Eger - hetilap, 1877
1877-05-03 / 18. szám
138 Sorozásra nem jelentkezett: betegség miatt 4; fogság miatt 5; engedélyezett távollevő 20; engedély nélkül távollevő 119; összesen 148. Hivatalból besoroztatott 10. Az álló hadseregbe osztatott 529 ; a póttartalékba 127; a honvédségbe 64. Újabb sorozásig visszauta- sittatott 553. Végleg alkalmatlannak nyilváníttatott 361. Kórházba helyeztetett 3. E szerint Borsodmegye területéről mindhárom hadköteles korosztályból ez alkalommal sorozás alá került 4610. Ezek közöl fölmentetett 627. A sorozásnál meg nem jelent: betegség miatt 17; fogság miatt 25; engedélylyel távollevő 88; engedély nélkül távollevő 389. Összesen 519. Hivatalból besoroztatott 10. Az álló hadseregbe osztatott 529, a tartalékhoz soroztatott 127 ; a honvédséghez 64. Újabb sorozásra utaltatott 2550. Végleg alkalmatlannak nyilváníttatott 381. Kórházba utasitta!ott 3. A Jászságban: 1. korosztálybeli sorozás alá került 852. Ebből felmentetett 68. Sorozásra nem jelentkezett: beteg 5; fogságot iilö 3; engedélylyel távozott 5; engedély nélkül távollevő 29, összesen 42. Az álló hadseregbe soroztatott 173. Jövő sorozásra visszavettetett 491. Végleg alkalmatlannak találtatott 72. A II. korosztályból sorozás alá jött 549. Ebből fölmentetett 59. A sorozásnál meg nem jelent: betegség miatt 4; fogság miatt 2, engedélylyel távollevő 6; engedély nélkül távollevő 39, összesen : öl. Az álló hadseregbe soroztatott 69; a tartalékba osztatott 13. Jövő sorozásra visszautaltatott 286. Végleg alkalmatlannak találtatott 71. A III. korosztályból sorozás alá került 497. Ezekből fölmentetett 62. Sorozásra nem jelentkezett: fogság miatt 3 ; engedélyezett távollevő 4; engedély nélkül távollevő 41; összesen 48. A tartalékba soroztatott 69 ; a honvédségbe soroztatott 38. Jövő sor ozásra visszavettetett 144. Végleg alkalmatlannak jelentetett 76. E szerint a Jászságból ez úttal sorozás alá került mindhárom korosztálybeli összesen: 1898. Ebből fölmentetett 189. sorozásnál nem jelentkezett: betegség miatt 9 ; fogság matt 8; engedélylyel távozott 15; engedély nélkül távollevő 109: összesen 141. Az álló hadseregbe soroztatott 242; a tartalékba 82; a honvédséghez 38. Jövő sorozásig visszavettetett 921; végleg alkalmatlannak nyilatkoztatott 219. Figyelemre méltó azon körülmény is, hogy ezen említett hadsorozó kerületből az egyes városok és járások, hadjutaléki illetőségük egy részével csaknem valamennyien adósok maradtak. így péld. Heves megyében tartozásban maradt: a felsö-tarna járás 38 álló seregbeli, 37 póttartalékos újonccal; az alsó-tarna j. 17 pótt.; Gyöngyös 14 póttarf. Pásztó 19 póttart. Pata 5, állóhads. 22 póttart. felső mátra j. 15 állóhads. 12 póttart. Az itt közölt statist, adatok egybebasonlítása már figyelemre méltó eredményeket szolgáltat kezünkbe. Tekintsük csak különlegesen magát, Hevesmegyét.-4 T Á R G A. §►Shakespeare „Hamletije. Tanulmány. Halmay Imrétől. A nagy britt költő, remek müveivel, alapját vetette meg az ujabbkori keresztény drámai költészetnek. Az ö tragödiái képezik úgyszólván koronáját, díszét a világ összes dráma-irodalmának. A színészre nézve alig lehet nehezebb, de egyszersmind nemesb és magasztosabb hivatás, mint ha az ö drámai-jellenJeinek előállítására vállalkozik. Tragödiáiban mindenütt a fő hős jellemére és annak fejlesztésére van fektetve a fösuly, de nála a mellék-alakok is úgy ki vannak domborítva, hogy minden egyes szerep művészi előadást kivan hogy a néző teljes gyönyörrel élvezhesse. Épen azért Shakespeare müvei csak nagyobb állandó müintézeteknél vannak re- pertoiron, hol elegendő művészi erők állanak rendelkezésre. Kisebb társulatoknál legtöbbször a lehetetlenséggel határos elö- adatásuk. A jelenleg itt működő társulat igazgatója az egri müveit közönség igényeinek vél kedveskedni, midőn Shakespeare egyik remekművének, ,,Hamlet“-nek előadását kitűzte. Én pedig, ki ez alkalommal a főhős jellemének előállítására