Eger - hetilap, 1876

1876-10-12 / 41. szám

324 Tapasztalatok a szegedi orsz. ipar- és terménykiállitáson. A IX. és X. termet a békésmegyei gazdasági egyesület által rendezett összes kiállítás tölti meg. Képviselve van benne a mezei összes gazdasági terményeken kivül az ipar, melyben legk.vált a női kézimunkák tűntek föl. A XI. termet a magkiállitás, a XU-et a gyümölcs-kiállítás foglalja el, mely óriási körtvéje, de főleg számos fajta burgonyája által ötlik fel. A XIII. teremben látható az anyag­ipar, melyben tömérdek változatos készítmények közöl kiváló fi­gyelmet keltenek Frenkl és Oltvay müizléssel készült cserép-kály­hái. A XIV. teremben az üveg-ipar van csinosan képviselve, külö­nösen Zay-Ugrócról, továbbá a zlatnoi üveghutából. Jól esik a szemnek a sokféle, szebbnél szebb Készítményeken gyönyörködni, megnyugvással hagyjuk el a termet, hogv ez iparág hazánkban versenyképes készítményeivel már a nyugati piacokon is jelenté­keny foglalásokat tett. Ugyané teremben szemlélhető a régi érc­pénzeknek nagyobb mennyiségű gyűjteménye is. Innét kijővén, afo- lyosó szintén el van lepve agyagiparral, hol számos, csínnal készült s olcsónak mondható kályhákon kivül, több mázos és födeles nagy fazekak közt meglepőn felötlik egy 118 literes nagyságú agyag­edény, melynek ára 18 forint. A földszinti termekben szemlélődésünket bevégezvén, a fő lépcsőn az első emeletbe indulunk, hol jobbra és balra eleven virá­gok között haladva a folyosóra érünk, mely el van lepve különféle tárgyakkal. Itt látható az érmek kiállítása, több iskola-pad és kö­zönséges székgyártmányok; ugyancsak itt láthatók a Bakayné ál­tal sajátkezüleg készített s kiállított, oly híressé vált vadásztarisz­nyák is, melyek közöl néhány példány városunkba is elván­dorolt. A folyosóról a VII. csoport megtekintésére induluuk, hol két igen nagy termet a női kézimunkák foglalnak el mindennemű gyö­nyörű szőnyegekkel, fa-metszésekkel; valamennyi a házban előfor­duló tárgyakat feltaláljuk itt ; örült a lelkünk azon érdeklődésnek, melylyel a nők e termeket látogatták, s azon eszme merült fel bennünk, vajha ily kiállításokat vidékenkint, minél többször rendezni mily üdvös lehetne hölgyeink részére ! Innét a hálószobák berende­zését feltüntető terembe lépünk, hol egy, vasból készült, aranyozott, lilaszinü selyem ágynemüekkel felszerelt, gyönyörű Ízléssel készült menyezetes ágyon kivül említést érdemel egy pompás kékselyem kör garnitúra. — Az első emeleti 4, 5, 6, 7 és 8 termeket a bútor­ipar tölti meg ; láthatni itt ízléssel s művészileg készült asztalos- munkákat, melyek bármily fejlettebb állam iparával a versenyt bátran kiállják mind technikai kivitelre, mind olcsóságra nézve. Elismeréssel kell viseltetnünk a kárpitos-munkák iránt is. Ezen termekből a folyosóra kimenve, ezek is tele vannak min­denféle nehezebb asztalos készítményekkel, a kocka-burkolatok-, sok3zerü mángorlókkal, továbbá teljesen fölszerelt, en miniature vizi malmokkal. A folyosóról a távirda-kiállitásba jutunk, hol a kiván­csiaknak a távirászati eszközök fokonkinti elöbaladásáról felvilá- gitást szívesen adnak. A távirda termét odahagyva, a folyosón lát­ható a mázoló-ipar kiállítása díszes munkálataival, ugyancsak itt láthatók az egri rab-dologház kiállított készítményei is. A 9. terem­ben látható egy keményfából készült igen szép templomajtó, továb­bá egy művészi faragásu kettős ágy és ruhatartó; van itt Szombat­helyről Wolf Lipótnak egy újított ablakszerkezete, melyre szaba­dalmat nyert, és a szakemberek előtt mesterséges kivitelénél fog­va feltűnés tárgya. Említést érdemelnek még itt is a kockaburkola­tok igen szép példányai, továbbá a hajlított butor-ipar egyes részei­nek dús kiállítása. Ezt követi a 10 teremben elhelyezett vasbuto- rok kiállítása, mely a szemlélőre azon benyomást teszi, mintha nem volna benne elég életrevalóság, miután hiányzik a jó Ízlés melylyel előre törekvő korunkban minden iparnak bírnia kell. — E termet odahagyva, a folyosón látható a bádogos-ipar, mely ízléssel készült jeges sörtartó tőbbszerü példányai által vau bemutatva. — Ugyan­csak itt láthatók a takarék-tűzhelyek számos példányai, melyek nem annyira művészi kivitelüknek, mint inkább tartósságuknak elismerését érdemlik meg. — A 11-ik teremben van a lakatos-ipar- kiállitás, mely diszes s igen mesterséges müvei által a szemlélőt valóban meglepi. Jól esett a szemnek meggyőződni, hogy azon ipar­ág, mely a mi vidékünkben már majdnem kihaló félben van, ha­zánk más részeiben annál szebb előmenetelt tud felmutatni. À ko­vács-ipar is szépen van itt képviselve ; különösen a többnemti ló- patkók feltűnők. (Folyt, köv.) a túszok, kezesek orgyilkosait agyonlövetni annyi volt, mint az iszonyúságot iszonyusággal tetézni, és mily kegyesen adtak kegye­tek brüsseli szállásukon menedéket a Tuilleriák fölgyujtóinak ! . . Jaj ! de ime kegyetek legutóbbi irata minden csalódásomat kérlel­hetetlenül lerombolja. Hová lett a kegyetek szelídsége? Hol van feledést és megkegyelmezést hirdető tanitmányuk ?... A szerbek megtámadták földjeimet, ellenök dühös háborút folytatnak. Én polgáriasuk török létemre kárhoztatom a basi-bo- zukokat, kik a méhben levő gyermekeket kivágják, a leánykák orrait megcsonkítják, az öregek szemeit kivájják és magukat a bol- gárnök megsüttetésével mu látják. Azt igen is jól értem, hogy ily iszonyuságok kegyeteket bo- szantják ; "hanem már kevésbbé fogom föl kegyetek azon akaratát, hogy az iszonyuságokat újabb iszouyuságokkal kívánják sza­porítani. Jegyezzék meg jól kegyetek, a szabadgondolkozás hírhedt papjai, hogy midőn mindenki átalános békét sürget, ugyan akkor kegyetek harcot hirdetnek Törökország ellen, sőt még ennél is roszabbat, a törökök kiirtását követelik azon ürügy alatt : hogy egy nemzettel, mely vérengző vadállatként viseli magát, azzal úgy kell bánni, mint vérengző vadállattal. Hasonlítsák kegyetek össze előbbi törekvésöket mostani tö­rekvésükkel. Az 1870. martius 18-áu a párisiak raboltak, gyújto­gattak, orozva gyilkoltak. Jogtalanul cselekedtek ugyan, mondják kegyetek, de azért még sem kell megbüntetni őket, mert mindig jó megkegyelmezni, és egy orgyilkost kivégeztetni annyit tesz, mint a kiontott vérhez még több vért ontani. A basi-bozukok rabolnak, gyújtogatnak, mészárolnak, s ezekkel már úgy akarnak kegyetek bánni, mint vérengző vadállatokkal, talán azért, mert ők más vallá- súak, más fajúak mint kegyetek ? Épen uem, hiszen kegyetek ezer­szer és ezerszer hirdették, hogy kegyetek az összes emberiség pol­gártársai. Vagy talán azért gyűlölik a törököket, minthogy ezek vörös süveget viselnek francia sipka helyett? Kegyetek a béke helyreállítása végett követelik talán ezen visszatorló háborút ? Talán nem látják be kegyetek, hogy midőn fölélesztik a rémületes köztp-kort, mely kegyetekre egykor lidércnyomásként nehezült : ugyanakkor Péter remete, Bouilloni Gotfried vagy Spanyol Ferdi­nand példáját követik ? Azután meg biztosak-e kegyetek, hogy a békét helyre állitandják azon háborúval, melyet hirdetnek ? Mondják, hogy a törökök erőtlenek ; ez ugyan lehetséges : hanem mennyi erős harcias nép sorakozhatik még az Ozmán zászló alá, föltéve, hogy a hívők vezérét a gyaurok által megtámad- tatva látják. Arabok, Kabylok, Touargok, Mórok, Koulouglik, Afghanok, Beloudzsistániak, Malájok, Kourdok, Drúzok, Perzsák, Marokkóiak, Tunisiak, Tripolisiak, chinai musuhnanok, kik naponkint szaporod­nak, India, Turkestan, Ceylon, Tombouctou, Atchim, Soudan, Zan- zibár, Fezzán, Tatár és Mongol országok latsói, számba sem véve azokat, kik Szerbiában, Albániában, Bolgárországban és Rivoli kör­nyékén szétszórvák. stb. stb. — föltéve mondom, hogy ezek szövet­kezve 8zembes/,állanak a hitetlenekkel, és újra kezdik a küzdelmet Mahommed örökségéért, kit kegyetek Mabometnek neveznek? Azt vélik kegyetek, hogy biztos győzelemre van kilátásuk kegyeteknek ! Mindenesetre kiszámították kegyetek az időt is, hogy meddig tartana ily háburú és mily rémitő pusztításokat vonhatna maga után ? Ez esetben mit tenne érzékenységük, óh emberi gyöngédség választott edényei ? Vájjon megkegyelmeznének a musuhnanok özvegyeinek? Hanem azt kérdeznék kegyetektől, hogy hátúdért hirdettek háborút? Tapsolnának kegyetek Izlam fiai pusztulásán ? Hanem akkor azt kérdeznék kegyetektől, hogy hová lett egyete­mes emberszeretetök, melyért kegyeteket csodálták és bálványoz­ták a népek ? Legyenek legalább következetesek kegyetek az ihlettség áb- rándozói, a kegyesség édeskés csemegéi, a szelidség szörpjei, a nagylelkűség csatornái, a költészet kivonatai. Kegyetek eddig fönnenhirdették, hogy tanítani, nem pedig rongálni szükséges ; menjenek kegyetek Szerbiába, és ott hirdessenek békét. Meglehet, hogy hidegen fogadják, hanem a basi-bozukok dühét bánytorgat- hatják, midőn a szabadcsapatok vérengzéseit megtapsolják­És most hírhedt francia mamuchi, engedje meg, hogy ruhái szegélyét megcsókolhassam. Legyen kegyeteknek oroszlán-erejök, kigyó-bölcseségök és következetes gondolkozásmódjuk ! Végh Pál. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom