Eger - hetilap, 1876
1876-03-16 / 11. szám
XV. éî-folyam. 11. szám. 1876. március 16-án. Előfizetési dij : Egész évre , . 5 ft — kr. Félévre . . 2 ft 50 kr. Negyed évre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott pett sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést!'1 30, nyilttérben egy pet;t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtököm Kiadó-hivatal : a ljceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Oy. könyvkereskedése (Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Emlékbeszéd Deák Ferenc fölött. (Tartatott az egri fSgymn. Deák-emlékünnepélyen, 1876. febr. 26-án.) (Vége.) K. I. ! Az emelkedő dicsőségnek szintúgy megvan a maga árnyéka, mint a kelő napnak ... ez az irigység. De szülhettek-e irigységet az önérdek nélküli lelkesedés a munkáért, a magyar szó jogaiért s a magyar nép polgári egyenlőségéért a szabad magyar hazában ? Azért midőn ezekhez D. Ferencben még e mindent lefegyverző szelid- ség is járult ; ragyogásának, mint a délpontra hágott napnak nem is volt árnyéka ; hanem mint az minden rejte- ket föltáró világával és átható melegével körülkarolja a mindenséget, úgy karolta és hatotta át ő elméjének világával és szivének melegével a maga mindenségét hazáját, nemzetét sőt életében és halhatatlan eszméiben nemzetünk alkotmányát, Palládiumát. Ki ne hallott volna a palládiumról, mely a népek hite szerint az égből szállott alá, s védelmezte az államot, mig ez keblén őrizte őt ? Minden nemzetnek e Palládiuma saját törvényei s ezek megszemélyesitője s a fejedelem iránti törhetlen ragaszkodás. „Ezen erkölcsi elv nélkül nincs . . . kapocs, mely az államot összetartsa, — úgymond D. F. — mind a népek jogainak, mind a fejedelmek hatalmának ez a legbiztozabb alapja.“ „Álért nincs hatalmasság, hanem csak Istentől ; és ezen hatalmasságnak tisztelése által, itt lenn, hol kormányok törnek, népek és hajók sülyednek el, a nemzet hajója mint horgony által fogódzik, az isteni örökkévalóság sziklájába. És volt-e magyar, ki e Palládiumnak megtartásán any- nyi szeretettel, kitartással és türelemmel csüggött, mint D. F? Az, ki a maga részére a törvénytelenség kizsákmányolását el nem fogadta, midőn az 1873-ki országgyűlési választásoknál pártja csak vesztegetésekkel jutott diadalra, mert az így kinyert babér mindig árnyékot vet annak becsületére, aki viseli, — igen ! ő e törvénytelenségtől annál nagyobb borzalommal fordult el, midőn látta, hogy ezt hazája teszi kérdéssé, nem feledve egy pillanatra se a költő intelmét : .... Szeresd hazádat. Tégy érte mindent; éltedet Ha kell, csekélybe vedd, De a hazát könnyelműn Kockára ki ne tedd. Azért mérséklő lelkének egész erejével lépett közbe , midőn a negyvenes évek végén „a képzelet és gerjedelmek fegyverei" által a Palladium elvesztése felé látta tereltetni nemzetét, Mert hiszen a történelem oly világosan tanítja, hogy a túlságos szabadság utáni vágy megtermi a rabság láncait. Mi is okozta, hogy Octavian August a szabad Rómának kényuralkodója lett? A lázadás, mely a triumvireket száműzte és Caesart meggyilkolta ! Mi görbítette Albiont Oromvell zsarnok pálcája alá ? A forradalom, mely a hosszú parlamentben hallatlanul garázdálkodott, s Albion királyát vérpadra vitte. Mi okozta, hogy Franklion Napóleon kényuralmát nyögte? A zendülés vérben fűi osztott saturnaliája, mely királyt nyaktilózott. Innen érthető, hogy aki helyesen szereti hazája szabadságát, az a törvényesség elhagyásával soha sem adja föl alkotmányát. Ezért D. F. is, midőn fölharsant Petőfy csatakürtje, mint a zuhatag előtt meg nem állható gát elvonult. Tíz évig hallgatott; de e tiz véres és könyes év alatt Deák magánya volt a magyarnak Bethlehemje; Deák böl- csesége volt a sötét éjben a nemzet egének reménynyel biztató csillaga ; s a nagy nem viz-, hanem vérözön után az égnek fölleges ölén a béke szelid szivárványa. Föltárta végre lelke ^világos gondolatját és nemzetének óhaját a király előtt. Es úgy lön, amint érte a költő imádkozott: ...................Királyok Istene! E meld föl hozzád a király szivét, Értelme legyen mint napod szeme, Hogy végig lássa roppant helyzetét, Hogy aki fényben milliók fölött van, Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. „Az igazság és béke csókolóztak nép és királya egyek ismét. Deák visszahozta a nemzet Palládiumát, de maga a legnagyobb hazafi elköltözött. Meghajolt a gyász súlya alatt trón és ország . . ime meghajlunk mi is; imádkozunk érted: nyugodjál békében. Minket pedig a te nemzetedet, ragadj a tehetetlen siránkozás helyett bámulására erényeidnek : hazánknak, népünknek, nyelvünknek, törvényeinknek hathatós szeretése ! Te pedig „Mindenható egyesség Istene, Ki összetartod a világokat, Engedd, hogy bármi sorsnak ellene Vezessen nemes és nagy gondolat, Hogy nemzetünknek mindenik nyomára, Ragyogjon emberméltóság sugára.“ Az amerikai burgonyáról. A burgonya őshazája tudvalevőleg Amerika. Tehát a nálunk megbonosult fajok eredetileg mind amerikaiak. Azonban a fajok, mert ezen gazdasági ágnak régente nem tulajdonittatott oly fontosság mi ma; de mert helytelen kezelés következtében a fajok degenerál- tak, s mert a nehéz közlekedés folytán uj fajok nem hozattak be: a burgonya-termelés nálunk megközelítőleg sem emelkedett azon színvonalra, melyen jelenleg az, az őshazában áll, ott, hol ezen termelési ágra a legnagyobb gondozás fordittatik, s a termelő fáradozásaiért megfelelő jutalmat nyer annyira, hogy van rá eset, mikép egy darab kitűnő uj fajií burgonyáért 4 dollár is fizettetik.