vállalkoztam, megkísértem e sorokban amaz álláspontot körvonalozni, melyet e jellem felfogásával szemben elfoglalok. „Hamlet“ fejtegetöi közül többen azt állítják, hogy a költő határozott célja volt Hamlet személyében saját egyéniségének és világnézetének kifejezést adni, szóval saját álláspontját festeni, szemben az akkor uralkodott viszonyokkal. Ez állítást nem fogadhatjuk el, de annyit el kell ismernünk, hogy Shakespeare valamennyi drámai müvei között „Hamlet“ az, melyben alanyiságának legtöbb tért engedett, anélkül azonban, hogy általa a tragikai főhős jellemének következetes fejlesztését gátolta, vagy annak következetlen irányt adott volna. Mondják, hogy kedves fia halála miatti bánatában, annak emlékére irta e tragédiát, s igy nevezi Greguss Ágoston .,a magát emésztő bánat tragédiájának." Hamlet, a kitűnő lángész, jószivtí, erkölcsös, finom műveltségű dán királyfi, az emberi jó és szép tulajdanok eszményképe, a körülmények, e sors által mintegy kényszerítve, oly feladatot kénytelen magára vállalni, melynek teljesítésében öt nemcsak a külviszonyok, de saját benső lénye is akadályozzák. Szeretett atyját, a vitéz dán királyt, titokban megmérgezi nagybátyja Claudius és az ország népével elhitetve, hogy kigyómarás okozta halálát, a trónt elfoglalja, és alig egy hó múlva az özvegy királynét, Hamlet anyját nőül veszi. Gaztettéről senki sem tud semmit, csak Hamlet gyanakszik, kit a wittembergi egyetemről a temetési szertartásra hívtak haza. Hamlet sejti a gaztettet; sejtelmet megerősíti még atyjának szelleme, ki megjelenik előtte, és erőszakos halálát felfödvén neki, megesküdteti, hogy a gonoszságért boszút vesz. Hamlet azonban, fontolgató, mindennek okát fürkésző természeténél fogva, nem hisz a szellemnek sem, mert szerinte az „Rósz szellem lehet, s gyöngeségem, mélakórom által, Mert ily kedélyre nagy hatalma van, kárhozatba dönt.“ Nála nincs bizonyosság sem az életben, sem a halálban. S a meg- vagy megnemtevés közötti folytonos töprengés; határozatlanság, megöli lelkében a tetterőt, s ez önemésztö küzdelemben a sors játékszerévé törpiilve, végkép megsemmisül. Hamlet teljesen tudatában van gyengeségének ; szüntelen vádolja önmagát tétlenséggel; meghasonlásba jő önmagával és az egész világgal, 8 igy támad lelkében a „lét vagy nem lét“ kérdése. Örömest véget vetne egy puszta tőrrel fájdalmainak, de nem bízik a jövöbeu sem; és igy bátran állíthatjuk, hogy e mü alapeszméjét legtökéletesebben fejezi ki a „lét- vagy nemlét" kérdése feletti elmélkedés eredménye hogy t, i: „Az öntudat belőlünk mind gyávát csinál, s az elszántság természetes színét a gondolat halványra betegiti. Ily kétkedés által sok, nagyszerű fontos merény ki fordul medriböl, s elveszti „tett“ nevét.“ Hamlet, kiváló szellemi tulajdonai mellett, jeles katona, kiről Fortinbras a norvég királyfi igy emlékszik mej: „Négy százados emelje Hamletet, mint katonát, A ravatalra, mert belőle, ba Megéri, nagy király vált volna még!“ Mindazáltal Hamlet nagyságát ne keressük katonai vitézségekben, harcias hőstettekben ; az, ami öt kiváltkép nagygyá teszi : rendkívül finom műveltsége, élénk szelleme, tudományossága; minden szava egy-egy bölcs világnézet, egy-egy szellemdús észrevétel vagy találó éle; teljes meggyőződéssel, öntudattal pillant át környezetének céljain és űzi velők a játékot. Szavaiból még akkor is mély bölcsészet csillámlik ki, midőn mint örült beszél és midőn lelkét a szerelem és gyűlölet szenvedélyei egymás ellen küzdve, marcangolják. Ophelia e szavai méltán megilletik és jellemzik öt: „Udvarfi, hős, tudós, szeme, kardja, nyelve, E szép hazánk reménye és virága, Az Ízlés tükre, minta egy szoborhoz, Figyelme tárgya minden figyelőnek!“ És épen e szellemi nagyság miatt kell neki elbukni. Névy L. szerint: „jellemének nagysága lesz bűne is. Bukásában szánjuk, de nagyságában gyönyörködünk.“ Goethe „egy gyenge edénybe ültetett cserfához“ hasonlítja, mely azt fejlődése folytán szétrombolja.
