Eger - hetilap, 1876
1876-10-12 / 41. szám
323 található, az természetszerűleg elváláshoz vezet. Mi magunk részéről soha sem állítottuk azt : Magyarország épen úgy ne volna feljogosítva, mint Ausztria, saját érdekeit érvényesíteni. A vámtarifa tervezete előtte fekszik a magyar kormánynak a végett, hogy azt átvizsgálja és hogy azt a magyar szükségletekhez alkalmazza : és az igen természetes, hogy ha Magyar- országgal a vámszövetség megujittatik, az ö érdekeinek a vámtarifába hasoulókép bele kell foglaltatni. És minthogy mi ezt törvényszerű politikai és gazdászati szükségnek tekintjük, épen ezért mindig óvni iparkodtunk az osztrák iparosokat a védvám-reudszer túlzásaira való törekvéstől. Magyarország tehát a maga saját vámpolitikai törekvéseit, mint egyenjogú factor előadhatja. És az osztrák kormány, a ki épen nem lehet barátja a magas védvámra törekvő irányzatnak, és a milliókra menő fogyasztókra legalább is épen annyi tekintettel lenni köteles, mint a gyárosok ezereire, — ennélfogva épen nincs ok attól tartani, hogy a vámkérdésnél áthághatlan ellentétek állhatnának elé. És minthogy a vám- és kereskedelmi szövetség megujitása kiválóiag a vámkérdés körül forog, mi úgy véljük, hogy ezen főtétel a megújítás előnyére oldható meg. A magyar lapok a bank és valuta-kérdést, mint egymástól független kérdést állítják fel. Elméleti tekintetből ezen állitás ellen nem igen lehet kifogás. Négyszáz millió bankjegy létezhetik, s a n ellett mindig meg lehet még kisérleni 10—20 vagy még több millió bankjegy forgalomba hozatalát. Mindez kétségtelen ; hanem a bank-kérdést nem ilyen durván kell felfogni. Magyarország az ö alárendeltségi pénzrendszerébe egy jegybankot csak úgy könnyedén bele nem állíthat ; bankjegyeinek itthon biztosíthatja ugyan a kényszer-folyamot, de azt az ország határán túl ki nem terjeszbeti. Magy aj ország azt megteheti, hgy az osztrák bankjegytől elvonja a kényszer-folyamot, de azt meg nem akadályozhatja, hogy az kényszerfolyam nélkül is az országban forgalomban tudja magát tartani. A valuta-kérdéstől eikülönözve a bankkérdés: az igaz, hogy csak belkérdés Mngyarországra nézve. Az azonban minden esetre megállapítandó, hogy a közös költségi járulék milyen ér- tékbeu és pénzjegybeu fizetendő. voyai Jenő herceg 1663. — Henzi Budán tisztes fogságban 1849. — Kivégeztetések 1849. 19-én. Meghalt III. Károly király 1740. — Windiscbgratz felszólítja Mogát, hogy siesseu egész tisztikarával az ő táborába. — A parancs elvettetik 1848. — Kiv^geztetések 1849. 20 án. Meghalt Dayka Gabor 1796. — Az Arad-vidéki oláhok sietnek Berger segély éré ;— Bées ostrom-állapotban 1848 — Kivégeztetések 1849. 21 én. II. József türelmi reudelete 1781. — Szent-péteri-, fennlaki-, kisfaludi csaták, — az oláhok leveretnek 1848. — Kivégeztetések 1849. — A haditörvényszék iu coutumatiam elítéli a menekülteket 1851. 22-én. Született Liszt Ferenc 1811. — Bergerlöveti Ó-Aradot 1848. — Kivégeztetések 1849. — A hadi törvényszék in effigie fel- akasztatja a menekülteket 1851. 23 au. Miksa herceg Mezőkeresztesnél megveri a törököt 1596. — I. Lipót Budát I-sö, Pestet Il-od rangú szabad királyi várossá teszi. — 1703. — Zaiathnai vérfördö 1848. — Kivégeztetések 1849. — Manteufel Schleswig, Gablenz Holstein helytartója 1865. 24- éD. A radnói oláh veszteség 1848. Kivégeztetések, báró Perényi Zsigmondot felakasztatja Haynau 1849. — (Lengyelország III. és végső felosztása 1795). 25- én. Maros-sz.-királyi csata, Janku megszalad, — Wiudisch- gratz sem alkuszik a „pártütőkkei." 1848. — Varsói értekezlet Ausztria, Porosz és Oroszország között 1850. 26- án. Görgey tervet ad be, mely szerint meg lehetne menteni a magyar hadsereget, ha Bécsnél megveretik is 1848. 27- éD. Született Kazinczy Ferenc 1759. — Windiscbgratz megkezdi Bécs ostromát, — a sárdi oláh kegyetlenkedés 1848. — Puss merénylete I. Ferenc József ellen Prágában 1866. 28- án. Meghalt Kisfaludy Sándor 1844. — Windischgratz megveszi Bécs külvárosát, a magyar csatát veszt Kosztolánynál 1848. 29- én. Windischgratz ostromolja Bécset, mely a közeledő magyar hadban oizva, visszavonja a febérzászjót 1848. — (Konradin király lefejeztetik 1268.) 