegnap is, ma is kaptunk esőt, szerencsére ma csak este 8 órakor. Milano Olaszország szellemi városának mondható. Az olasz kis Párisnak szereti nevezni s méltán, mert Milano szép város; legkevésbbé olasz; olyan mint Europa bármely városa. Sokat szenvedett város. Történetéből látjuk, hogy 28-or ostromoltatott s 48-or volt megszállva. Most itt minden modern, még a sok koldus is. Un soldo signor, un soldo! hangzik minden oldalról. Mielőtt valamely templomba belépne az ember, három-négy könyörög; miseri- cordia ! s hidd el, a templomban imádkozók arcáról is ez rí le. Tegnap még 8 — 9 óra közt este a S Carlo templomban sz. beszédet hallgattam s a templom telve volt ajtatoskodókkal. Milano kincse a Dom. E márvány-épület felülhaladja az emberi képzeletet. Kivül-belül márvány, még födele is. Csak a homlokzatát 250 szobor díszíti. Azt mondják, mindössze, 2 ezer márvány- szobor és szobrocska vau rárakva; az épület 148 meter hosszú. A toronyból egy márvány torony- és szobortengert lát az ember. De erről nem írok többet; ezt látni kell; leirui nem lehet. Európában nincs párja a „Galleria Vittorio Emmanuel e“-nek, mely a Dom-téren van. Négy nagyszerű patota közt keresztalakban üveggel födött kereszt-uteza. A paloták 3 emeletesek, a modern építészet remekei. A négy palota központja egy 8 szegletes magas kupola, szinte üveggel födve, mintegy 89 meter magas. Milano e legszebb sétahelyét 2000 gáz-láng világítja meg este, mikor a város legválogatottabb közönsége, mint egy néptenger hullámzik le s föl. Épen ma este láttam, midőn a gázlámpákat gyújtotta egy olasz a kupolán. Kiváncsi voltam, hogy e tömérdek lángot mily ügygyel-bajjaí fogja meggyujtam ott a magasban. Hát a legkönnyebben! Egy kis mozdonykéményében világot gyújtott s a kis égő mozdony egy perc alatt körülszaladta a kupolát s a gáz-lángok egymásután gyultak meg. Ezt az olasz is megbámulta, nemcsak én. Áttérek a közönségesebb dolgokra. Az olaszok igen érdeklődnek az orosz-török háború iránt. A harc-térképeket uton-utfélen hirdetik. Az olasz lapok igen mérsékelten imák, se jobbra se balra nem hajolnak. Mi otthon szidjuk Széli Kálmánt, hogy roszak szivaraink. Tessék olaszt színi, s fogalmad lesz a bagóról. Ma ettem az első cseresznyét és szamócát. A narancsot 1—2 kron veheted. Jó, könnyű olasz borokat iszom. Milanóban jó sört is kap az ember. Az angol utasok már mint a sáskák jelentkeznek. Villámlik, menydörög, e3ik az eső. Éjfél van. Lefekszem, mert holnap Paviába megyek s holna pután folytatom utamat Turin, Genua, Florenc felé. Isten veled ! barátod, Luga. Egyleti élet. A heves-szolnokmegyei orvos-gyógysztrész egylet 1877 évi március hó 5-én Egerben tartott rendes havi gyűlésének jegyzőkönyve. (Vége.) 9; A havi kórjárat február hóra a következőkben állapittatott meg: A légző szervek hurutja és lobja (főleg tüdölob), izületi kösz- vény, kanyaró. A gyakorlat köréből dr. Schvartz fölemlíti, hogy a heveny izületi köszvénynél előforduló fájdalmak ellen legutóbb, eddig a szerelésben ismert minden gyógyszert megkisérlett, de eredménytelenül, sőt az annyiak által dicsért Ammon, pur. liquid (5—6 csöpp 100 gramm folyadékra) belső adagolása is céltalan, eredménytelen volt. Dr. Schönberger a Rheumatismus migrans egy esetét említi, hol a beteg, minden 3—4 nap érezte csak a fájdalmakat és hosszabb idő után heves jelenségek között „Insuffi- tientiavalvalae b i c u s p i d a 1 i s lön constatálva. Dr. Schwartz az indigestio egy esetét emliti, hol a beteg (kis fiúcska) elörement epileptiform görcsök után közvetlenül eszméletlen, majdnem asphyktikus lett, s mely csőre alkalmazása, később chinin adagolása után jobbra fordulván, a baj nem ismétlődött. Dr. Schwartz ezen érdekes kórleirásának kapcsában vita fejlődvén az iránt, vájjon a kór okául csakugyan indigestio, vagy helminthiasis szolgált, vagy épen nem-e a mintegy febris intermi t t e n s 1-sö stádiuma gyanánt tekinthető a leirt kórállapot ? Nevezett előadó tagtárs úr felkéretik, hogy ezen esetről kimerítőbb jelentést tenni, a jövő havi gyűlésen ne terheltessék. 10. Az 1877 február havi meteorológiai észleletek kivonatát főt. Horváth Zsigmond tagtárs úr a következőkben terjeszti be: A hőmérő legmag. áll. 26-án d. u. 2 ór. -j- 10u Cél. „ „ legal, áll. 14-én d. u. 2 ór. — 1° 2 Cél. havi közép 0. 5. A légsulymérö legmag. áll. lö-én d. u. 2 ór. 754. 2 mm. „ „ „ legal, áll. 26-án d. u. 2 ór. 730. 3. mm. „ „ „ havi közép = 742. ö mm. Uralkodó szelek e hó folytán: É, 13: Ék, 5; K, 2; Dk, 2; D, 2; DNy, 4; Ny, 5; ÉNy, 12. A légköri csapadék legnagyobb értéke 8. 6 mm. 23-án ; a csapadék egész havi összege = 28. 1 mm. Szélcsend megfigyeltetett: 35-ször. Napok száma, melyeken 5- nél nagyobb szélerösség észleltetett — 8. A kimutatás köszönettel tudomásul vétetvén, a jegyzőkönyvbe átvétetni határoztatott. 11. Fötisztelendö Horváth tagtárs úr folytatja és bevégzi „A bibliai betegségekről-4 szóló értekezését, az egyleti tagok feszült figyelme és általános tetszése által kisérve. Bevégezvén előadását — határoztatik: az értekezés becsénél és tartalmánál fogva
