Eger - hetilap, 1876
1876-11-16 / 46. szám
XV. év-folyam 40. szám. 1876. november 16á n. Előfizetési dij : Egész évre Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft kr 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért minden 3 hasábzott p-tit sorhely után 6, bélyeged fejében minden hirdetés 1 30, nyilttérben egy pt t t sorhelyért 15 kr fizettetik, Poiitíkaí s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadóhivatal : a lyceami nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Az uzsoráról. Mindazok^, kik eddig ezen tárgyról tudományosan írtak, — azon hypothesisból kiindulva, hogy a kamatlábat a verseny határozza meg — azon eredményre jutottak, miszerint az uzsora-törvények a kamatlábat nem hogy lejebb Dyomnák, hanem feljebb emelik. Amennyiben a pénz árát a verseny határozza meg — és ez igy van mindig a nagybani eladásoknál, vagyis a nagy pénzköl- csönöknél — a fenti tétel megcáfolhatatlan. Teljesen hamis azonban a kis pénzkölcsönöket illetőleg. A verseny csak a nagybani eladásnál van döntö befolyással az árra, mig a részlet-eladásoknál verseny elő sem fordul, vagy legalább csak igen kis mértékben, s itt az árat a szokás, az ismeret vagy tudatlanság, az anyagi érdekek szemmel tartása vagy tekintetbe nem vétele, határozza meg. A kis pénzkölcsönök árát, vagyis a kamatot a kis pénzköl- csönöbnél tehát szintén ezek szabályozzák. Arra nézve pedig, hogy törvényhozásilag a szokásra üdvösen halni, a tudatlanság káros következményeit kevesbíteni s a köny- nyelrnttségnek gátat vetni lehet, talán a bizonyítás is felesleges. Ezekből az következik, hogy az uzsoratörvényeket a kis pénz- kölcsönökuél, például a száz forinton alóliaknál, — kivéve az iparosok és kereskedők által felvett kölcsönöket — jó eredménynyel lehet alkalmazni. A hitelviszonyok rendezése, az adórendszer javítása, a tényleges szolgálatban lévő katonák számának kevesbítése, a katonai szolgálati idő megrövidítése, a házi ipar meghonosítása, szigorúbb és gyorsabb igazságszolgáltatás, természetesen még mindig elkerülhetetlen marad arra nézve, hogy az uzsoráskodás meggátoltassék. Ottlik htváv. A tiszaszabályozási társulat közgyűlése. A „heves-k.-szolnoki-jászvidéki (elébb jászkiséri) tiszaszabályozási társulat, múlt vasárnap, f. bó 12-én tartá Egerben, Nemes János elnöklete alatt, az érdekeltek csaknem teljes számú részvéte mellett, ez évi rendes közgyűlését, melynek folyamából kiemeljük a következő érdekesebb mozzanatokat : Az egyesületnek a kölcsön tárgyában a közi. magy. kir. mi- nisteriumhoz az illető tervek és költségvetés kapcsában fölterjesztett kérvényére érkezett minist, leirat felolvastatván, ebből kitűnt, miszerint az illető ministerium a bemutatott tervet s költségvetést elfogadta ugyan, amely szerint a töltések a tapasztalt legmagasabb árszint fölött 21/2/-bal, 2 öles koronával és 1:2° vetülettel építendők 228,000 frt költséggel: a közi. ministerium azonban ajánlatba hozta, miszerint az egylet a tapasztalt legmagasabb vizszint fölött 4'-al emelje a töltéseket, és azoknak a viz felöl 1 : 3 öles vetületet adjon, meghagyván egyszersmind a töltések ily arányosítás szerinti terveinek elkészítését. E min. leirat következtében az egylet közgyűlése elhatározta, hogy amint a szükséges kölcsönt megszerezheti, s addig is, amit saját erejével dolgoztathat, a minist, leirat értelmében fogja töltéseit készíttetni; azonban miután e célra az 500,000 frtot is meghaladó költséggel egyelőre nem rendelkezik, és mert eme nagyszerű befektetés által államgazdászati szempontból mintegy 176,000 hold területű adóalapot biztosit, elhatározta, miszerint a közi. ministeriumhoz föliratot intéz, melyben az egyleti ártértől három évi adó- mentesség kieszközlését kérelmezi A közgyűlés egy másik fontosabb tárgyalását az egyesület s a szathmári püspökség között az uj töltés készítésének vitás kérdése képezte, melynek folyamában a nevezett püspökség képviselője ellenezte, s helytelennek állítolta, hogy az egylet, miután töltéseinek kiinduló magaspontját a legutóbbi árviz elégtelennek bizonyította, a szükséges magasabb pontot nem a töltés egyenes vonalában a Tiszaparton, hanem 45°-ú szög alatt a hídvégi puszta irányában keresi; s ennek ellenében azt ajánlotta, hogy a Laskó fo- lyónak a Tiszába ömlésénél fekvő magas pont, vagyis az úgynevezett Tölgyeshát választassák a Tisza elleni védekezésre utolsó pontul, s onnét a szükséghez képest már sokkal gyöngébb kanyartöltés huzassék a Laskó medre mellett, illetőleg, mivel a most említett vonalon az érdeklett püspökségnek eddig is voltak gyöngébb töltései, melyek azonban a legutóbbi árviz által áthágattak, ezek ujittassanak, magasitfassanak, s erösittessenek meg úgy, mint a társulat többi töltéseivel történik; s e tervét annál inkább ajánlja, mivel ez által az egylet közel 900 holdnyi uj ártért is nyerne, a töltések pedig nem éjszak-keletnek feküdnének, amelyek tapasztalás szerint, leginkább ki vannak téve az árviz rombolásainak. Az egylet ennek folytán 20,000 frtot ajánlott föl, ha a nevezett püspökség az e tervben kijelölt vonalon elkészítteti a töltéseket oly mérvben, milyenre az a mipisteri javaslat által rendeltetett; minthogy azonban az ily mérvű töltések fölépítése mintegy 80,000 frtba kerülne, a püspökség képviselője az ajánlatot el nem fogadta, hanem bejelentette fölebbezesét az egylet által tervbe vett kereszt- töltés ellen, mely az árvizet a püspök-uradalmi azon magántöltésekre nyomná, melyek a Laskó folyó partján huzva, több mint 2000 holdnyi ártért mentesítenek, s melyeket az egylet érdekei miatt feláldozni nem lehet. Ez ellen egyszersmind Sarud községe is tiltakozik, mint amelynek beltelkein át lenne a kérdéses töltés keresztülvezetendő. A többi, kisebb érdekű folyó ügyek letárgyalása után, befejezésül, az egyesület tisztikara, az alapszabályok értelmében, titkos szavazás utján, következő kép alakult meg. Megválasztattak : elnökül : Nemes János ; alelnökül : Halassy Kázmér, választmányi tagokul : Ambrus Antal, Bárczay Gyula, Cseh Menyhért, Dobóczky Dezső, Geyhoffer János, Hellebronth Béla, Mossóczy János, Strada Béla, Végess Mihály. Póttagokul: Ehrlich Ignác, Keller Gyula, Magyar János, Saáry Gusztáv. Hazánk társadalmi műveltsége. (Vége.) A magyar ember minden időben forrón szerette hazáját, s honszeretet dolgában nem volt különbség ur és paraszt között, ámbár ez utóbbinak a haza magasabb ügyeiben, mint a megtestesült jog fogalma szerint — hangja sem volt régibb időkben, — e széles hazában. Mint sok más egyéb, nekünk hazaszeretetünk is egészen más, mint a mit Európa népei ezen szó alatt értenek. — Azon érzet, mely őket hazájukhoz köti, csakugyan a szülőföldhöz való erős ragaszkodás. — Az apai ház, a völgy, melyben fölneveikedtek, a bércek, melyek látkörüket beszegik, s a minek emlékét nem felejthetik el, ez vonza őket mintegy tündérkézzel azon rögökhöz, melyek elsők látták bölcsőiknek ringását. Nálok a bonszeretet is olyasmi, mi a földdel összefügg, s ez az egyest bizonyos helyiséghez köti :