30- án. A Bécs segélyére siető magyarok megveretnek Scbwe- hatnál, — Húrban kiüaetik Sz. Iván, Radnótfalva és Szász Régenböl A fogyasztási adó kérdőse a quota-kérdéssel van egybekötte- tésben. — Amint az első quóta-megállapodás mindenféle pénzügyi factorck figyelembevételével jő létre, a második quóta-megállapi- tásra is hasonló módon kell létesíthetni. Tisza Kálmán most már minden esetre egy nagy tapasztalással gazdagabb h hét ; azzal tudnillik, hogy az osztrák-magyar btlkérdések megoldásának tovább fejlesztésére: a nemzetközi politika időnkénti mozzanatai, a külpditika esélyei és situatioi mérvadó tulyt és irányzást gyakorolnak ; és hogy az ellenzéki politizálás sokkal könnyebb művelet: mint a felelős kormányzás tényleges működésének gyakorlása ; mert ennél minduntalan attól kell tartani, hogy az állam hajója itt is ott is megfeneklik vagy épen kő- szinhez vágódik, a mi által egyenesen az állam léte van kockáztatva. A bécsi tárgyalásoknak, mint halljuk, eredménye az, hogy ezen kérdés végleg eldöntetett azon föltétellel, bogy a fenforgó és 18 67-beD tett 80 millió adósság mikénti elfogadására választott bíróság fog kijelöltetni. A vámügy eldöntése ped;g még további időre elbalasztatott. Az elősoroltaLhez képest a practikus ember azt tartja, miszerint az lehet a legnagyobb politikai bölcseség és a sokszoros fölényt biztositó dip'on atiai tapintatosság: ha a magyar állam szerepvivői és pártok az osztrák szereplőkkel okosan és eszesen tudnak elbánni, és velük időnként eszélyesen kimondott egyetértésre tudnak összeferközni; ellenben azokkal örökcsen civakodni, s őket szakadatlanul bántalmazni, szidni káromolni : ez egyáltalában nem politikus eljárás, nem eszélyos alkudozási s megpuhilási „maneuvre.“ És bizonyára azon mérgesen handabardázó politikusok ár tana k legtöbbet mindkét oldalon, akik az osztrák és magyar állami tényezők, az intéző körök s néposztályok közt minél inkább felzak- lafják a kedélyeket, neki szilajitják a soha nem piheDÖ ellenségeskedést; s igy aztán azokat egymástól minél inkább elidegenitik ; sőt őket, egymásra folyvást agyarkodó szenvedélyes ellenségekké diihösitik, és ezen dühösséget szakadatlanul szitogatják. L'órinczfy János. 1848. — Bécset elfoglalja Windiscbgratz 1848. — A bécsi béke: Dánia átengedi Schleswig-Holsteint Ausztria és Poroszországnak 1863. — (Ottó görög király megfosztatik a tróntól 1862.) 31-én. Móga leköszön, Görgey fővezér 1848. (A lengyel nemesség az orosz közé olvasztatik 1831.) Khanar - Effendi, egy művelt török levele Hugó Viktorhoz. Hirhedt francia Manuchi! Kívánom, hogy oly állapotban legyen, mint a virágzó rózsa-bokor, hogy naplója cim-szalagjait mindig nedvesítse az előfizetők esője. Allah, — megengedvén nekem, hogy évenkint hat hónapot töltsék Páriában — kegyeivel elbalmozott engemet, mert ezen körülménynek köszönhetem a Riche cimü kávéházban töltött igen kellemes néhány estét és a kegyetek basonlithatatlan müveivel való megismerkedést. Megvallom, hogy eleinte meglepett engemet azon modor, meiy- lyei kegyetek a mai világ ügyeit bajait vizsgálják, szapulják. Hanem lassankint engemet is meghódított a kegyetek emberszerető ta- nitmányai kedvessége és csábja, minthogy hallottam, hogy kegyetek mindig de mindig kegyelmességet hirdetnek, és láttam, hogy örökké azok pártján vannak, kik szenvednek, bármily bűnösök volnának is azok, a költészet és szónoklat minden hangján és alakjában hallottam ismételteim ezen nemes fölhívást : „Tanitsuuk, ne rontsunk.“ E megható igék hallatára, gyakran könyekbe lábadva érzérn szemeimet és ( lkezdém átkozni múltam tévedéseit. így szólék magamban : Midőn ellenem vétett háremem gyöngye, Mirza, akkor egy szép tanítást kellett volna hozzá intéznem, a helyett ; hogy ezer négyszáz ötvenet verettem náddal talpaira és végtére zsákba varrattam s a Bosphorusba vettettem. És példátok szerint élénken sajnáltam, hogy a francia törvényszék lenyakaztatta az orgyilkosokat a helyett, hogy jobb érzelemre téritette volna őket. Azonban főleg az 1870-ki polgárháború után, melynek szemtanúja voltam, mennyire csodálom a kegyetek tetteit és szavait. Hogyan? önök feledóst hirdetnek ! mily ékesen bizonyítgatták, hogy *