Eger - hetilap, 1876
1876-02-17 / 7. szám
XV. ér-folyam. 7. szám. 1876. febrnár 17-én. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. - 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadc fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Az öngyilkosság. Társadalmi bajaink közöl az öngyilkosság az, melynek alapját, természetét, indító okait biztosan megállapítani nem lehet. Egy támadás ez, mit az ember saját élete ellen intéz, akkor, midőn kimerített szenvedélyek, erkölcsi vagy anyagi nyomor megunatják vele az életet. Az öngyilkossági hajlam napjainkban nagyon elharapódzott. Nagy városok mortalitási statistikája szomorú képét nyújtja e társadalmi bajnak, mely a gyógyithatlan betegségek sorába tartozik. Aggódva látjuk ezen morális kór terjedését anélkül, bogy óvó intézkedéseket léptetnénk életbe. Vizsgáljuk azonban a kór anyagát és jellemét. Az öngyilkosság, mely napjainkban annyira divattá vált, az emberiséggel egy idős. A klassikai kornak épen úgy megvoltak a maga áldozatai, mint a mai materiális időnek. Ott van a Catók, Lukréciák története. A görög és római őskor napjainkhoz hasonlólag meghozta áldozatait ennek a lidércnek, melyet az áldicsőség, magasztaltság glóriája körözött. Napjainkban pedig a halálozások statistikájában a többlet az öngyilkosoké, kiknek sok esetben a társadalom elismerést ád. így van ez a civilisált népeknél, igy a műveltség primitiv állapotában vegetáló nemzeteknél is, hol az „öngyilkosság egyenesen a vallásosság kenetét hordja magán.“ E társadalmi rák annyira divattá, megszokottá lön, hogy a világ első pillanatban nem az öngyilkolást, de a gyilkolás nemét Ítéli el. Pedig az öngyilkost magát kell elitélni, ki elég kislelkti volt, megijedni az élet nyomorától, ki rabszolgája lett a sorsnak, legyőzöttje a pillanatnak, és ki tette által kétségbe vonta azt, hogy az ember a mindenség ura. Az öngyilkos pillanatnyi bátorsága, elhatározása csak kislelküség; mert nagyobb bátorság, több lelki erő kell ahhoz,hogy valaki látva tudva az előtte lévő nyomort, ezen átktizdi magát, legyőzi a szenvedélyt, mint ahhoz,hogy megijed a szenvedés gondolatától s öngyilkos lesz. Különben ki saját életét nem becsüli, hogyan tisztelhetné az mások élet-bátorságát. Ha az öngyilkosságok alapokát keressük, azt fogjuk találni, hogy az öngyilkosságok legnagyobb részét elégedetlenség okozza. „Az ember-teremtés egyik sajtóhibájában fekszik az öngyilkosság alapja.11 Ez okozza azt, hogy az öngyilkosok száma, minden európai államban nő úgy annyira, bogy mig a népesség évenkinti növekvése egy államban sem nagyobb l,64%-nél, az ön- gyilkosságok évenkinti szaporodása 3—5. 3% között hullámzik. Nem említjük fel itt Európa többi államainak öngyilkossági számarányát, csupán az osztrák-magyar monarchiára vonatkozókat registráljuk. Hozzá teszszük, hogy minden európai állam közül Erdély- és Gácsországokban legfokozódóbban növtkedik az öngyilkossági események száma. G u e r r y azt állítja, hogy az öngyilkossági esetek a hétköznapok szerint is sajátságosán oszlanak meg. Szombaton, melyen az iparos és munkás osztály hetibérét kapja meg, s a pénz mulatságra, könnyelműségre csábit, rendesen dobzódik, kevesebb öngyilkossági eset fordul elő, mint hétfőn és kedden, midőn a mámor már eloszlott s a gyáva ember nem mer szembe szállni azokkal a bajokkal, miket könnyelműsége árán szerzett; ilyenkor, midőn a nyomor áll előtte, szokta elkövetni az öngyilkosságot. Különbség van az öngyilkosok között nemeik szerint, e különbség pedig lélektani alapon nyugoszik. A férfi öngyilkosok száma 3—4—5-ször nagyobb, mint a nőké. Ennek oka az, hogy a férfi a nagy világ harcterén küzdve, a csapásoknak,lelki rázkodtatásoknak, jobban ki van téve mint a nő, kit ha gondok lepnek is néha meg, szenvedni tudó természetével többet tűr, mint a férfi. Ha a nők álszégyen, csalódás által el is követik e helyre nem hozható lépést, úgy erre eszközül a hullámokat választják. Hiúságuk irtózik a golyótól és kötéltől, mig a férfi-öngyilkosok halálozási statistikája ICO öngyilkolási eset közül 42—43°/o akasztást mutathat fel. Wagner azt állítja, hogy az öngyilkossági eszközök megválasztására befolyással van a kor is; életunt kiesapongó emberek kötél által végezik ki magokat, mig bombastikus irányú, roszul nevelt, sok szegényességet absorbeált fiatal emberek golyót, vagy tőrt használnak. A társadalom organisatiójával foglalkozók, vallási és nemzetiségi megkülönböztetést is tesznek, igy p. o. a gondolkozó, mély kedélyű német protestáns inkább gondolkozik helyzete felett, s a nehezedő körülmények könnyebben ragadják öt a kétségbeesett tényre, mint a könnyüvérü románokat, kik különben is hagyomány és megkövült dogmákhoz tapadnak ; a szláv véralkat pedig nem fogékony az önbíráskodás tényei iránt, csak idegen külelemeknek tud hódolni. A városokban kétségkívül ragyobb az öngyilkossági esetek száma, mint a vidéken. Ezt 0 ething en, ilyen formán magyarázza ki : Kisebb városok-, és községekben már az együtt lakó emberek kölcsönös irmeretsége, hatásosan ellensúlyozza a kisértéseket és csábokat. A közlelkiismeret mint őrködő hatalom egy kézre dolgozik az erkölcsökkel és józan szokásokkal. Innen vaD, hogy a község megromlott tagjai többnyire idegen városok zűrzavarát keresik fel, a ho! a kinálkozóbb alkalom mellett a gyalázat kevésbbé érezhetőbb ! Mert a zajló néptömeg és üzérkedők hullámzó tengerében, ahol mint a bab halra tolul a sokaság,és mégis idegen marad mindenki, ki törődik az egyes emberrel és annak erkölcsi és testi tönkre- jutásával. Azért a nagy városok valóságos szülőhelyei és tenyészdéi az elfajulának és öngyilkosságnak. Az öngyilkosságokra hatással van ezenkívül a hivatás és műveltség, legtöbb eset fordul elő a munkás osztály, a katonák, fe- gyencek és prostitúták között. Horn és mások azt állítják, hogy az öngyilkossági szenvedély gyökere az erkölcsben rejlik, nem pedig a miveltségi fokozatban. Tudás csak okosabbá tehet bennünket, de jobbá nem. E feltevés azonban a mindennapi élet tényei ellen szól, minek ellenkezőjét a történelem számos példával bizonyítja be. A miveltségnek is van erkölcsnemesitö hatása. Ezért fordul elő a félmüveit és proletár népnél a legtöbb öngyilkos- sági eset. Oesterlen szerint legtöbb az öngyilkosságok száma a nőtleneknél, és ezt az állítást statistikai észleletek is igazolják. A házasok csak 20%, nőtlenek 28%, elváltak 60%, özvegyeknek 52% részvéte van az öngyilkosságban. Mind ez azt bizonyítja, hogy mindennek, ami üdvös, alapja ,a család, a családi erkölcsélet. Most,miután a tényálladékoknak statistikailaghü rajzát adtuk, vizsgáljuk behatóbban az öngyilkosság okait. Oettingen az indokokat 10. főosztályba sorozza: elme- betegség (vallás és politikai rajongás) 37,9%, testi bajok 11,3%, zilált vagyoni viszony 10,6%, kicsapongó és bűnös életmód 8%, családi viszonyok 8,8%, büntetés félelméből (lelkiismeret fordulásai, szégyen, megbánás,) 9%, életuntságból 5,4%. szenvedélyek (harag, kétségbeesés, nagyravágyás, szerelem) 4,4%, elégedetlenség miatt 0,8%, hozzánk tartozók feletti bánkodásból 3,4%. Mindezekből társadalmi bajainkra ismerhetünk, melyek astarotként áldozatokat kívánnak. Ott az ifjú nagyravágyása, a korosabb szivéhez nőtt
