Eger - hetilap, 1876

1876-02-10 / 6. szám

43 Az érvágás oly általános gyógymód, illetőleg műtétté fajult, hogy néha, ha nem gerjesztene szánalmat, bizonyosan nevetésre késztetne. Nemrég volt alkalmam látni, hogy egy tudós falu örege a riihes lovat érvágással akarta gyógyítani ; saját szavai szerint ez által kevesbedik a testben lévő és a bőrön bititő csípős, sós vér. Más élelmes atyafi kora tavaszkor az egész falu lovát, marháját meg­szeretné erelni s nagy részben fog is arra hívőket, hogy e műtét után az állatok megtisztulnak a téli rósz vértől s fris vérre tevén szert egész esztendőben egészségesek maradnak. Egy harmadik az emésztetlenséget, végbélkidudorodást, viz- kórságot érvágással gyógyítja. A vérben van felolvadva a test minden legkisebb részecské­jének előállításához szükséges anyag; a vér táplálja, fenntartja gyarapítja a testet, tehát elegendő vér nélkül,}vagy a vér összetéte­lében előállott aránytalanság, betegségeket idéz elő s rendesen halállal jár. A testben levő vér kevesbitése által az anyagforgalom meg­akad, a vér-keringés lassúbb lesz, az állati ereje csökken, gyengül, elbágyad, minden vér-vesztés tehát az állat testre kártékony s az egészségi állapot rovására kevesbbitettik, mert ha az nem volna, akkor üdülést, frisseségef, erőt kölcsönözne. Érvágást leginkább lobos kói folyamatoknál alkalmazzunk, de akkor is tekintetbe veendő az állatnak kora, neme, az érütések Bzáma, az állati melegség foka, továbbá az állat sziláid, vagy pety­hüdt szervezete és fckép tekintetbe veendő a betegség stádiuma. Említettek fontolóra vétele után lehet eret vágni és a kibocsátandó vérmennyiséget meghatározni. Már most ha látjuk, mily fontos arccal és mennyi ámítás kö­zött fosztatik meg száz és száz állat vérétől, erejétől csak azért, hogy valami élelmes egyén tetszös szavakkal előadja opeiátlójának hasznát és universalis gyógy hatását, bizonyára csak azt óhajtjuk, hogy minden érvágás végeztessék szakértővel s akkor is a lehető legkorlátoltabb mértékben. Vannak esetek, hogy a nép nem hisz az állatorvos, vagy általa megrendelt gyógykezelésnek, hacsak valami kézzelfoghatót, szem­mel láthatót nem nyújt,g így az illető állatorvos, vagy gyógykovács csupa megélhetési szempontból kénytelenittetik eret is vágni. Ily eljárás megbocsátható ugyan, de meg nem engedhető. Hazai gazda-közönségünk, főkép a kisebb és kisbirtokosok, több hitelt adnak akármely áltatok „tudósának nevezett vén asszony vagy „tapasztalt" vén embernek, ki sem Írni, sem olvasni nem tud, és a közel lévő vásáros helyeket kivéve szülőföldén túl nem volt, mint képzett állatorvosnak. Holmi kuruzslónak, hetvenhét fűszál­ból készített főzetnek, saját egészségének helyreállításában több gyógybatást tulajdonit, mint szakértő tapasztalt orvos rendel­vényének. E visszásságokat csak is helyes irányban vezetett népnevelés szüntetheti meg. Ébner Sándor. Heti szemle. A politikai mozgalmakat a nemzeti gyász egy időre háttérbe szorította. Országos képviselőházuok a múlt hétfőn, f. hó 7-én, újból fölvette pár napra megszakadt üléseinek folytatását. Ez ülésben szóba került a dohány magántermelés megszorítására vonatkozó tjavaslat is, melynél fogva ezentúl a magántermelők □ ölenként az eddigi 20 br. helyett 40 krt. fognak fizetői. A pénzügyminister erő­sen védelmezte a tjavaslatot azon reményének adván kifejezést, hogy ez intézkedés által az eddig nagy mérvben űzőit dohány-csem­pészetnek eléje vétetik. Az országos képviselők szabadelvű pártjának f. hó 9-én tartott értekezletén Tisza K. ministerelnök fenkölt szavakban pendítette meg azon eszmét, hogy elhunyt nagy hazánkfia, Deák Ferencnek a nemzet által, egy a nagynevű férfiúhoz méltó emlék állittassék. Az eszme közlelkesedéssel tároltatott fel. Még nem bizonyos, mikor fognak a magyar kormány tagjai Bécsbe utazni, hogy ott az osztrák kormánynyal a magyar bank- és vámügyben megszakadt tárgyalásokat újból megindítsák. Hír sze­rint e tárgyalások e hó végére haladnak el, midőn remélik, hogy Lasser bécsi minister betegségéből felüdülvén, a tárgyalásokon szintén részt vehetend. Frananciaországban erősen folynak a készületek a képviselő- választásokra. Thiers Páris 9-ik kerületében lép föl jelöltül. Köze- lébb beszédet akart tartani választói előtt, de a hatóság ettől eltil­totta. Louis Blanc az 5-ik kerületben, Gambetta egyszerre az ország négy nagyobb városában lép föl képviselőjelöltül. — Hírlik, hogy Bnffef, a mostani ministerelnök, csak a választások beíejeztéig ma­rad a kormányon. Utódjául León Renault mostani rendőrfőnököt emlegetik. Csak e napokban jutott nyilvánosságra ama reformtervezet teljes szövege, melyet gr. Andrássy Gyula osztrák-magyar külügyér, az európai nagyhatalmak áltai támogatva, a portának elfogadásra ajánlott, s melynek célja volna a keleten növekvő forradalmat meg­szüntetni. A porta, hir szerint, hajlandó a reformjavaslat elfogadás- sára, kérdés azonban, vájjon kész leend-e, mint azt a javaslat ki­Mindhármau mohon kapnak a levél után . . . . s mindbárom szédül, midőn olvassa a terjedelmes betűkkel Írott „igen“-t. Sajátságos az, hogy e percben kész volna mindenikök meg­ölni a másikat. így van az ember! mindig másra haragszik akkor, midőn öDmaga hibázott. Szerencsére egyiknek sites kedve a másik háza előtt elsé­tálni, — mert bizonyára utolsó sétája volna ez az életben. A végtelen izgatottságot mindháromnál végtelen levertség váltja fel. A komoly Gazsi cigányt hozat, és kivilágos kiviradtig hú- zatja, bogy : „Az ég alatt, a föld színén Nincsen olyan árva, mint én .........“ A délceg Mengyi kifordított mentében iszik harmad napig. A vidám Bédi elrejtőzik, hogy kedvére kisir hassa magát — láttatlanban. . . . Január 1-én személyesen megy mindhárom boldog újévet kívánni Zalayéknak. Azt hitték, kisirt szemekkel, neheztelő arcokkal fognak talál­kozni. Csalódtak. Zalay szívélyesebben fogadja őket, mint bármikor. Zalayné sorba öleli mindhármat. Minka azonnal karonfogja Bódit, Linka Gazsit, Tinka Men- gyit, s kedvesebbek, btivölöbbek, mint valaha. A három fiú hallgat, inkább halálraítélt gonosztévökhez, mint vőlegényekhez illő arcokat öltve. Gazsi százszor szebbnek találja mostMinkát, sezerszer inkább gyűlöli Bódit, kit úgy látszik Tinka vidámsága tönkre tett annyira, hogy még Minka szikrázó szelleme sem képes felvillanyozni. Mengyi lopva gyakran Linkára tekint, s borsódzik háta a gon­dolattól, hogy egész életén át kell majd Tinka vidám fecsegését hallgatnia. Délután az egész vidék siet üdvözölni a 3 párt ... és csodál­kozva susogja egymásnak, hogy vidámabb menyasszonyokat és szo­morúbb vőlegényeket nem látott életében. No, de a tisztességes vendég nem mutatja, hogy észre vesz ily apróságot, s épen azért folyik a mulatság zavartalanúl, mig a fel­kelő nap útra nem inditja őket, midőn Zalay ünnepélyesen meghívja a tisztelt vendég-koszorút Három-királyok napjára hármas me­nyegzőre. A három vőlegény megrázkodik s gyűlöletes tekintetekkel méri egymást. Most kezdik érteni, hogy mindhárman egyet gondoltak, — s egymás helyett önmagukat tették szerencsétlenné. S most kezdik még csak egymást figyelemmel kisérni. Mindeniknek feltűnik a másik balványsága, levertsége, s min- denik erősei) bnek akarva látszani a másiknál, dacos, felemelt fővel hazudni szeretné azt, hogy ami a másiknak fáj, neki nem fáj. ... Öt nap öt rövid perc a boldogság között, de öt hosszú század a gyötrelemben. Gazsi, Mengyi és Bódi százszor nyúlnak toll után, hogy aráik­nak őszinte vallomást tegyenek, de százszor tartja őket vissza az álszégyen egymás miatt. Három-királyok napján minden erőt és bátorságot összeszedve, hosszú lépésben hajtatnak Zalay hoz. A bárom leány csaknem megsiratja a bárom, betegesen fel- vánszorgó vőlegényt, s kíméletből láttatlanná teszi magát egész az esküvő órájáig. Déli tizenkét óra kor hintókrá ül a számos násznép, és vonul a templomba. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom