Eger - hetilap, 1876
1876-08-03 / 31. szám
243 sorvadás, időtlenség, egyes esetekben torokgyík; felnőtteknél: tü- dövész, typhus, vizkór, gutaíités stb. valának főleg észlelhetők. Erőszakos halálnak összesen 7 lett áldozata. Ezek közöl baleset által 1, mások által 2, öngyilkosság által négy múlt ki. Mind a 7 férfi volt. Az elhaltak közt vallásra nézve volt: izraelita 16; reform. 3, görög 1 ; a többi rom. kath. A legidősebb kor a férfiaknál 70—80, nőknél 60—16 év. Orvosi ápolásban részesült 86, tehát az összes elhaltak ?.9 %-ja. Az elhaltak közt volt törvénytelen 11 ; halva született 2, ikrek 2. A lefolyt félév jelentékenyebb halottai : Braun Kálmán, ügyvéd, 28 é. febr. 3; Farkas János polgár, 54 é. febr. 10; br. Fiedler Frigyes, a helyben állomásozó hg. Wasa-gyalogsor- ezred ezredes-parancsnoka, 49 é. mart. 1. D e r s z i b Ferenc, árvaszéki ülnök, 46 é. mart. 24. Könyves (Bucher) József, kisdednevelő, 58 é. apr. 9 ; Haas Ludovika, Sir Gábor megyei tiszti sebész neje, 49 é. jun. 17. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1876. junius 13-án, Isaák László alispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésen következő ügyek tárgyaltattak : A Báróczy József halálával megüresedett központi választmányi tagságra leendő választás megejthetése céljából szavazat- szedő küldöttség lévén [kinevezendő : e küldöttségbe Fülöp József mint elnök s Balogh István és Csiky Sándor biz. tagok kineveztetnek. Erre az ülés a szavazás tartamára felfüggesztetik. A szavazás bevégeztével az ülés újra megnyittatván s a szavazatszedö küldöttség elnöke a szavazás eredményét bejelentvén, ebez képest : Csiky Sándor biz. tag a központi választmány tagjává szavazattöbbséggel megválasztottnak kijelentetik. Miről Csiky Sándor biz. tag tudomás s miheztartás végett, továbbá a központi választmány tudomás végett, — végre a szolga- birók és Szolnok s M.-Túr városok polgármesterei, tudomás s köz- birrététel végett értesitetnek. Csiky Sándor bizottsági tagnak az 1875. évi XXI. t. c. eltörlése és az 1872. évi VI. t. c. átalakítása érdekében tegnapi napon bejelentett s írásban benyújtott és a mai napon indokolt indítványa, a közigazgatási szakosztálynak a jövő közgyűlés elé terjesztendő véleményes jelentés végett kiadatik. Olvastatott Bátor, Bocs, és Aranyos szövetkezett községek közjegyzőjének folyamodványa, melyben azon kérelmét terjeszti elő: hogy — miután az elintézendő ügyek nagy száma egy segéd- jegyzői állomás szervezését elkerülhetlen szükségessé teszi, de nevezett községek ennek terhét viselni nem hajlandók, ö maga pedig erre képtelen — köteleztessenek a községek a segédjegyzöség felállítására oly módon, hogy annak fizetéséhez évenkint 15u forinttal járulni tartozzanak. Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. Habár nevezett községekben a segédjegyzöség felállítása nem csak kívánatos, de szükséges s ennélfogva óhajtandó volna, hogy annak felállítása körül a községek érdeklődjenek ; mindazonáltal tekintve azt, hogy nevezett községek képviselőtestülete a f. é. május hó 13-án tartott ülésében, mint az iratokhoz csatolt jegyzőkönyvből kitűnik, egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy a segédjegyzöi fizetéshez mivel sem járul, s azt nem csak a községek jelenlegi szomorú anyagi helyzetével indokolja, hanem azzal is, hogy a községek csoportosulása alkalmával a közjegyzői fizetés megállapításakor jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy segédjegyzöt, ha erre szükség leend, maga a körjegyző köteles tartani : folyamodó kérelmének hely nem adatik. Miről folyamodó, Kovács József szolgabiró utján, tudomás végett, értesittetik. Für Bernât Bátor, Bocs és Aranyos szövetkezett községek körjegyzője elleni vizsgálati ügyben, a tiszti főügyész indítványa folytán, a f. é. 65. sz. a. kelt főügyészi véleménynek mellőzésével, az összes iratok, az 1876 évi V. törvénycikk 18—31 §§-ai szerinti eljárás végett, az illető szolgabirónak azzal adatnak ki, hogy ha netalán ez ügyet olyannak találja, melyben első fokú határozatot hozni ö van jogosítva, e határozatot az alispánhoz, tudomás végett, még akkor is mutassa be, ha azt nevezett körjegyző nem föleb- bezné is. Miről Kovács József szolgabiró, az iratok kiadása mellett, további eljárás végett értesittetik. OlvastatottBakta község elöljáróságának kérelme s képviselőtestületének jóváhagyás végett bemutatott határozata : hogy a községi faiskola területét, mely e célra egészen alkalmatlan, a jegyző s Ócska mü valamennyi. Lovagregények, boszorkány-bistoriák. Az első érdekli, a másodikat elolvassa, a harmadikat földhöz vágja. De szerencsétlenségre egész osztály akad egyszer szemébe, melyre először nem Í3 tekintett, s melyet most unalomból forgatni kezd. Csakhamar érdeklődik, s nemsokára feszült kíváncsisággal nyeli a sorokat. Néhány lap áttekintése után eszébe sem jut többé „Waldráf" vagy „a bujdosó szellem," — a lucerna, nádas, sőt Tusneldájára is csak akkor gondo'i, ha a kedvenc Filomélát 'nem a legkegyesebben rendre utasitja. Belemerül a könyvekbe, nem is álmodva, hogy ezen bemerülés egykor még eltugja meríteni. . . . Oh, te passzió ! Azon halandó, kinek nincs valamiben passziója, — nem él, hanem csak vegetál, mint akármelyik bodzafa, vagy karalábé. Ugyan ki volna hajlandó irigyelni például a török, ind, perzsa, ... és más egyéb nem török, ind, perzsa urak sorsát, kik egész napon keresztbe tett, vagy nem keresztbe-tett lábakkal pihennek, s kiktől (isten bocsássa meg nekem !) még azt sem teszem fel, hogy gondolkozni tudnak. Kik iszszák a kávét, sorbettet, punchot, liqueurt, champagneit, — eszik az ausztrigát, rizskását, békacombot, — szijják ‘a csibukot, pipát, narguilt — nem, mintha jólesnék nekik, hanem mert a George, Johann, vagy mustafa a szájukba tette. Kiknél a lélek csak akkor működik, ha álmodnak, — kikről eszerint bátran elmondhatjuk, hogy ébren alszanak, és álmodva élnek. Ily emberek legokosabban tennék, ha elbujdosnának, mint Diokletián, Theodor, Amurát, Klotild, Jukund, Manó, Rachis, Kara- kuzen, János császárok és királyok — és a többi. .... Ellenben az, kit a passzió gubemál, szintén nem él, — hanem helotáskodik, és semmivel sem különb azon rabszolgaságra jutott négernél, kit orrába húzott karikájánál fogva zsinóron terel a gyarmatos alig járni tudó csemetéje. Mily élete lehetett egy Herkulesnek, ki beteggé lett, ha nem haragudhatott, és nem haragudhatott anélkül, hogy ne verte volna agyon azf, aki, vagy ami kezébe akadt! Mi örömet adhatott Julián császárnak azon fösvénység, melynek hatása alatt három napig tengődött egy sült teng rinyujon ? Cleopsot a gúla építési mania oly koldússá tette, hogy lányát kellett eladnia. Dyonisiust megvakitá, Cleomenest őrültté tette, Lakid-s bölcset gutával ütette meg, Anakreont és Domitiust pedig formaiiter megölte az — ital. Domitian szomjazta a vért, s ha embert nem ölhetett, ölte a legyeket. . . . Mindezen passzió nagy passzió, — sőt nem is szenvedély, hanem szenvedés, kórállapot, s hasonlóvá teszi az embert a megvadult paripához, mely öntudatlanúl rohan, mindaddig, míg összeroskad. Nem ily passziók azok, m- lyeket mi szükséges kelléknek tartunk egy emberben ! Hippiás bölcs maga varrta meg bocskorát, és ruháit. Diodorus begyalogolta Európát és Ázsiát. Adrián császár építész, festész, zenész. Plátó nappal tanított, éjjel kenyeret sütött. Diogenes önmagának főzött. Szokrates hegedült. Hans Sachs verset ir, de a kaptafát sem hanyagolja el. A jámbor nyárs-polgár egész héten át vágja a virslit, bókokat mond a szolgálóknak, kik boltjából egy garasára jóborsot visznek, s örül az életnek, midőn vasárnap zöldbe viheti a sacit és a pubikat. A szerény fizetésű beamter egész napon át rontja a papirt, de feledi fáradalmait, midőn esténkint megszokott kompániájával egy stibli sört elfogyaszthat, s megbeszélheti a világ állását. Sok ember kész koplalni, csakhogy néhány hires könyvet, régi pipát, ócska fegyvert megszerezhessen. Sok balgudó tönkre-teszi lábait és egészségét a növény, rovar-
